Röviden
- A Transelectrica 2026. október 30-áig öt biztonsági intézkedést hozhat, kötött sorrendben, és az exportot vágják el a belső fogyasztás előtt. A társaság kérhet nagyobb technológiai tartalékot azoktól az erőművektől, amelyek alternatív tüzelőanyagot is tudnak égetni, elindíthatja a műszaki tartalékban tartott gépegységeket, csökkentheti vagy törölheti a rendszerösszekötő kapacitást exportirányban, azután a már bejelentett exportcseréket, és csak legvégül korlátozhatja ütemekben a villamosenergia-fogyasztást. Az intézkedések csak akkor alkalmazhatók, ha a villamosenergia-piacon válság alakul ki, és ha a személyek, a készülékek, a berendezések biztonsága vagy a rendszer épsége veszélybe kerül.
- Kiket érint. A Transelectricát, amely egyedül dönti el, hogy és mikor lépnek egy fokozattal; az Országos Energetikai Szabályozó Hatóságot és az Energiaügyi Minisztériumot, amelyeket csak tájékoztatnak; a tartalékban tartott gépegységekkel rendelkező termelőket; azokat a cégeket, amelyek exportra adnak el áramot, mert az öt intézkedésből kettő pontosan az ő kapacitásukat és bejelentett cseréiket vágja el; és azokat az ipari végfelhasználókat, akik felkerültek a „Normativul de limitare”, vagyis a korlátozási szabályzat listájára, mert az azt meghatározó dokumentum egyedül őket veszi figyelembe. A háztartások sehol nem szerepelnek a határozatban.
- A számok és a határidők, amelyek számítanak. Az intézkedések 30 napot fednek le, 2026. október 1-jétől október 30-áig bezárólag. Azt a készültségi állapotot, amelyre a határozat a preambulumában hivatkozik, 30 nappal hosszabbították meg 2026. szeptember 29-étől, tehát október 28-án jár le: az intézkedések két nappal túlnyúlnak rajta. A legnehezebb vízjárási idősáv, ahogyan azt maga a Sürgősségi Helyzetek Országos Bizottságának határozata leírja, 2026. október 15. és 22. közé esik, vagyis a lefedett időszak belsejébe. Ez ugyanannak a sorozatnak a harmadik aktusa, a sorozat pedig 2026. augusztus 7-e óta megszakítás nélkül 85 napja tart.
Megjelent: Romániai Hivatalos Közlöny, I. rész, 835. szám, 2026. október 1., 8. oldal
Hatálybalépés: 2026. október 1., a közzététel napja, mert a határozat nem ír elő későbbi időpontot
Ha a Duna vízhozama úgy csökken, ahogy az előrejelzések mutatják, és este a fogyasztás 8000 megawatt felé kúszik, valakinek el kell döntenie, honnan vegyék a hiányzó áramot. A 782/2026. sz. kormányhatározat, amely a Romániai Hivatalos Közlöny I. részének 2026. október 1-jei, 835. számában jelent meg, megmondja a sorrendet: előbb a belföldi termelést facsarják ki, azután leállítják az exportot, és csak legvégül vágják meg a fogyasztást, ütemekben, egy listán szereplő gyárakban. Ez a második energiaügyi beavatkozás, amely éppen október 1-jén lép hatályba, azután, hogy a rendszerszintű szolgáltatásokért a Transelectricának járó tarifa megawattóránként 12,72 lejre csökkent.
A határozatnak két cikke van, és öt perc alatt elolvasható. Az 1. cikk a „Transelectrica” Országos Villamosenergia-átviteli Társaságnak jogot ad, nem kötelezettséget, hogy a hatálybalépéstől 2026. október 30-áig öt biztonsági intézkedést hajtson végre, a szövegben leírt elsőbbségi sorrendben. Az első fokozat a technológiai tartalékok növelése azoknál a termelőegységeknél, amelyek alternatív tüzelőanyaggal is tudnak működni. A második a műszaki tartalékban, az Országos Energetikai Diszpécserközpont, vagyis a rendszer országos üzemirányítójának rendelkezésére álló gépegységek elindítása. A harmadik és a negyedik az exportot sújtja: a rendelkezésre álló rendszerösszekötő kapacitás csökkentése vagy törlése exportirányban, majd az ugyanabba az irányba már bejelentett cserék csökkentése vagy törlése. Az ötödik, az utolsó, a villamosenergia-fogyasztás ütemekben történő korlátozása.
A 2. cikk megmondja, ki nyomja meg a gombot. A Transelectrica maga állapítja meg a tényleges alkalmazás szükségességét és időpontját, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóságot és az Energiaügyi Minisztériumot pedig tájékoztatja. Az egyetlen határidő az egész aktusban az előzetes értesítés: a társaság köteles a tényleges alkalmazás előtt legalább 24 órával értesíteni a villamosenergia-piaci szereplőket.
Akármelyik olvasó ugyanazt kérdezi a cím láttán: elalszik-e a villany otthon. Az aktus nem mondja meg. A korlátozás feltételeit egy mellékletben szereplő szabályzatra bízza, amely a lábjegyzet szerint nem kerül közzétételre: „se comunică părților interesate”, vagyis az érdekelt felekkel közlik. A válasz mégis megtalálható egy nyilvános aktusban: a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülési tervben, amelyet az 582/2026. sz. kormányhatározat hagyott jóvá, és amely a Romániai Hivatalos Közlöny I. részének 2026. augusztus 6-i, 652 bis számában jelent meg, pontosan abban az aktusban, amelyre a mostani határozat preambuluma hivatkozik. Ott a korlátozási szabályzatot, amelyet az a szöveg „Normativul de limitări” néven említ, úgy határozzák meg, mint azt a dokumentumot, amelyet az átvitelirendszer-üzemeltető évente kétszer, nyárra és télre készít el, és amely tartalmazza a felhasználók, vagyis a rendszer alállomásaira közvetlenül csatlakozó ipari végfelhasználók listáját, korlátozási ütemekre osztva. A korlátozási ütem ugyanabban a meghatározásban a végfelhasználók tevékenységi profil szerint csoportosított kategóriája, amelynek a fogyasztása egyszerre csökken. Mindegyikükre a terv alsó határt is rögzít, a műszaki minimumteljesítményt, vagyis pontosan annyit, amennyi ahhoz kell, hogy a berendezések ne károsodjanak.
Az intézkedés tehát teljesítménycsökkentést jelent a nagyfogyasztóknál, kategóriánként, a szabályzatban megállapított sávon belül. A lakónegyedek lekapcsolása más dolog, és nem szerepel a szövegben. A 782/2026. sz. kormányhatározat viszont nem tartalmazza sem azt a küszöböt, amelytől valaki felkerül a listára, sem az ütemekbe sorolás szempontját, sem semmilyen kivételt. Aki tudni akarja, rajta van-e a listán, kénytelen megkérdezni, mert a dokumentumot nem teszik közzé.
Annak az oka, hogy a Kormány harmadszor is elővette az intézkedéseket, a preambulumban áll, részletesebben pedig abban az aktusban, amelyre a preambulum utal. A Sürgősségi Helyzetek Országos Bizottságának 23/2026. sz. határozata, amely a Romániai Hivatalos Közlöny I. részének 2026. szeptember 28-i, 824. számában jelent meg, 30 nappal meghosszabbította a készültségi állapotot 2026. szeptember 29-étől, az Energiaügyi Minisztérium egy elemzése alapján: a Duna vízhozama az ország határán, Baziașnál, szeptember végén mért mintegy másodpercenkénti 1450 köbméterről a középső forgatókönyvben másodpercenkénti 1185-1200 köbméter felé süllyed, 2026. október 10. és 13. között. Cernavodă térségében a kritikus idősávot október 15. és 22. közé becsülik, a mínusz 262 centiméteres küszöb megközelítésével, amelytől a reaktorok hűtővize függ. Ehhez jönnek a szénerőművi gépegységek, amelyek legfeljebb 1200 megawattot adnak, a hónap első dekádjában csökkenő szél- és naperőművi termelés, valamint az esti csúcson 8000 megawattig becsült fogyasztás.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás az, hogy jogi kiskapu nyílik, nem az, hogy történik valami. A szöveg azt mondja, hogy „poate pune în aplicare”, vagyis végrehajthatja, a Transelectricának pedig 2026. augusztus 7-e óta nyitva áll ugyanez a kiskapu anélkül, hogy bárhol elaludt volna a villany. Önmagában a határozat semmit nem indít el; csak megteremti a jogalapot ahhoz, hogy az üzemeltető elindíthassa, ha a válság bekövetkezik, és ha a személyek, a készülékek, a berendezések biztonsága vagy a rendszer épsége veszélybe kerül.
A második hatás a sorrend. Az öt fokozat nem választási lehetőségek listája, hanem számozott fokú lépcső, és a „în următoarea ordine de prioritate”, vagyis a következő elsőbbségi sorrendben fordulat kötelezővé teszi. A gyakorlati következmény az, hogy az energiaexport a belső fogyasztás bármilyen csökkentése előtt leáll. Annak a kereskedőnek, aki kapacitást foglalt a rendszerösszekötőkön, és már bejelentett cserékkel rendelkezik, ez azt jelenti, hogy az ő kereskedelmi kockázata két fokozattal a romániai gyár ipari kockázata előtt éled fel.
A harmadik hatás arra vonatkozik, ki dönt. A villamos energiáról és a földgázról szóló 123/2012. sz. törvény két lépésben építi fel a mechanizmust: az 5. cikk (4) bekezdésénél az átvitelirendszer-üzemeltető biztonsági intézkedések elfogadását javasolja a szabályozó hatóságnak és a minisztériumnak, a (6) bekezdésnél pedig a végrehajtásuk kormányhatározattal történik. A mostani határozat egyszerre fogyasztja el a második lépést, 30 napra, és a tényleges döntést az üzemeltetőre hagyja. 2026. október 1-je és 30-a között már nincs szükség kormányülésre ahhoz, hogy elvágják az exportot.
A negyedik hatás a villamosenergia-piaci szereplőknek járó 24 órás előzetes értesítés. A korlátozással érintett végfelhasználók számára a 24 órás határidő is létezik, de nem ebben a határozatban: az 582/2026. sz. kormányhatározattal jóváhagyott terv előírja, hogy a hálózatüzemeltető írásban küldi meg a fogyasztáscsökkentési utasítást, az alkalmazás előtt legalább 24 órával, és tájékoztatja az érintett fogyasztók szolgáltatóit is.
Az ötödik hatást a legkönnyebb szem elől téveszteni: egy naptár. Az időszak 2026. október 30-án zárul. Ha október 31-én a helyzet ugyanaz, a jogalap eltűnik, és újra meg kell teremteni, vagyis kell még egy kormányhatározat.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
2026. szeptember 30-áig a 603/2026. sz. kormányhatározattal elfogadott intézkedések voltak alkalmazandók, amely a Romániai Hivatalos Közlöny I. részének 2026. augusztus 7-i, 658. számában jelent meg, eredetileg augusztus 31-i határidővel, tehát 25 napra. Augusztus 28-án, a 684/2026. sz. kormányhatározattal, amely a Romániai Hivatalos Közlöny I. részének 724. számában jelent meg, az időszakot 2026. szeptember 30-áig hosszabbították meg, további 30 nappal. Az új határozat 30 napot tesz hozzá, a folytonosság pedig teljes: a régi aktus által lefedett utolsó nap szeptember 30-a volt, az új által lefedett első nap október 1-je. Összesítve a rendszer 85 napja áll fenn.
Valójában a szövegezési technika változott, nem a tartalom. Az intézkedések, a sorrendjük és a 2. cikk mindkét bekezdése szóról szóra ugyanaz, mint a 603/2026. sz. kormányhatározatban. A különbség az, hogy a Kormány most már nem a régi aktust hosszabbította meg, ahogyan augusztusban tette, hanem új aktust fogadott el, saját melléklettel. A 603/2026. sz. határozat aktusként hatályban marad, lezárult alkalmazási időszakkal, és fölé rétegződik egy második, azonos szövegű aktus. Aki az októberben alkalmazandó szabályt keresi, most három határozatot kell átrágnia kettő helyett.
A második változás a preambulumban van, és megmutatja, miért indították újra az eljárást. Az augusztusi aktus csak azt a határozatot idézte, amellyel a készültségi állapotot kihirdették. A mostani határozat a szeptember 28-i meghosszabbítására hivatkozik, és kifejezetten hozzáteszi az okot, a „persistența debitelor foarte scăzute pe Dunăre”, vagyis a Duna rendkívül alacsony vízhozamának tartósságát. Az augusztusban adott magyarázat, amely a cernavodăi 1. és 2. blokk újraindításának bizonytalan kilátásaihoz kötődött, már nem szerepel a szövegben.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- A sorrend le van írva, és a belső fogyasztás az utolsó. A korlátozás előtti négy fokozatot, a technológiai tartalékoktól az exportcserék törléséig, előbb ki kell meríteni. Egy listán szereplő gyár számára ez négy szűrőt jelent egy rossz rendszerbeli este és a teljesítménycsökkentési utasítás között.
- A 24 órás előzetes értesítés a határozat szövegében van, nem egy belső eljárásban. Egy, a romániai Hivatalos Közlönyben (Monitorul Oficial) leírt kötelezettséget másként lehet ellenőrizni és megtámadni, mint az üzemeltető gyakorlatát.
- A jog időben korlátozott, és nem újítja meg magát. 2026. október 30-án lejár, a meghosszabbítás pedig új kormányhatározatot kíván, tehát új kormányülést és új megjelenést a romániai Hivatalos Közlönyben.
- A döntés annál van, aki valós időben látja a rendszert. Egy esti csúcson jelentkező kiegyensúlyozatlanság órák alatt oldódik meg, nem napok alatt. Ha minden fokozat külön határozatot kívánt volna, az intézkedés azután érkezett volna meg, hogy a baj elmúlt.
- Az exportot a belső fogyasztás előtt vágják el, és ez kifejezett választás. A c) és a d) intézkedés az egyetlen, amely közvetlenül érinti valaki külföldi kereskedelmi érdekeit, az aktus pedig minden romániai csökkentés elé helyezi őket.
Mi marad probléma
- Az a melléklet, amely eldönti, ki viseli az intézkedést, nem kerül közzétételre. A korlátozási szabályzat a szöveg szerint a határozat szerves része, de az érdekelt felekkel közlik. Összehasonlításképpen: az ugyanezen határozat preambulumában idézett tervet teljes egészében közzétették, a Romániai Hivatalos Közlöny I. részének 2026. augusztus 6-i, 652 bis számában.
- Az intézkedések két nappal túlnyúlnak azon a készültségi állapoton, amelyre támaszkodnak. A szeptember 28-án meghosszabbított készültség 30 napig tart szeptember 29-étől, tehát 2026. október 28-áig. A határozat október 30-áig megy.
- A szabályozó hatóság és a minisztérium tájékoztatásának nincs határideje. A 2. cikk (1) bekezdésében csak az áll, hogy „cu informarea”, vagyis tájékoztatás mellett, anélkül hogy megmondaná, előtte, ugyanazon a napon vagy utána. A 24 óra, az aktus egyetlen határideje, a piacnak jár.
- Semmi nem kötelez a döntés közzétételére. Nincs olyan rendelkezés, amely megkívánná annak a pillanatnak a nyilvános bejelentését, amelyben egyik vagy másik fokozatra léptek, noha a c) és a d) intézkedés árakat mozdít el az Európa többi részével összekapcsolt piacokon.
- A háztartási fogyasztókról való hallgatás teret enged a pániknak. Egy olyan határozat, amely a „villamosenergia-fogyasztás korlátozására” ad felhatalmazást anélkül, hogy megmondaná, kit érint, a szakmán kívül lakossági áramszünetek bejelentéseként olvasódik.
Hasznos tanácsok
- Ha a cégük közvetlenül a rendszer egyik alállomására vagy egy középfeszültségű elosztó alállomásra csatlakozik, kérjenek írásban megerősítést a hálózatüzemeltetőtől vagy az átvitelirendszer-üzemeltetőtől arról, szerepelnek-e a korlátozási szabályzatban, és melyik ütemben. A dokumentumot nem teszik közzé, tehát az egyetlen mód, hogy megtudják, a kérdezés.
- Számolják ki a berendezés műszaki minimumteljesítményét, vagyis azt a szintet, amely alatt a készülékek károsodnak, és írják bele egy belső eljárásba. Enélkül egy csökkentési utasítás nem energiaveszteségre, hanem rendezetlen leállásra és termeléskiesésre fordítódik le.
- Határozzák meg, ki kapja meg a 24 órás értesítést munkaidőn kívül, és melyik csatornán. Egy péntek este, olyan címre küldött előzetes értesítés, amelyet senki nem olvas, pontosan annyit ér, mintha nem is lenne.
- Olvassák újra a szolgáltatási szerződésükben és az ügyfeleikkel kötött szerződésekben a megszakításról, a vis maiorról és a kötbérekről szóló kikötéseket. Az ezen a jogalapon elrendelt teljesítménycsökkentés nem üzemzavar, és nem a szolgáltató hibája, azt pedig, hogy ki viseli a kárt, a szerződés dönti el.
- Ha energiát adnak el exportra, vagy kapacitást foglaltak a rendszerösszekötőkön, nézzék meg, mi történik a bejelentett cserékkel törlés esetén. A c) és a d) intézkedés pontosan az ilyen pozíciót érinti, és megelőz minden fogyasztáscsökkentést, tehát a legvalószínűbb is.
- Ha otthon orvosi készülékük vagy megszakítást nem tűrő berendezésük van, a témát ettől a határozattól külön kezeljék. A szövegben semmi nem áll a háztartási fogyasztók megszakításáról, de egy tartalék áramforrást az önök hálózata szerint kell megítélni, nem egy normatív aktus szerint.
Gyakori kérdések
Elvágják otthon az áramot október 30-áig?
Mettől meddig alkalmazhatók az intézkedések?
Ki dönti el, hogy sor kerül-e a fogyasztás korlátozására?
Mennyi előzetes értesítést kapok?
Mit jelent az „ütemekben történő korlátozás”?
Miért az exportot vágják el először?
Mi történik 2026. október 30-a után?
A szerkesztőség elemzése
Az aktus valós problémát old meg, és gyorsan oldja meg: egy olyan őszön, amikor a Duna azon küszöbök alá süllyed, amelyektől a cernavodăi atomerőmű beavatkozási munkálatok nélkül már nem hűthető, az esti csúcs pedig 8000 megawatt felé kúszik, valakinek joga kell legyen egy óra alatt leállítani az exportot, nem egy hét alatt. A határozat legjobb része éppen az 1. cikkben leírt sorrend, amely a belső fogyasztást az utolsó fokra, az exportot pedig az utolsó előtti kettőre teszi.
Csakhogy a lépcső feljebb kezdődik, mint amilyennek látszik. Az 582/2026. sz. kormányhatározat mellékletének 4.2.1 pontja, pontosan az a szöveg, amelyre a preambulum hivatkozik, két csoportra osztja a védintézkedéseket: azokra, amelyek nem érintik a villamosenergia-piac működését, a 4.2.1.1 pontnál, és a piacra hatást gyakorló műszaki és kereskedelmi intézkedésekre, a 4.2.1.2 pontnál. Az első csoport tíz intézkedést számlál, a gépegységek rendelkezésre álló maximális teljesítményig való felterhelésétől és a javítás alatt álló egységek üzembe helyezésétől a vízerőművek csúcson való maximalizálásáig, a hálózati topológia módosításáig és a szomszédos üzemeltetőktől kért vészhelyzeti segítségnyújtásig. A terv kimondja, hogy a második csoport intézkedései „numai după luarea măsurilor de mai sus”, vagyis csak a fenti intézkedések megtétele után alkalmazhatók. A határozatban szereplő lista szóról szóra a második csoport. Aki csak a határozatot olvassa, azt hiszi, hogy a lépcsőnek öt foka van, és hogy az első a technológiai tartalékok növelése. Valójában tizenöt foka van, az első tíz pedig nem a Romániai Hivatalos Közlöny I. részének 835. számában jelenik meg, hanem egy augusztusi aktusban.
A második észrevétel a határidőkre vonatkozik, és naptárral ellenőrizhető. A Sürgősségi Helyzetek Országos Bizottságának 23/2026. sz. határozata 30 nappal hosszabbítja meg a készültségi állapotot 2026. szeptember 29-étől, tehát az utolsó napja október 28-a. A biztonsági intézkedések október 30-áig mennek, vagyis két nappal túl. Két nap nem katasztrófa, de a 123/2012. sz. törvény 5. cikkének (5) bekezdése megköveteli, hogy a biztonsági intézkedések szigorúan az őket kiváltó válsághelyzet orvoslására szorítkozzanak, a preambulumban idézett válsághelyzet pedig formálisan október 28-án szűnik meg. Ugyanez a naptár mutatja meg a visszáját is: az Energiaügyi Minisztériumnak a bizottsági határozatban szereplő elemzése a 2026. szeptember 28. és október 31. közötti időszakra ír le hiányos vízjárást, tehát az intézkedések egy nappal azelőtt állnak le, hogy véget érne az az időszak, amelyet maga a minisztérium problémásnak tart. Az időszak hossza nem véletlenszerűen választott, de nem illeszkedik egyik olyan viszonyítási ponthoz sem, amelyre az aktus hivatkozik.
A harmadik észrevétel a tájékoztatási kötelezettségek aszimmetriájára vonatkozik. A kényszerítő határidő, a 24 óra, a piacnak jár. A szabályozó hatóság és a minisztérium „tájékoztatást” kap, határidő, forma és minimális tartalom nélkül, noha a minisztérium az, amelynek a 123/2012. sz. törvény 5. cikkének (7) bekezdése szerint sürgősen értesítenie kell a többi tagállamot és az Európai Bizottságot a minden egyes esetben elfogadott biztonsági intézkedésekről. A határozat a jogalapjában ugyanannak a cikknek a (4)-(6) bekezdésére hivatkozik, és pontosan az előtt áll meg, amelyik az értesítésről szól, noha az öt intézkedésből kettő a rendszerösszekötő kapacitást és az exportcseréket vágja el, vagyis pontosan azt, amit az európai piac lát. A minisztérium kötelezettsége a törvény erejénél fogva amúgy is fennáll; az az aktus, amely ténylegesen kiváltja, semmit nem mond róla.
Mit kellene megváltoztatni
- A korlátozási szabályzatot közzé kellene tenni, legalább a normatív részében. A fogyasztók névsora maradhat bizalmas, de az ütemekbe sorolás szempontjai, a csökkentési sáv és a műszaki minimumteljesítmény számítási módja dönti el, ki viseli az intézkedést és mennyit. A preambulumban idézett tervet teljes egészében közzétették egy bis kiadásban; ennek a határozatnak a mellékletét, amely ugyanúgy a szerves része, nem. A közzététel gyakorlati hatása: egy cég magától megtudhatná, a norma alá esik-e, ahelyett hogy kérdezne és várna a válaszra.
- A határozatnak ki kellene mondania, hogy a lépcső a piacot nem érintő intézkedésekkel kezdődik. Egy mondat az 1. cikkben, amely az 582/2026. sz. kormányhatározat mellékletének 4.2.1.1 pontjára utalna, láthatóvá tenné, hogy az öt intézkedés másik tíz után jön. Enélkül a szöveg azt sugallja, hogy az üzemeltető egyenesen a technológiai tartalékok növelésével indíthat, az a fogyasztó pedig, aki egy korlátozást megtámad, nem tudhatja, mit kellett volna előtte kimeríteni.
- A szabályozó hatóság és a minisztérium tájékoztatásának határidőt és formát kellene kapnia. A „tájékoztatás mellett” jelenthet másnapot is. Egy legfeljebb 24 órás határidő, ugyanaz az ablak, mint amely a piacnak jár, plusz az alkalmazott fokozat és az ok megküldésének kötelezettsége, megadná a minisztériumnak a 123/2012. sz. törvény 5. cikkének (7) bekezdése szerinti értesítéshez szükséges időt.
- A határidőt a készültségi állapothoz kellene igazítani, nem külön rögzíteni. Vagy 2026. október 28-a, az idézett készültség utolsó napja, vagy olyan megoldás, amely az intézkedések lejártát a készültség lejártához köti. Így nem létezne többé az a két nap, amelyben az üzemeltető egy formálisan már lezárult sürgősségi helyzet alapján korlátozhatja a fogyasztást.
- Egy intézkedés tényleges alkalmazását közzé kellene tenni. Egy közlemény az üzemeltető honlapján, a fokozattal, az órával és az időtartammal, semmibe nem kerülne, és két problémát oldana meg egyszerre: a piac látná, miért mozdultak el az árak, a széles közönség pedig ellenőrizhetné, sor került-e a fogyasztás korlátozására vagy sem, ahelyett hogy a címekből következtetne.
- Az aktusnak a szövegében kellene megmondania, kit érint a korlátozás. Egyetlen mondat, amely rögzítené, hogy az intézkedés a szabályzatban szereplő végfelhasználókra vonatkozik, és nem alkalmazandó a háztartási fogyasztókra, minden híradást megkímélne ugyanattól a kérdéstől. A megszövegezés költsége nulla; a hiányának a költségét bizalmatlanságban mérik.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 835. szám, 2026. október 1., 8. oldal 16 oldal PDF, 116 KB a jogi aktus a(z) 8. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.