Röviden

  • 2018 óta bármely szabálysértő megfizetheti a bírság minimumának felét, még akkor is, ha a cselekményt megállapító törvény ezt a lehetőséget kifejezetten nem írta elő. Korábban a kedvezmény csak ott létezett, ahol kifejezetten szerepelt.
  • A gond azoknál a szabálysértési jegyzőkönyveknél jelentkezik, amelyeket a 203/2018. sz. törvény hatálybalépése előtt vettek fel. Egy átmeneti rendelkezés szerint ezekre a régi törvény marad irányadó, és egyes bíróságok éppen erre hivatkozva tagadják meg a fele összeg megfizetését.
  • Románia Alkotmánybírósága elfogadhatatlanként elutasította a kifogást, de világosan kimondott valamit, ami a védekezésben jól használható: az átmeneti rendelkezés nem alkalmazható önmagában, elszakítva attól a bekezdéstől, amely érvényt szerez a kedvezőbb szabálysértési törvénynek. Ezt az összhangot az ügy érdemében eljáró bíróságnak kell megteremtenie.
Jogi aktus: 762/2025. sz. alkotmánybírósági határozat
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 631. szám, 2026. július 30.
Hatálybalépés: 2026. július 30.

Ha 2018 nyara előtt kapott bírságot, és a pere még folyamatban van, kérheti, hogy a törvényben előírt minimum felét fizesse meg. Románia Alkotmánybírósága pontosan ezt a helyzetet vizsgálta a 2025. december 11-én hozott 762. sz. határozatában, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. július 30-i 631. számában jelent meg. A kifogást elfogadhatatlanként elutasította, az indokolás azonban tartalmazza azt az érvet, amelyre a védekezés felépíthető. Ez a szabálysértési jog területén ugyanazon a napon közzétett második fontos pontosítás, a másik az a határozat, amelyben az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a bíróság nem rövidítheti le a vezetői engedély felfüggesztését.

A konkrét ügy a Kolozs Megyei Törvényszéktől érkezett. Victor-Mihai Bălănescut azért szankcionálták, mert hangoskodással és hangos kiabálással megzavarta a lakók nyugalmát, ez a cselekmény a 61/1991. sz. törvény 2. cikkének 25. pontjában szerepel. A panasz idején ugyanezen törvény 9. cikke kifejezetten kimondta, hogy a 2/2001. sz. kormányrendeletet kell alkalmazni, a bírság minimumának felére vonatkozó rendelkezések kivételével. Más szóval a kedvezmény ki volt zárva.

Időközben hatályba lépett a 203/2018. sz. törvény, amely megváltoztatta a szabályt. Az indítványozó ennek alkalmazását kérte, a bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy erre nincs mód, mert ugyanezen törvény 22. cikkének (1) bekezdése szerint a korábban felvett jegyzőkönyvekre a régi törvény marad irányadó.

Milyen hatásokkal jár

Az első hatás egy állandósult ítélkezési irány megerősítése. Az Alkotmánybíróság korábban is elfogadhatatlanként utasított el azonos kifogásokat, a 2022. március 16-án hozott 141. sz., a 2023. július 13-án hozott 465. sz. és a 2024. március 21-én hozott 166. sz. határozatával. Az érvelés következetes: amit az indítványozók kifogásolnak, az nem a jogszabályszöveg hibája, hanem az, ahogyan a bíróságok értelmezik.

A második hatás, amely a gyakorlatban igazán számít, a bíróságoknak adott iránymutatás. Az Alkotmánybíróság a 17. bekezdésben kifejezetten megállapítja: az a kérdés, hogy a 22. cikk (1) bekezdése alkalmazható-e a 22. cikk (2) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával, amely érvényt szerez a kedvezőbb szabálysértési törvény alkotmányos elvének, értelmezési kérdés, és ezt az érdemben eljáró bíróság dönti el. Ez valójában egyértelmű felhívás arra, hogy az átmeneti rendelkezést ne olvassák önmagában.

A harmadik hatás az átmeneti rendelkezés hatókörének körülhatárolása. Az Alkotmánybíróság a 166/2024. sz. határozatra visszautalva kifejti, hogy a „szabálysértési szankció végrehajtása” fordulatnak nagyon tág jelentése van: kiterjed az önkéntes fizetésre és a végrehajtási eljárásokra is, például a bírósági végrehajtóhoz intézett kérelemre vagy az adóhatóság általi közvetlen végrehajtásra. Ezekre az eljárásokra a jogalkotó indokoltan választotta a régi törvény szabályát. Ebből azonban nem következik, hogy a fele összeg megfizetésének kedvezménye is el lenne zárva.

A negyedik hatás módszertani. A kormány álláspontja, amelyet az Alkotmánybíróság ismertet, hangsúlyozza, hogy a 22. cikk (2) bekezdése szerinti kedvezmény nem érvényesül automatikusan: feltételezi a szabálysértő akaratnyilvánítását, vagyis a minimum felének tényleges megfizetését 15 napon belül. Ez nem olyan jog, amely magától lép működésbe az ügyben.

Az ötödik hatás az, hogy a vita minden egyes per szintjén nyitva marad. A határozat nem dönti el, hogy egy adott ügyben alkalmazandó-e a kedvezőbb törvény, hanem azt mondja meg, ki dönt: az érdemben eljáró bíróság.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

Egyetlen jogszabályszöveg sem változik. Tisztázódik viszont egy 2018-ban bekövetkezett szemléletváltás, amelyet az Alkotmánybíróság nagyon világosan ír le.

A 203/2018. sz. törvény előtt a 2/2001. sz. kormányrendelet 28. cikkének (1) bekezdése alapján a szabálysértő a helyszínen vagy legfeljebb 48 órán belül megfizethette a bírság minimumának felét, de csak azzal a feltétellel, hogy ezt a lehetőséget a szabálysértést megállapító jogszabály kifejezetten említette. Voltak tehát olyan törvények, amelyekből a kedvezmény teljesen hiányzott, pontosan ez volt a 61/1991. sz. törvény esete.

A romániai Hivatalos Közlöny 2018. július 25-i 647. számában közzétett 203/2018. sz. törvény általánossá tette a kedvezményt. A 22. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy hatálybalépésétől a szabálysértő megfizetheti a törvényben előírt bírság minimumának felét azokban a helyzetekben is, amelyekben a szabálysértéseket megállapító jogszabály ezt a lehetőséget kifejezetten nem írta elő.

A 22. cikk két bekezdése közötti különbség a vita lényege. Az (1) bekezdés eljárási átmeneti rendelkezés: a régebbi jegyzőkönyvek esetén a szankció alkalmazása és végrehajtása a jegyzőkönyv felvételének napján hatályos törvény alá tartozik. A (2) bekezdés a kifogás előterjesztője szerint anyagi jogi norma, mert közvetlenül az alkalmazandó szankciót érinti, ezért visszaható hatállyal, kedvezőbb törvényként kellene alkalmazni.

Az Alkotmánybíróság ezt az érvelést érdemben nem utasítja el. Oda utalja, ahol szerinte a helye van: a perben eljáró bírósághoz.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Kézzelfogható védekezési érvet ad: az átmeneti rendelkezés nem alkalmazható elszakítva attól a bekezdéstől, amely általánossá teszi a bírság minimuma felének megfizetését.
  • Megerősíti, hogy a kedvezőbb szabálysértési törvény elve, amelyet az Alkotmány 15. cikkének (2) bekezdése garantál, továbbra is alkalmazandó, és az érdemben eljáró bíróságnak érvényt kell szereznie neki.
  • Világosan megmagyarázza, mit fed le a „szabálysértési szankció végrehajtása” fordulat, ami segít elválasztani a végrehajtási eljárásokat a csökkentett fizetés kedvezményétől.
  • A kedvezmény 2018-as általánossá tételét szemléletváltásként írja le, ez a megfogalmazás bármely beadványban jól használható.
  • A határozat egyhangú szavazattal született, ezért a megoldás stabil és kiszámítható.

Mi marad probléma

  • Az Alkotmánybíróság nem dönti el a kérdést. Az eredmény továbbra is az eljáró tanácstól függ, a gyakorlat pedig törvényszékenként eltérő maradhat.
  • Ez a negyedik elfogadhatatlanként elutasító határozat ugyanarról a szövegről. A jelzés ismétlődik, a bíróságokon jelentkező gond viszont megmarad, ami azt mutatja, hogy az üzenet nem jut el elég világosan.
  • A kedvezmény nem érvényesül hivatalból. A szabálysértőnek ténylegesen meg kell fizetnie a minimum felét 15 napon belül, tehát tudnia kell, hogy megvan ez a lehetősége, és cselekednie kell.
  • Aki már jogerősen elvesztette a perét, ebből a határozatból semmit sem nyer, mert ez nem helyt adó határozat, és nem nyitja meg a perújítás útját.
  • A régi ügyek egyre ritkábbak, de a 2018 júliusa előtt indult és még folyamatban lévő perek értelmezési szürke zónában maradnak.

Hasznos tanácsok

  1. Ellenőrizze a szabálysértési jegyzőkönyv dátumát. Ha azt a 203/2018. sz. törvény hatálybalépése előtt vették fel, pontosan az Alkotmánybíróság által vizsgált helyzetben van, és hivatkozhat a kedvezőbb törvényre.
  2. Kifejezetten kérje a 203/2018. sz. törvény 22. cikke (2) bekezdésének alkalmazását, ne csak az általános elvet. Hívja fel a bíróság figyelmét a 762/2025. sz. határozat 17. bekezdésére és a 166/2024. sz. határozatra.
  3. Ne várja, hogy a kedvezmény magától érvényesüljön. A bírság minimuma felének megfizetése az Ön akaratnyilvánítását feltételezi, vagyis a tényleges fizetést a 15 napos határidőn belül.
  4. Őrizze meg a fizetés igazolását. A nyugta vagy az átutalási megbízás az egyetlen mód annak bizonyítására, hogy határidőben élt a kedvezménnyel.
  5. A 2018 júliusa után kapott bírságoknál a szabály egyszerű: megfizetheti a minimum felét függetlenül attól, hogy a cselekményt megállapító törvény ezt kimondja-e vagy sem.
  6. Ne keverje össze a csökkentett fizetést a cselekmény elismerésével. A minimum felének megfizetése önmagában nem zárja el Önt attól, hogy megtámadja a jegyzőkönyvet, de ellenőrizze a panasz benyújtására nyitva álló 15 napos határidőt.
  7. Ha a bíróság megtagadja a két bekezdés összehangolását, jegyezze meg az érvet a jogorvoslat számára. Az Alkotmánybíróság kifejezetten kimondta, hogy értelmezési kérdésről van szó, ezért a bírósági felülvizsgálat keretében orvosolható.

Gyakori kérdések

Mit döntött az Alkotmánybíróság?
Elfogadhatatlanként elutasította a 203/2018. sz. törvény 22. cikke (1) bekezdésével szemben emelt alkotmányossági kifogást, amelyet Victor-Mihai Bălănescu terjesztett elő a Kolozs Megyei Törvényszék előtt. A határozat egyhangú szavazattal született.
Mit jelent ebben az esetben az „elfogadhatatlanként elutasítva”?
Azt, hogy nem a jogszabályszöveg hibájáról van szó, hanem arról, ahogyan azt egy adott perben értelmezik és alkalmazzák. Ez a kérdés az érdemben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik, nem az Alkotmánybíróságéba.
Megfizethetem a bírság minimumának felét?
A 203/2018. sz. törvény hatálybalépése után megállapított szabálysértéseknél igen, függetlenül attól, hogy a cselekményt megállapító jogszabály kifejezetten előírja-e ezt a lehetőséget. A régebbi jegyzőkönyveknél a bíróság értelmezésétől függ, az Alkotmánybíróság pedig rámutatott, hogy az átmeneti rendelkezést nem szabad önmagában olvasni.
Mennyi a fizetési határidő?
A kedvezmény feltétele a bírság minimuma felének tényleges megfizetése 15 napon belül, ahogyan azt a határozatba átvett kormányálláspont rögzíti.
Mit mondott a törvény 2018 előtt?
A 2/2001. sz. kormányrendelet 28. cikkének (1) bekezdése szerint a bírság minimumának fele a helyszínen vagy legfeljebb 48 órán belül volt megfizethető, de csak akkor, ha ezt a lehetőséget a szabálysértést megállapító jogszabály kifejezetten említette.
Mit jelent a „szabálysértési szankció végrehajtása”?
Az Alkotmánybíróság kifejti, hogy a fordulatnak nagyon tág jelentése van: magában foglalja a bírság önkéntes megfizetését és a végrehajtási eljárásokat is, például a bírósági végrehajtóhoz intézett kérelmet vagy az adóhatóság általi közvetlen végrehajtást.
Mi volt a cselekmény a kolozsvári ügyben?
A lakók nyugalmának megzavarása hangoskodással és hangos kiabálással, ez a szabálysértés a 61/1991. sz. törvény 2. cikkének 25. pontjában szerepel. Akkoriban ugyanezen törvény 9. cikke kifejezetten kizárta a bírság minimuma felének megfizetését.
Döntött már az Alkotmánybíróság ugyanerről a szövegről?
Igen, három alkalommal, szintén elfogadhatatlanként elutasító megoldással: a 2022. március 16-án hozott 141. sz., a 2023. július 13-án hozott 465. sz. és a 2024. március 21-én hozott 166. sz. határozattal.
Kérhetem jogerősen elvesztett per perújítását?
Ennek a határozatnak az alapján nem. Az alkotmánybírósági határozatra alapított perújítás feltétele egy helyt adó határozat, amellyel a szöveget alkotmányellenesnek nyilvánították, itt pedig nem ez a helyzet.
Mikortól hatályos a határozat?
A romániai Hivatalos Közlönyben való közzétételtől, vagyis 2026. július 30-tól. Az Alkotmány 147. cikkének (4) bekezdése szerint végleges és általánosan kötelező.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 631. szám, 2026. július 30. 16 oldal PDF, 114 KB a jogi aktus a(z) 3. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.