Röviden

  • A reklámtáblákra, a világító cégérekre és a nem megfelelő helyre ragasztott plakátokra kiszabott bírságok mostantól a szabálysértések általános jogi rendje alá tartoznak. E törvényig a 185/2013. sz. törvény egyetlen dolgot vett át ebből a rendből: a hatálybalépés szabályát.
  • Aki ilyen bírságot kap, gyakorlatilag megkapja a szokásos garanciák teljes körét: a szabálysértési jegyzőkönyv tartalmi követelményeit, a járásbírósághoz benyújtható panaszt a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az elévülési határidőket, valamint azt a lehetőséget, hogy 15 napon belül a bírság alsó határának felét fizesse be.
  • Érintettek a reklámhordozók tulajdonosai, a homlokzatukon vagy járműveiken reklámot elhelyező cégek, a köztéri reklámügynökségek és a polgármesteri hivatalok, amelyeket akár szankcionálni is lehet, ha nem állítják fel a plakátoknak és az apróhirdetéseknek szánt táblákat.
Jogi aktus: 152/2026. sz. törvény
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 596. szám, 2026. július 21.
Hatálybalépés: 2026. július 24.

Egy reklámtábla miatt kiszabott, akár 20 000 lejes bírságot mostantól azok szerint a szabályok szerint lehet megtámadni, amelyeket a hétköznapi bírságokból mindenki ismer. A törvény egy nyolc éve nyitva álló hiányosságot pótolt. A romániai Hivatalos Közlöny 2026. július 21-i, 596. számában megjelent 152/2026. sz. törvény egyetlen bekezdéssel egészíti ki a reklámhordozók elhelyezéséről és engedélyezéséről szóló 185/2013. sz. törvény 50. cikkét. Ez a nyár második pontszerű beavatkozása egy olyan területen, amelyet a területrendezés, a városrendezés és az építésügy új kódexe egészében újraírt.

Az új szöveg rövid: a 49. cikk (1) bekezdésében meghatározott szabálysértésekre a szabálysértések jogi rendjéről szóló, a 180/2002. sz. törvénnyel jóváhagyott 2/2001. sz. kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

Hogy látszódjék a tét, érdemes elolvasni, mit mondott az 50. cikk korábban. A romániai Hivatalos Közlöny 2018. február 15-i, 147. számában újraközölt változatban a cikk egyetlen bekezdésből állt, és a 2/2001. sz. kormányrendeletre csak a 4. cikk (1) bekezdése erejéig utalt, vagyis kizárólag arra a szabályra, amely szerint a szabálysértésekre vonatkozó rendelkezések a megjelenéstől számított 30 nap múlva lépnek hatályba. A szabálysértési rend többi részéről a törvény hallgatott.

A szankcionált cselekmények pedig nincsenek kevesen. A 49. cikk (1) bekezdése hét szabálysértést sorol fel: a reklámhordozók ideiglenes reklámengedély nélküli elhelyezése vagy az alapozott táblák építési engedély nélküli felállítása, a helyi reklámrendeletben megengedett típusok és méretek be nem tartása, a köznyugalmat zavaró hanghatások, illetve a forgalmat zavaró világító reklámok használata, a terület eredeti állapotának helyre nem állítása, a táblák karbantartásának elmulasztása, a plakátok kifejezetten erre a célra kijelölt helyeken kívüli kiragasztása, és a g) pontban akár az is, ha a polgármesteri hivatalok nem tesznek eleget a plakátokra és apróhirdetésekre szolgáló táblák felállítására vonatkozó kötelezettségüknek.

Milyen hatásokkal jár

Az első hatás az, hogy a szabálysértési jegyzőkönyvnek meg kell felelnie a 2/2001. sz. kormányrendelet tartalmi követelményeinek. A lényeges elemek hiánya így ellenőrizhető semmisségi okká válik, nem pedig olyan kérdéssé, amelyet minden bíróság a maga belátása szerint mérlegel.

A második hatás a jogorvoslat. A jegyzőkönyv elleni panaszt a járásbírósághoz kell benyújtani, az átadástól vagy a kézbesítéstől számított 15 napon belül, a kormányrendeletben foglalt eljárás szerint. Aki tábla miatt kapott bírságot, mostantól pontosan tudja, hová fordul és mennyi idő alatt.

A harmadik hatás anyagilag a legkézzelfoghatóbb. A kormányrendelet 28. cikkében szereplő mechanizmus lehetővé teszi, hogy a jegyzőkönyv átadásától vagy kézbesítésétől számított 15 napon belül a bírság alsó határának felét fizessék be, feltéve, hogy erről az eljáró hatósági személy említést tesz. A 49. cikk (2) bekezdésében szereplő bírságoknál az alsó határ engedély nélküli elhelyezés esetén 1000 lej, a zavaró hang- és fényreklámoknál szintén 1000 lej, a táblák karbantartásának elmulasztásánál pedig 500 lej. A gyors fizetés és a határidő elmulasztása közötti különbség tehát több száz lejre rúg.

A negyedik hatás a határidőket érinti. A kormányrendelet a szankció kiszabásának elévülését a cselekmény elkövetésétől számított 6 hónapban rögzíti, folyamatos szabálysértéseknél pedig a határidő a megállapítás napjától indul. Ugyancsak kimondja, hogy a bírság végrehajtása elévül, ha a jegyzőkönyvet a kiszabástól számított egy hónapon belül nem kézbesítették. Ezek azok a támpontok, amelyekre bárki hivatkozhat, aki úgy véli, hogy túl későn szankcionálták.

Az ötödik hatás az arányosságé. A kormányrendelet a figyelmeztetést is szankcióként ismeri, és előírja a szankció egyéniesítését a cselekmény súlya és az elkövetés körülményei szerint. Egy olyan cégnek, amely csak kevéssel lépte túl a megengedett méreteket, ez sokat számít.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

Korábban a 185/2013. sz. törvény megállapított szabálysértéseket és bírságokat, de nem mondta ki, hogy azokra az általános rend vonatkozik. Az utalás létezett, csak szűk volt: kizárólag a 2/2001. sz. kormányrendelet 4. cikkének (1) bekezdésére vonatkozott, vagyis arra a 30 napos határidőre, amely alatt a szabálysértési rendelkezések hatályba lépnek. Ez az utalás mostantól az 50. cikk (1) bekezdésében marad.

Ehhez társul mostantól a (2) bekezdés, amely a teljes kormányrendeletet alkalmazza a 49. cikk (1) bekezdésében szereplő cselekményekre. Ez a különbség egyetlen szabály kölcsönvétele és egy egész rend átvétele között.

A cselekményeknél és az összegeknél semmi nem változik. A szabálysértések továbbra is a 49. cikk (1) bekezdésében szereplő hét eset, a bírságok pedig ugyanannak a cikknek a (2) bekezdésében maradnak: 1000 és 10 000 lej között az engedély nélküli elhelyezésért, a típusok és méretek be nem tartásáért, valamint az össze-vissza kiragasztott plakátokért; 1000 és 20 000 lej között a zavaró hang- vagy fényreklámért, a terület eredeti állapotának helyre nem állításáért és azokért a polgármesteri hivatalokért, amelyek nem állítják fel a táblákat; 500 és 1000 lej között a reklámhordozó karbantartásának elmulasztásáért.

Az viszont megváltozik, hogy milyen pozícióból lehet vitatni a bírságot. Eddig a szankcionált személy, aki a jegyzőkönyv semmisségére vagy az elévülésre hivatkozott, értelmezési érvre támaszkodott, mert a különös törvény nem utalt az általános rendre. Most az utalás kifejezett, és le van írva a törvényben.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Megszüntet egy nyolc éve fennálló bizonytalanságot arról, milyen eljárási szabályok vonatkoznak az utcai reklámokért kiszabott bírságokra.
  • Megadja a szankcionált személyeknek a szokásos garanciákat: ellenőrizhető tartalmú jegyzőkönyv, panasz a járásbírósághoz 15 napon belül, világos elévülési határidők.
  • Megnyitja a lehetőséget a bírság alsó határa felének 15 napon belüli befizetésére, ami valódi ösztönző a gyors fizetésre a húzás-halasztás helyett.
  • Bevezeti a figyelmeztetést és a szankció egyéniesítését, ami az apró szabálytalanságoknál hasznos, például ha egy cégér néhány centiméterrel lépi túl a megengedett méretet.

Mi marad probléma

  • A törvény nem nyúl az összegekhez, amelyek 2013 óta változatlanok. Egy 1000 lejes minimális bírság másképp érint egy lakótelepi bódét és egy köztéri reklámcéget.
  • Semmit nem tisztáz a helyi reklámrendeletekről, noha sok szabálysértés éppen azokhoz igazodik, ezek pedig településenként eltérnek.
  • A g) pont szerinti szabálysértés, amely a polgármesteri hivatalt szankcionálja, a gyakorlatban továbbra is nehezen alkalmazható: nem világos, ki állapítja meg a helyi hatóság mulasztását.
  • A szöveg eljárási problémát old meg, nem tartalmit. A városok reklámzsúfoltsága a helyi rendeleteken és a tényleges ellenőrzésen múlik, nem a 2/2001. sz. kormányrendeletre való utaláson.

Hasznos tanácsok

  1. Ha reklámhordozó miatt szabálysértési jegyzőkönyvet kap, először azt nézze meg, hogy az eljáró hatósági személy említést tett-e a bírság alsó határa felének befizetési lehetőségéről. Ennek szerepelnie kell a jegyzőkönyvben.
  2. A 15 napot az átadástól vagy a kézbesítéstől számolja, ne attól a naptól, amikor a jegyzőkönyv készült. Ugyanez a határidő számít a kedvezményes fizetésnél és a panasznál is.
  3. Mielőtt megtámadná, nézze meg, mit rónak fel konkrétan. Az ideiglenes reklámengedély hiánya és az alapozott tábla építési engedélyének hiánya két különböző cselekmény, eltérő védekezéssel.
  4. Kérje el a településének helyi reklámrendeletét. A megengedett típusokat és méreteket, valamint a plakátoknak kijelölt helyeket ott állapítják meg, a b) és f) pont szerinti szabálysértések pedig ehhez igazodnak.
  5. Ha a bírság jóval a cselekmény után érkezik, ellenőrizze a szankció kiszabására vonatkozó 6 hónapos elévülési határidőt, ha pedig a jegyzőkönyvet későn kézbesítették, nézze meg a kiszabástól számított egy hónapos határidőt is.
  6. Apró szabálytalanságoknál kifejezetten kérje a szankció egyéniesítését, és adott esetben a figyelmeztetést. A 2/2001. sz. kormányrendelet ismeri, és mostantól itt is alkalmazandó.

Gyakori kérdések

Mit változtat konkrétan a 152/2026. sz. törvény?
A 185/2013. sz. törvény 50. cikkét egy új bekezdéssel egészíti ki, amely kimondja, hogy a szabálysértések jogi rendjéről szóló 2/2001. sz. kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a cselekményekre, amelyeket az említett törvény 49. cikkének (1) bekezdése szabálysértésként szankcionál.
Változnak a bírságok?
Nem. Maradnak a 49. cikk (2) bekezdésében szereplők: 1000 és 10 000 lej, 1000 és 20 000 lej, illetve 500 és 1000 lej között, a cselekménytől függően. A törvény az eljárási rendbe avatkozik be, nem az összegekbe.
Befizethetem a bírság felét?
A 2/2001. sz. kormányrendelet 28. cikkében szereplő mechanizmus lehetővé teszi a jogi aktusban előírt bírság alsó határa felének befizetését, a szabálysértési jegyzőkönyv átadásától vagy kézbesítésétől számított legfeljebb 15 napon belül, az eljáró hatósági személy pedig említést tesz erről a lehetőségről.
Hol és mennyi időn belül támadhatom meg a bírságot?
A szabálysértési jegyzőkönyv elleni panaszt a járásbírósághoz kell benyújtani, az átadás vagy a kézbesítés napjától számított 15 napon belül, a 2/2001. sz. kormányrendeletben foglalt eljárás szerint.
Mely cselekményeket szankcionálják szabálysértésként?
A 49. cikk (1) bekezdésében felsorolt hetet: elhelyezés engedély vagy építési engedély nélkül, a megengedett típusok és méretek be nem tartása, a köznyugalmat vagy a forgalmat zavaró hang- és fényreklám, a terület eredeti állapotának helyre nem állítása, a reklámhordozó karbantartásának elmulasztása, a kijelölteken kívüli helyekre ragasztott plakátok, valamint a polgármesteri hivatal mulasztása a külön táblák felállítására vonatkozó kötelezettsége terén.
Miért volt szükség erre a kiegészítésre?
Mert a törvény csak a szabálysértési rendelkezések hatálybalépésére vonatkozó szabály erejéig utalt a 2/2001. sz. kormányrendeletre, a rend többi részére nem. Az eljárási garanciák alkalmazása így értelmezés kérdése maradt.
Vonatkozik a hatálybalépés előtt kapott bírságokra is?
A törvény a jövőre nézve fejt ki hatást. A korábban felvett jegyzőkönyveknél az alkalmazandó rend a cselekmény időpontjától és az eljárás állásától függ, itt pedig a panasszal megkeresett bíróságé a szó.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 596. szám, 2026. július 21. 16 oldal PDF, 112 KB a jogi aktus a(z) 5. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.