Röviden

  • Az Alkotmánybíróság megalapozatlanként elutasította annak a polgárnak a kifogását, aki szerint a közérdekű adat kiadásának megtagadása elleni panasz 30 napos határideje alkotmányellenes.
  • A támadott szöveg, az 544/2001. sz. törvény 22. szakasz (1) bekezdésének utolsó mondata, hatályban marad és alkotmányos. Aki elmulasztja a határidőt, annak kérelmét elkésettként utasítják el.
  • A testület érvelése: az eljárási határidő nem a tájékozódáshoz való jog akadálya, hanem a jogbiztonság garanciája, mert a későn közölt információ elveszíti időszerűségét és relevanciáját. A döntés egyhangú.
Jogi aktus: 763/2025. sz. alkotmánybírósági határozat
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 660. szám, 2026. augusztus 10.
Hatálybalépés: 2026. augusztus 10.

Ha egy polgármesteri hivataltól vagy minisztériumtól közérdekű adatot kér, és semmilyen választ nem kap, 30 napja van bírósághoz fordulni. Egy polgár azt állította, hogy ez a határidő akadályozza azt a jogot, amelyet az Alkotmány korlátozhatatlannak nyilvánít. Az Alkotmánybíróság azt felelte, hogy összekeverte magát a jogot az azt védő eljárással. A 2025. december 11-i 763. sz. határozat csak 2026. augusztus 10-én jelent meg a romániai Hivatalos Közlönyben, nyolc hónappal a kihirdetés után. Ez az idei év második döntése, amely megerősíti az 544/2001. sz. törvény határidőrendszerét, azután, hogy a testület helybenhagyta azt a 10 és 30 napot, amelyen belül az intézménynek válaszolnia kell.

A kifogás előterjesztője, David Matt-Ian, azután került a Bukaresti Ítélőtábla elé, hogy az elsőfokú bíróság elkésettként elutasította a kérelmét: a panaszt a 30 napos határidőn túl nyújtotta be. A jogorvoslatban alkotmányossági kifogást emelt, arra hivatkozva, hogy magának a határidőnek a léte teszi lehetővé az elkésettségre való hivatkozást, az elkésettség pedig akadályozza azt a jogot, amelyet az Alkotmány 31. szakaszának (1) bekezdése korlátozhatatlannak nyilvánít.

A törvény szerkezete egyszerű. Az 544/2001. sz. törvény 7. szakasza szerint az intézménynek 10 napon belül, vagy adott esetben a kérelem iktatásától számított legfeljebb 30 napon belül írásban kell válaszolnia a közérdekű adat iránti kérelemre. Ha ezt elmulasztja, a magát sérelmezettnek tartó személy panasszal fordulhat a lakóhelye vagy az intézmény székhelye szerinti törvényszék közigazgatási peres részlegéhez. A 22. szakasz (1) bekezdésének utolsó mondata, a támadott szöveg, hozzáteszi: „A panaszt a 7. szakaszban előírt határidő lejártától számított 30 napon belül kell benyújtani.”

Az ügyészség képviselője a kifogás elutasítását kérte, jelezve, hogy a szöveg a jogalkotó mérlegelési körében megállapított eljárási norma. A Parlament két házának elnökei, a kormány és az ombudsman nem küldtek álláspontot.

Milyen hatásokkal jár

A határidő változatlan marad, és pontosan úgy alkalmazandó, mint eddig. A határozat a gyakorlatban semmit nem változtat: a 30 nap az intézmény válaszadási határidejének lejártától számít, nem attól, amikor a kérelmező rájön, hogy válasz nem érkezik. Aki később nyújt be, elkésettség miatti elutasítást kockáztat, épp úgy, mint a kifogás előterjesztője.

A „tájékozódáshoz való jog nem korlátozható” érv többé nem szegezhető a határidő ellen. Végleges és általánosan kötelező határozat lévén ezt az utat minden jövőbeli ügyre lezárja. A bíróságok közvetlenül hivatkozhatnak rá.

A testület két gyakorlati vonalat erősített meg. Az első: egy jog gyakorlási feltételeinek szabályozása, akár határidők előírásával, nem korlátozás, hanem hatékony eszköz a visszaélésszerű gyakorlás megelőzésére, más jogosultak kárára (103/2021. sz. határozat, 37. bekezdés). A második: a tájékozódáshoz való jog nem korlátlan, és a jogalkotónak alkotmányos hatásköre van gyakorlási feltételeinek megállapítására (21/2018. sz. határozat, 35. bekezdés).

Az érdemi indok az információ időszerűsége. A testület szerint a keresetindítási jog időbeli korlátozása nem szűkíti a tájékozódáshoz való jogot, hanem a jogviszonyok biztonságát garantálja a közlendő információk időszerűsége és relevanciája szempontjából, a kérelmező és az intézmény számára egyaránt. Az évekkel később megszerzett információ már nem szolgálja azt a célt, amiért kérték.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

A törvény szövegében semmi nem változik. Elutasító határozatról van szó, tehát az 544/2001. sz. törvény 22. szakasz (1) bekezdésének utolsó mondata a 2001-ben közzétett formában marad hatályban, a bírói gyakorlat pedig változatlanul folytatódik.

Ami változik, az a jogi érv státusza. Eddig az a felperes, akivel szemben elkésettségre hivatkoztak, megpróbálhatta magát a határidőt támadni, az Alkotmány 31. szakasza szerinti korlátozhatatlan jellegre hivatkozva. A közzététel óta erre a kísérletre kifejezett és kötelező alkotmányos válasz létezik.

Érdemes felfigyelni a csúszásra is: a határozat 2025. december 11-én született, és 2026. augusztus 10-én jelent meg. Nyolc hónap, amely alatt az erre a viszonyítási pontra támaszkodható ügyek nélküle haladtak.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Egyszerű és kiszámítható szabályt erősít meg: 30 nap a válaszadási határidő lejártától, bármelyik intézményről és bármilyen kért adatról legyen szó.
  • Nemcsak az intézményt, a kérelmezőt is védi: a közérdekű adat addig ér valamit, amíg időszerű, a rövid határidők pedig gyors kimozdulásra kényszerítenek.
  • Csökkenti a valós esély nélkül emelt kifogások számát, és velük a testület válaszára várva felfüggesztett ügyekét.
  • Tisztázza az anyagi jog és az eljárási norma viszonyát, ami a közigazgatási perekben gyakori összekeverés.

Mi marad probléma

  • A harminc nap kevés annak, akinek nincs jogi képzettsége, annál is inkább, mert az intézmény hallgatásától fut, nem egy olyan irattól, amelyet a kérelmező ténylegesen megkap.
  • A határozat semmit nem mond arról az esetről, amikor az intézmény formálisan, de kitérően vagy részlegesen válaszol; ilyenkor a határidő kezdete nehezebben állapítható meg.
  • A kihirdetés utáni nyolc hónapos közzététel azt jelenti, hogy a viszonyítási pont épp akkor hiányzott, amikor a folyamatban lévő ügyeket eligazíthatta volna.
  • A kifogás előterjesztője számára, mint másoknak is azonos helyzetben, az elkésettség miatti elutasítás végleges marad: az információhoz jutás joga eljárási okból szűnt meg, nem érdemben.

Hasznos tanácsok

  1. Jegyezze fel a kérelem benyújtásának dátumát. Ebből számít minden: az intézménynek 10 napja van, vagy összetett adat esetén legfeljebb 30 napja, hogy írásban válaszoljon.
  2. Attól a naptól, amikor az intézmény határideje lejár, indul az Ön 30 napja. Ne várjon olyan válaszra, amely nem érkezik; a hallgatás maga az az elutasítás, amelyet megtámad.
  3. A panaszt a törvényszék közigazgatási peres részlegéhez nyújtsa be, a lakóhelye vagy az intézmény székhelye szerint. A kettő közül választhat.
  4. Őrizze meg a kérelem iktatásának bizonyítékát (iktatószám, átvételi elismervény, elektronikus küldés igazolása). Enélkül nem tudja igazolni, mikortól futnak a határidők.
  5. Ha elmulasztotta a határidőt, ne az alkotmányellenességre építsen. A testület már egyhangúlag válaszolt. Hatékonyabb új kérelemmel újraindítani az eljárást, ami új határidőket indít.
  6. Ha részleges vagy kitérő választ kap, írásban kérje a kiegészítését, hogy legyen olyan irat, amelyből a határidők egyértelműen számíthatók, ahelyett hogy a hallgatás értelmezésére hagyatkozna.

Gyakori kérdések

Mennyi időm van megtámadni, ha egy intézmény megtagadja a közérdekű adat kiadását?
Harminc nap az 544/2001. sz. törvény 7. szakaszában előírt határidő lejártától, vagyis attól, hogy letelt az a 10 nap, vagy adott esetben 30 nap, amelyen belül az intézménynek írásban válaszolnia kellett volna.
Alkotmányellenesnek nyilvánította a testület ezt a határidőt?
Nem. A testület megalapozatlanként elutasította a kifogást, és megállapította, hogy az 544/2001. sz. törvény 22. szakasz (1) bekezdésének utolsó mondata a megfogalmazott kifogásokhoz képest alkotmányos. A döntés egyhangú volt.
Miért nem akadálya a határidő a tájékozódáshoz való jognak?
Mert a testület szerint egy jog gyakorlási feltételeinek szabályozása, akár határidőkkel, nem korlátozza a jogot, hanem visszaélésszerű gyakorlását előzi meg. Ráadásul a tájékozódáshoz való jog nem korlátlan, és a jogalkotó megállapíthatja gyakorlásának feltételeit.
Mi történik, ha a 30 nap után nyújtom be a panaszt?
A bíróság helyt adhat az elkésettségi kifogásnak, és érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja a kérelmet, pontosan úgy, ahogy az e határozatot kiváltó ügyben történt.
Hol kell benyújtani a panaszt?
Annak a törvényszéknek a közigazgatási peres részlegénél, amelynek illetékességi területén lakik, vagy amelynek területén a hatóság, illetve közintézmény székhelye található.
Alkalmazandó a határozat a már folyamatban lévő ügyekre is?
Igen. Az alkotmánybírósági határozatok a romániai Hivatalos Közlönyben való közzétételtől véglegesek és általánosan kötelezőek, így a bíróságok minden folyamatban lévő ügyben alkalmazzák őket.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul, a közzététel hivatalos nyelvén olvasható.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 660. szám, 2026. augusztus 10. 16 oldal PDF, 117 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.