Röviden
- A Fejlesztési Minisztérium jóváhagyott egy egységes módszertant, amely szerint a szeizmikus kockázati térképek készülnek, és 2026. október 11-től minden új térkép eszerint készül. Az eredmény már nem megyénként kiszínezett terület, hanem minden egyes népszámlálási körzetre, vagyis néhány száz lakásnyi területre kiszámított érték, az ottani épületek pótlási értékének százalékában kifejezve.
- A módszertanhoz 3 181 soros táblázat tartozik, egy-egy sor minden közigazgatási-területi egységnek, amelyben minden település megkapja a talaj számítási gyorsulását. 1 080 település, az összes 34 százaléka, legalább 0,30g értéken áll, 126 pedig eléri a táblázat maximumát, a 0,50g-t. Bukarest 0,37g értékkel szerepel.
- A számítás egészen a pénzig elmegy. Egy 1986-ban Jászvásáron épült négyemeletes tömbházra, 1 400 négyzetméter összterülettel, az aktusban szereplő példa 318 249 euró várható veszteséget ad a 225 éves visszatérési idejű földrengésnél és 760 324 eurót a 975 évesnél, 2,24 millió pótlási költségből.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 771. szám, 2026. szeptember 11.
Hatálybalépés: 2026. október 11., a közzétételtől számított 30 nap múlva
Romániának október 11-től hivatalos receptje van arra, hogyan kell kiszámítani egy földrengés okozta károkat, és a recept városnegyed szintjén alkalmazható. A fejlesztési miniszter 1.037/2026. sz. rendelete, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. szeptember 11-i 771. számában jelent meg, jóváhagyja az RTC 18-2026 műszaki szabályozást, maga a módszertan pedig 149 oldalt foglal el ugyanannak a lapszámnak a bis kiadásában. Olyan területhez adódik hozzá, amelyet éppen most írtak át alapjaiból: augusztus 25-től hatályos a területrendezés, a településrendezés és az építésügy kódexe, amely hatályon kívül helyezte az 50/1991. sz. és a 350/2001. sz. törvényt.
A Kormány 447/2003. sz. határozata, amelyet a módszertan maga sorol fel a hivatkozott dokumentumok között, a földcsuszamlási kockázati térképek, valamint az árvízi veszély- és kockázati térképek tartalmi normáit hagyja jóvá. Földrengésekre a pénz létezett, a Kormány 932/2007. sz. határozata révén, amely a térkép költségének feléig terjedő részt fedez az állami költségvetésből, ugyanabban a hivatkozási listában viszont egyetlen korábbi műszaki szabályozás sem szerepel a szeizmikus kockázati térképek tartalmáról. Innen jöttek a különbségek is: két polgármesteri hivatal két olyan tanulmányt rendelhetett meg, amelyek mást mértek és másképp néztek ki.
A módszertan négy egymással összeszorzódó rétegre épül. Az első a veszélyeztetettség, vagyis az, hogy mennyire mozdul el a talaj. Az aktus ezt egyetlen mennyiségre szűkíti, a talaj vízszintes gyorsulásának csúcsértékére, PGA jelöléssel, és három forgatókönyv szerinti földrengésre: az egyiknél a meghaladás valószínűsége 50 év alatt 20 százalék, ez átlagosan 225 évente tér vissza, a másiknál 50 év alatt 10 százalék, 475 évente, a harmadiknál 50 év alatt 5 százalék, 975 évente. A kiindulási értékeket nem keresni kell, hanem leolvasni: a melléklet A.1. táblázata mind a 3 181 közigazgatási-területi egységre megadja a középső forgatókönyvhöz tartozó gyorsulást és a veszélyeztetettségi görbe meredekségét, a másik két forgatókönyv pedig két, az aktusban leírt összefüggésből adódik.
A második réteg a kitettség, vagyis az épületek leltára. Itt kéri a módszertan a legtöbb terepmunkát. Egy település minden épülete, rendeltetéstől függetlenül, négy elemből álló tipológiába kerül: az építés éve, hét osztályra bontva, az 1940 előtt emeltektől a 2013 utániakig; a szerkezeti rendszer, tizenkét típusra bontva, a fafödémes vasalatlan falazattól a duális acélszerkezetekig; a magassági besorolás, három fokozatban; és a rendeltetés, négy csoportban. Az adatok terepi szemlékből, a telekkönyvi nyilvántartásokból, az RTC 10-2022 szabályozás szerint végzett gyors szemrevételezéses értékelésből, a tulajdonosoknak küldött kérdőívekből és, az aktus szerint, műholdképekből, drónfelvételekből és 3D-szkennelésből gyűlnek össze.
A harmadik réteg a sérülékenység. Minden szerkezeti tipológiára a B. melléklet megadja azokat a gyorsulási küszöböket, amelyeknél az épület a módszertan által használt négy károsodási állapot valamelyikébe kerül: enyhe, mérsékelt, kiterjedt és teljes. Ezekből lognormális eloszlásfüggvénnyel számítják ki annak valószínűségét, hogy egy épület a választott forgatókönyv szerinti földrengésnél melyik állapotban lesz. A negyedik réteg a valószínűségeket pénzzé alakítja egy rögzített veszteségtáblázattal: az enyhe károsodás az épület pótlási értékének 5 százalékába kerül, a mérsékelt 15 százalékába, a kiterjedt 60 százalékába, a teljes pedig 100 százalékába.
A pótlási értéket nem esetről esetre becsülik, hanem egy második táblázatból veszik, összterületi négyzetméterre és rendeltetésre lebontva, 2025-ös évre vonatkoztatott árakkal, amelyek az Országos Statisztikai Intézet által közzétett építőipari költségindexekkel frissíthetők. Egy családi ház négyzetméterenként 1 400 euróval számol, egy lakótömb 1 600-zal, egy igazgatási épület 2 000-rel, egy kereskedelmi 2 200-zal, egy kórház pedig 3 500-zal, ez a legdrágább a listán.
A C. mellékletben szereplő számítási példa megmutatja, mennyire konkrét lesz az eredmény. Egy jászvásári tömbház, amely 1986-ban épült, vasbeton keretszerkezettel, pincével, földszinttel és négy emelettel, 1 400 négyzetméter összterülettel, 2 240 000 euró pótlási költségű. A 225 éves visszatérésű földrengésnél a várható veszteség ennek az értéknek a 14,21 százaléka, vagyis 318 249 euró. A 475 éves visszatérésűnél 22,83 százalékra nő, a 975 évesnél pedig eléri a 33,94 százalékot, azaz a 760 324 eurót.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás azt érinti, amit a polgármesteri hivatalok vásárolnak. A módszertan építésügyi és területrendezési műszaki szabályozás, tehát a követelményei kötelezővé válnak minden 2026. október 11. után készített vagy frissített szeizmikus kockázati térképre. A D. melléklet hozzátesz egy feladatkiírási mintát, 71351914-3 CPV-kóddal, amelyben a megrendelő a közigazgatási-területi egység, a szolgáltatónak pedig olyan csapatot kell hoznia, amely három szakterületet fed le: építőmérnökség, településrendezés és geodéziai mérnökség.
A második hatás az eredmény formáját érinti. Egy község vagy egy város térképe 1:1 000 és 1:5 000 közötti méretarányban készül, és minden népszámlálási körzetre két dolgot mutat: a várható károsodási állapotot és a várható veszteség százalékát. A színeket az aktus rögzíti, a hexadecimális kódokkal együtt, az 5 százalék alatti veszteséghez tartozó élénkzöldtől a 60 százalék fölöttihez tartozó élénkpirosig. Egy megye térképe 1:25 000 és 1:100 000 közötti méretarányban készül, és mást mutat: a kockázati mutatót és a rezilienciamutatót, minden megyebeli településre kiszámítva. Az országos térkép 1:250 000 és 1:1 000 000 közötti méretarányban készül, és a megyéket összegzi.
A harmadik hatás két új mutatót érint, amelyek rangsorolást tesznek lehetővé. Egy település szeizmikus kockázati mutatója a várható veszteségek és az ottani épületek teljes pótlási költségének hányadosa, tehát százalék. A rezilienciamutató ugyanezeknek a veszteségeknek és a település bruttó hazai termékének a hányadosa, tehát azt mutatja, mekkora helyi gazdaságra volna szükség a kár helyreállításához. A települések és a megyék rangsorolása az aktus szerint a középső, 475 éves visszatérésű forgatókönyvre számított értékek alapján történik.
A negyedik hatás műszaki, de azon múlik, hogy a térképek egymásra fektethetők-e. A leszállítandó anyagok GeoTIFF-, shapefile- és geoadatbázis-fájlok, valamint egy PDF-jelentés, ETRS89/LAEA Europe, WGS84 vagy Stereo 70 vonatkoztatási rendszerben. Az ajánlatkérőnek biztosítania kell az átjárhatóságot a természeti kockázati övezetekre vonatkozó INSPIRE-előírásokkal és a településrendezési dokumentációk térbeli adatállományaira vonatkozó műszaki normákkal.
Az ötödik hatás az, amelyik hiányzik. A módszertan azt mondja meg, hogyan készül a térkép, azt nem, hogy mikor. Sem a rendeletben, sem a mellékletben nincs olyan rendelkezés, amely határidőt szabna arra, meddig kell egy településnek szeizmikus kockázati térképpel rendelkeznie, az elkészítés pedig a helyi hatóság döntése marad, saját költségvetésből, uniós forrásból vagy legfeljebb 50 százalékban az állami költségvetésből finanszírozva, a Kormány 932/2007. sz. határozata szerinti program révén.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
A legláthatóbb változás az övezetkijelölésről a számításra való áttérés. Az 575/2001. sz. törvénnyel jóváhagyott országos területrendezési terv földrajzilag lehatárolt térségekkel dolgozik, amelyeken belül fennáll a pusztító természeti jelenségek kialakulásának lehetősége. Az új módszertan nem térségeket határol le, hanem számot számol ki: a károsodás valószínűségét, majd az euróban kifejezett veszteséget, majd az épületállomány értékéhez viszonyított százalékot. A kockázati övezet marad a jogi eszköz, de a tartalma számszerű eredmény lesz, nem mérlegelés.
A második változás az, hogy az épület kora kifejezett súllyal kerül be a számításba. A B. mellékletben szereplő küszöböket megszorozzák egy olyan tényezővel, amely az építés évétől és a településtől függ. A 2013 után emelt épületek a helyi skálázási tényező 1,5-szeresét kapják, a 2007-2013 közöttiek 1,2-szeresét, az 1978-2006 közöttiek pedig magát a helyi tényezőt. Az 1964-1977 közötti épületeknél a tényező már nem a településtől függ, hanem a megyétől, három értékkel: 0,67 tizenkilenc megyében, 1,00 tizenötben és Bukarestben, 1,50 Bákó, Brăila, Buzău, Galac, Prahova, Vaslui és Vrancea megyében. Az 1940 és 1963 között emelt épületeknél a tényező attól a rendeltetéstől is függ, amelyet akkor betöltöttek: a közcélúak vagy a közérdekű magánépületek, amilyenek a színházak, a kórházak, az iskolák és a szállodák, 1,50-et kapnak egy megyecsoportban és 2,25-öt Bákó, Brăila, Buzău, Galac, Prahova, Vaslui és Vrancea megyében, míg az összes többi 1,00-et kap.
A harmadik változás az, hogy hová kerül az eredmény. A véleményezett és jóváhagyott térképek bekerülnek a területrendezési és településrendezési dokumentációkba, hogy három különböző dolgot alapozzanak meg: a szeizmikus kockázat megelőzésére szolgáló intézkedéseket, az építkezésre és a földhasználatra vonatkozó szabályokat, valamint a földrengés esetére szóló védelmi és beavatkozási terveket. A polgári védelemmel való kapcsolat fordítva is le van írva: a térképek bekerülhetnek a kockázatok elemzésére és lefedésére vonatkozó megyei tervekbe.
A negyedik változás a környezetet érinti, és az aktus nem veszi tudomásul. Az 1.8. fejezetben szereplő, hivatkozott normatív dokumentumok listája tartalmazza az építési munkálatok engedélyezéséről szóló 50/1991. sz. törvényt és a területrendezésről és településrendezésről szóló 350/2001. sz. törvényt, mindkettőt teljes egészében hatályon kívül helyezték 2026. augusztus 25-én, 17 nappal azelőtt, hogy a rendelet megjelent volna. A magyarázat magában a preambulumban olvasható: a szöveget lezáró két vélemény 2026. január 26-i és május 22-i, a Kódex pedig csak augusztus 10-én jelent meg a romániai Hivatalos Közlönyben.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Kiveszi az önkényt a megrendelésből. Két polgármesteri hivatal, amely most különböző cégektől vásárol tanulmányt, összehasonlítható eredményeket kap, mert a bemeneti adatokat, a károsodási küszöböket és a négyzetméterárakat a mellékletek rögzítik, nem a tervező választására bízzák.
- Minden településnek készen kiszámított kiindulási értéket ad. Az A.1. táblázat megkíméli a helyi hatóságot a saját szeizmikus veszélyeztetettségi tanulmánytól, amely egy ilyen elemzés legdrágább és legvitathatóbb része.
- A felbontást a népszámlálási körzet szintjéig viszi le, tehát a térkép ugyanazon a városon belül is mutat különbségeket, egy két világháború közötti és egy új tömbházas negyed között, nem egyetlen színt az egész településre.
- A kockázatot pénzben és százalékban fejezi ki, nem minősítésekben. Egy helyi tanács, amely 15 százalék várható veszteséget hasonlít össze 45 százalékkal, tud mire alapozni a megerősítések rangsorolásában, a helyi bruttó hazai termékkel való összevetés pedig azt is megmutatja, milyen nehezen áll talpra a település utána.
- Rögzíti a leszállítandó anyagok formátumát és a koordináta-rendszereket, ezért a térképek ráfektethetők más rétegekre, és megye, illetve ország szintjén összesíthetők, ahelyett hogy mindegyik külön PDF maradna.
- Kifejezetten elismeri a módszer korlátait. A szöveg kimondja, hogy a három forgatókönyv szerinti földrengés egyezményes, hogy nem előrejelzés, és hogy az eredményeket a települések között kell összehasonlítani, nem egy valódi földrengés után tapasztalt hatásokkal.
Mi marad probléma
- A B. mellékletben, amely a károsodási küszöböket adja, egyetlen oszlop sincs a 2007 és 2013 között épült épületekre, a 2013 utániakra pedig egyetlen oszlop van, tizenkettőből egyetlen szerkezeti rendszernél. Az épületállomány elmúlt húsz évben létrejött többi részére nem létezik az az érték, amelyet az aktusban szereplő tényezővel meg kellene szorozni.
- Bukarest hat kerületét IV. szintű egységnek nyilvánítják, tehát saját térképet kell kapniuk, de kifejezetten ki vannak zárva a gyorsulási táblázatból. A főváros ott egyetlen értékkel szerepel, 0,37g-vel, amelyet megyei szintű értékként adnak meg.
- Nincs semmilyen határidő a térképek elkészítésére. A módszertan magának 30 napot szab a hatálybalépésig, de nem mondja meg, meddig kell térképe legyen egy 0,50g gyorsulású övezetben fekvő településnek.
- A pótlási költségeket a 2025-ös évre rögzítették, és az építőipari költségindexekkel frissítik. Az aktus nem mondja meg, ki végzi a frissítést, és azt sem, mi lesz a régi árakkal készült térképekkel, noha attól az értéktől függ közvetlenül a térkép színe.
- A kért leltár hatalmas. Minden épületet be kell sorolni az építés éve, a szerkezeti rendszer, a magassági besorolás és a rendeltetés szerint, és sok településen ezek az adatok sehol sem léteznek, tehát a térkép valódi költsége a leltár költsége, nem a számításé.
- Az eredmény mérsékelt bizonytalansággal terhelt becslés marad, amit az aktus el is ismer, mégis bekerül a településrendezési dokumentációkba, ahol műszaki adatként olvassák. A kétféle olvasat közötti távolságot egyetlen rendelkezés sem kezeli.
Hasznos tanácsok
- Ha polgármesteri hivatal, és már elindított egy beszerzési eljárást, ellenőrizze, mikor küldte közzétételre a részvételi felhívást, vagy mikor bocsátotta ki a meghívót. A 2. cikk b) pontja szerint azok a szerződések és dokumentációk, amelyeknél az eljárás a hatálybalépés napjáig indult, kívül maradnak az új követelményeken, tehát a meglévő feladatkiírás szabályai szerint futnak tovább.
- Mielőtt megrendeli a tanulmányt, olvassa el a településére vonatkozó értéket a melléklet A.1. táblázatában. A gyorsulás és a veszélyeztetettségi görbe meredeksége rögzített bemeneti adat, és az az ajánlattevő, aki saját veszélyeztetettségi tanulmányt kínál, olyan munkát ad el Önnek, amelyet a módszertan már nem kér.
- Az épületleltárt a versenyeztetés előtt készítse el, ne utána. Az aktus engedi a telekkönyvi nyilvántartásokból, az épületállomány felméréséből, a minisztérium gyors szemrevételezéses értékelési felületéről és a 212/2022. sz. törvény alkalmazásában létrehozott saját adatbázisokból származó adatok használatát. Minél több készen összegyűjtött adatot visz be, annál kisebb lesz a szerződés drága része.
- A leszállítandó anyagokat az aktusban szereplő formátumokban kérje, ne csak a jelentést. A D. melléklet felsorolja a vektoros fájlokat, a geoadatbázisokat és az Országos Területi Megfigyelőközponttal, valamint az INSPIRE-geoportállal kompatibilis térinformatikai fájlokat. Egy csak PDF-ként átadott tanulmány nem összesíthető megyei szinten, és újra kell majd készíteni.
- Ha tulajdonos vagy tömbházkezelő, vegye figyelembe, hogy a térkép nem az Ön épületének műszaki szakvéleménye. Tipológiákkal és népszámlálási körzetre vett átlagokkal dolgozik, egy konkrét épület szeizmikus kockázati osztályba sorolása pedig továbbra is szakvéleménnyel történik, a P 100-3/2019 kódex szerint.
- Ha feladatkiíráson dolgozik, ne vegye át változatlanul a D. mellékletben szereplő hivatkozási listát. Az ott felsorolt két aktus, az 50/1991. sz. és a 350/2001. sz. törvény 2026. augusztus 25-től hatályát vesztette, a helyes hivatkozás pedig most a területrendezés, a településrendezés és az építésügy kódexére szól.
Gyakori kérdések
Mi röviden a szeizmikus kockázati térkép e módszertan szerint?
Mikortól alkalmazandó?
Mi az a három forgatókönyv szerinti földrengés?
Mit jelent a négy károsodási állapot?
Ki fizeti a térképet?
Megmondja a térkép, hogy az én tömbházam szeizmikus kockázatú-e?
Miért számít ennyire az építés éve?
Melyik a táblázat legnagyobb értékű települése?
Hol találom a módszertan teljes szövegét?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- A B. mellékletben nincsenek paraméterek a 2006 után épült épületekre, noha a 4. fejezet szorzótényezőket ad nekik. A 3.2. pont (2) bekezdésének f) és g) pontja létrehozza az a6 osztályt a 2007 és 2013 között emelt épületekre, és az a7 osztályt a 2013 utániakra. A 4. fejezet (4) bekezdésének a) és b) pontja előírja, hogy az ő küszöbeiket a B. mellékletben szereplő értékek 1,5·FHS-szel, illetve 1,2·FHS-szel való megszorzásával kapjuk. A B.1. táblázatban az a6 osztály egyáltalán nem szerepel, az a7 osztály pedig csak a DO szerkezeti rendszernél, a duális acélszerkezeteknél. A másik tizenegy szerkezeti rendszernél hiányzik az az érték, amelyet meg kellene szorozni, tehát az elmúlt húsz évben emelt épületekre a sérülékenység nem számítható ki, enélkül pedig sem a veszteség, sem a település mutatója nem áll elő. Ugyanez a szakadás jelentkezik az intervallum másik végén is: a 3.2. pont (3) bekezdésének c) pontja kifejezetten beveszi a ZC/ZA tipológiába az 1940 előtt épült, betonoszlopos és betongerendás, falazott falú többszintes épületeket, a B.1. táblázatban viszont ugyanez a tipológia csak az a3 osztálynál, vagyis 1964-nél kezdődik.
- A 2. cikk a) pontja időbeli korlát nélkül zárja ki az alkalmazásból a térképek elkészítésére kötött szolgáltatási szerződéseket. A közzétett szöveg szerint a rendelet nem alkalmazandó „a jelen rendelet hatálybalépése előtt, a földrengésekre és földcsuszamlásokra vonatkozó természeti kockázati térképek elkészítésének és/vagy frissítésének állami költségvetésből való finanszírozásáról szóló program keretében kötött finanszírozási szerződésekre és a földrengésekre vonatkozó természeti kockázati térképek elkészítésére és/vagy frissítésére a gazdasági szereplőkkel kötött szolgáltatási szerződésekre”. Az időbeli feltétel egyetlen alkalommal szerepel, a finanszírozási szerződések mellett. A következő kategória, a szolgáltatási szerződések, időbeli feltétel nélkül marad, noha az utána következő b) pont kifejezetten megszab magának egyet. Egy jóhiszemű olvasó két következtetésre juthat: vagy átmeneti a kizárás, és csak a 2026. október 11-ig kötött szerződésekre terjed ki, vagy állandó, és akkor a módszertan éppen azokra a szerződésekre nem alkalmazandó, amelyekkel a térképek készülnek.
- Bukarest kerületei kötelesek térképpel rendelkezni, de nincsenek veszélyeztetettségi értékeik. Az 5.4. pont (1) bekezdése kifejezetten a IV. szintű egységek közé sorolja őket, a községek, a városok és a municípiumok mellé, a 6.2. fejezet pedig minden IV. szintű egységre 1:1 000 és 1:5 000 közötti méretarányú térképet kér. Az A. melléklet (1) bekezdése viszont azt mondja, hogy a gyorsulás és a veszélyeztetettségi görbe meredekségének értékeit „minden IV. szintű közigazgatási-területi egységre, Bukarest municípium kerületeinek kivételével, valamint Bukarest municípiumra mint III. szintű közigazgatási-területi egységre” adják meg, és az A.1. táblázatban a főváros egyetlen alkalommal szerepel, a 695. helyen, 0,37g-vel. A 2. fejezet (8) bekezdése a bemeneti adatokért szintén az A.1. táblázathoz utal. A hat kerületre sem saját érték nincs a táblázatban, sem olyan rendelkezés, amely kimondaná, hogy a municípium értékét kell átvenni.
- Az 5.2. táblázat nem fedi le a 3.2. pont (5) bekezdésében meghatározott összes rendeltetést. A rendeltetések osztályozása tartalmazza az „egészségvédelmi és szociális ellátási épületeket”, a „kulturális tevékenységre, oktatásra, kutatásra, vallásgyakorlásra, sportra, turizmusra, kikapcsolódásra és szabadidőre szolgáló épületeket”, valamint az „agrár-állattenyésztési rendeltetésű épületeket”. A négyzetméterenkénti pótlási költségeket tartalmazó táblázatban viszont, amely az egyetlen forrása az (5.11) összefüggésben használt értéknek, az „egészségvédelmi épületek”, a „kulturális tevékenységre, oktatásra, vallásgyakorlásra, sportra, turizmusra és kikapcsolódásra szolgáló épületek” és a „mezőgazdasági rendeltetésű épületek” sorok szerepelnek. Egy szociális ellátási, egy kutatási és egy állattenyésztési épületre nincs négyzetméterár, tehát a pótlási költség nem számítható ki, abból viszont az euróban kifejezett veszteség és a település kockázati mutatója egyaránt következik.
A szerkesztőség elemzése
A probléma, amelyet az aktus megold, valós és régi. A földrengésekre vonatkozó természeti kockázati térképeket 2007 óta finanszírozta az állami költségvetés, anélkül hogy a tartalmukról műszaki szabályozás lett volna, ami minden tervezőre bízta, hogy mit mér és hogyan mutatja meg. Az RTC 18-2026 a lehető leghasznosabb módon zárja be a hézagot: nem kéri a helyi hatóságoktól, hogy tudományt termeljenek, hanem készen kiszámított veszélyeztetettségi adatokat ad nekik mind a 3 181 településre, és csak azt a részt hagyja rájuk, amelyet egyedül ők tudnak elvégezni, az épületleltárt. A második jó döntés az, hogy a kockázatot a pótlási érték százalékában fejezi ki, nem minősítésekben: egy százalékot összehasonlítanak, egy minősítést megtárgyalnak.
Az a szám, amely a legtöbbet mondja az aktusról, sehol sincs leírva benne, hanem az A.1. táblázat megszámlálásából jön ki. A 3 181 településből 1 080-nak, azaz 34 százaléknak legalább 0,30g a számítási gyorsulása, 530 áll 0,40g-n vagy afölött, 126 pedig eléri a táblázat maximumát, a 0,50g-t. A másik végponton 430 település áll a 0,10g-s minimumon. Más szóval az ország egyharmada nagy értékekkel kerül a számításba, és ott a legdrágább a különbség aközött, hogy van térkép vagy nincs. A módszertan éppen erre az egyharmadra nem ír elő sem határidőt, sem rangsorolást: a térkép Foksányban is, Abrudbányán is fakultatív marad.
A második észrevétel az aktus három helyének összevetéséből jön ki, és a fejezeteket egyenként olvasva nem látszik. A B. mellékletben szereplő küszöböket az 1978-2006 közötti épületeknél a helyi FHS tényezővel szorozzák, az 1940 előttieknél viszont fix 1,00-del. A helyi tényező 555 településen 0,33, további 563-on 0,50. Egy öt-nyolc szintes, vasbeton keretes tömbháznál egy 0,33-as tényezőjű településen, amilyen Kolozsvár, a teljes károsodás küszöbe 0,736 × 0,33, vagyis 0,243g lesz, míg egy ugyanabba a kategóriába tartozó, 1940 előtt emelt épületnél 0,428g marad. A modell tehát a két világháború közötti épületet csaknem kétszer olyan ellenállónak kezeli, mint az 1985-öst, az ország településeinek egyharmadában. Az eredmény logikusan következik a tényező felépítéséből, hiszen az azt tükrözi, mennyire volt szigorú a helyi tervezési kód, de az aktusban egyetlen sor sem magyarázza el, a térképen pedig színként látszik, nem feltevésként.
A harmadik észrevétel az órára vonatkozik, nem a tartalomra. A szöveget lezáró két vélemény 2026. január 26-i és május 22-i, a rendeletet szeptember 3-án írták alá, e pillanatok között pedig, augusztus 10-én, megjelent a területrendezés, a településrendezés és az építésügy kódexe, amely augusztus 25-től hatályon kívül helyezte az 50/1991. sz. és a 350/2001. sz. törvényt egyaránt. A műszaki szabályozás mindkettőt idézi a hivatkozott dokumentumok listájában. Az egyetlen ok, amiért a rendelet jogalapja kitartott, az, hogy a Kódex 583. cikke (3) bekezdésének c) pontja a 10/1995. sz. törvényből az 1-9., a 11-40. és a 42-44. cikket helyezte hatályon kívül, vagyis éppen a 10. cikket hagyta állva, azt, amelyre a műszaki szabályozások kibocsátása támaszkodik. Ez a szerencse nem pótolja a frissítést: egy szeptember 11-én közzétett rendelet két olyan törvényhez utalja az olvasót, amelyek augusztus 25-én már nem léteztek.
Az utolsó észrevétel apró, de megmutatja, milyen keveset olvasták újra a szöveget. Az 1.6. fejezet (6) bekezdésében, amely átjárhatósági kötelezettséget ró az ajánlatkérőre, a hivatkozott aktust a fejlesztési miniszter 940/2023. sz. rendeleteként azonosítják. Az 1.8. fejezet v) pontjában és a D. mellékletben ugyanaz az aktus, azonos címmel, 904/2023. sz. rendeletként szerepel, a D. mellékletben pedig a megjelenési lapszámával együtt is megadják: romániai Hivatalos Közlöny 470. szám, 2023. május 29. A felcserélt számjegyek nem változtatnak a megoldáson, mert a teljes cím azonosítja az aktust, de a kötelezettség abból a bekezdésből olvasható ki, amelyik a rossz számot viseli.
Mit kellene megváltoztatni
- A B.1. táblázat kiegészítése az a6 és a7 osztállyal mind a tizenkét szerkezeti rendszerre. Hatás: a 2006 után emelt épületek, vagyis az épületállomány egyetlen növekvő szelete, bevonhatók az elemzésbe. Addig minden, a módszertan szerint helyesen készített térkép éppen az új építményeket hagyja ki a számításból.
- Az időbeli feltétel megismétlése a 2. cikk a) pontjában, a két szerződéskategória mindegyikénél. Hatás: eltűnik az az olvasat, amely szerint a módszertan soha nem volna alkalmazandó azokra a szolgáltatási szerződésekre, amelyekkel a térképek készülnek, vagyis éppen a saját tárgyára.
- Bukarest municípium hat kerületének felvétele az A.1. táblázatba. Hatás: a főváros megkaphatja azokat a IV. szintű térképeket, amelyeket az aktus kér, Bukarest III. szintű mutatója pedig összesítéssel áll elő, ahogyan az 5.5. fejezet előírja, ahelyett hogy az egyetlen rendelkezésre álló érték maradna.
- Az 5.2. táblázat összehangolása a 3.2. pont (5) bekezdésének rendeltetési listájával. Hatás: a szociális ellátási, a kutatási és az állattenyésztési épületek pótlási költséget kapnak, tehát bekerülnek a település teljes veszteségébe, ahelyett hogy minden tervező a maga módján sorolná be őket analógia útján.
- Határidő, legalább a legalább 0,40g számítási gyorsulású településekre. Hatás: az ebbe a kategóriába tartozó 530 településnek belátható időn belül lenne térképe, az állami költségvetési finanszírozási programot pedig naptárra lehetne méretezni, nem esetlegesen érkező kérésekre.
- Az 5.2. táblázat költségeinek frissítési szabálya, kibocsátóval és gyakorisággal. Hatás: két, egymástól két évre készült térkép összehasonlíthatóvá válik, egy népszámlálási körzet színe pedig többé nem attól függ, melyik évben írta alá a polgármesteri hivatal a szerződést.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 771. szám, 2026. szeptember 11. 152 oldal PDF, 928 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.