Röviden

  • Az Alkotmánybíróság elutasította a közérdekű adatigénylésekre adott válaszok, a 544/2001. sz. törvényben rögzített határidejét vitató alkotmányossági kifogást.
  • A gyakorlatban semmi nem változik: a hatóságoknak továbbra is 10 napjuk van, bonyolultabb esetekben pedig legfeljebb 30 napjuk, hogy válaszoljanak egy közérdekű adatigénylésre.
  • A határozat végleges és általánosan kötelező érvényű, tehát véglegesen lezárja a törvény 7. cikkének ezen az alapon történő megtámadását; a többi kifogást (a szabad hozzáférés alóli kivételekről, a fegyelmi felelősségről és a bírósági panaszról) a bíróság csak indokolás hiánya miatt utasította el, érdemi vizsgálat nélkül.
Jogi aktus: CCR-határozat sz. 755/2025
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) sz. 638, 2026. augusztus 2.
Kihirdetve: 2025. december 11.

Az Alkotmánybíróság elutasította azt az alkotmányossági kifogást, amelyet a közérdekű adatigénylésre adandó hatósági válasz határidejével szemben emeltek. A 755/2025. sz. határozat, amelyet a kihirdetéstől számítva közel nyolc hónappal később tettek közzé a romániai Hivatalos Közlönyben, megerősíti, hogy a közérdekű adatokhoz való szabad hozzáférésről szóló 544/2001. sz. törvény 7. cikke, amely a 10, illetve legfeljebb 30 napos határidőket rögzíti, alkotmányos, és ugyanazokkal az érvekkel többé nem támadható meg.

Az ügy Dan Băzăvan nevéhez fűződik, aki több hatóságot is beperelt, mert azok nem oldották meg maradéktalanul a 544/2001. sz. törvény alapján benyújtott közérdekűadat-igényléseit. A Bukaresti Törvényszéken egyesített két ügyben az indítványozó azt állította, hogy a törvény 7. cikke homályos: nem tisztázza, hogy a 30 nap munkanapot vagy naptári napot jelent, a „sürgősség” homályos fogalmát anélkül használja, hogy meghatározná, és a hiányos vagy hibás adatközlést nem kezeli kifejezetten megtagadásként. A 7. cikk mellett megtámadta a 12. cikket (a szabad hozzáférés alóli kivételek), a 21. cikket (a válaszmegtagadó tisztviselő fegyelmi felelőssége) és a 22. cikk (1) bekezdését (a bírósági panasztételhez való jog) is, ám ez utóbbiak esetében konkrét indokolás nélkül.

Milyen hatásokkal jár

Aki közérdekű adatigénylést nyújt be, annak a gyakorlatban semmi nem változik: a határidők a törvényben foglaltak maradnak, a számítás módját pedig a törvény alkalmazási módszertani normái (a 123/2002. sz. kormányhatározat) rögzítik: a határidő a kérelem iktatásának napjától számít, sem az első, sem az utolsó napot nem kell beleszámítani, és ha az utolsó nap munkaszüneti napra esik, a határidő a következő munkanapig meghosszabbodik.

A valódi jogi hatás más: véglegesen megszűnik a lehetőség, hogy a 7. cikket a határidők homályossága miatt alkotmányossági úton megtámadják, a bíróságok pedig e határozatra hivatkozva közvetlenül elutasíthatják a hasonló érveket. A 12., 21. és 22. cikk (1) bekezdése tekintetében a Bíróság nem foglalt állást érdemben az alkotmányosságról: elfogadhatatlanként utasította el a kifogást, mert az indítványozó nem fejtette ki konkrétan, miben áll az ellentmondás a hivatkozott alkotmányos rendelkezésekkel. E három cikk elméletben továbbra is nyitva marad egy jövőbeli, megfelelően indokolt alkotmányossági kifogás előtt. Ez egyre gyakoribb minta a Bíróságnál: néhány hónappal korábban a 189/2026. sz. határozatával azoknak a sürgősségi kormányrendeleteknek az alkotmányosságát is megerősítette, amelyekkel a kormány 2020 és 2023 között elhalasztotta a nyugdíjpont emelését.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

  • Semmi a szövegben: a 544/2001. sz. törvény 7., 12., 21. és 22. cikkének (1) bekezdése változatlan marad.
  • Egy jogorvoslati út lezárul: a „a válaszadási határidők nem eléggé egyértelműek” érv más ügyekben többé nem használható a 7. cikk elleni alkotmányossági kifogásként.
  • Megerősített joggyakorlat: a Bíróság a 719/2021. és a 279/2024. sz. határozatokra hivatkozva megismétli a korábban, ugyanazon indítványozó hasonló kifogásaira adott megoldást.
  • Nyitva marad: a szabad hozzáférés alóli kivételeket (12. cikk), a megtagadás fegyelmi szankcióját (21. cikk) és a bírósági panasztételhez való jogot (22. cikk) a kifogás indokolásának hiánya miatt nem vizsgálták érdemben.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Kiszámíthatóság: a 10, illetve 30 napos határidők szabálya stabil marad, a joggyakorlat hirtelen megváltozásának kockázata nélkül.
  • A hatóságok és a bíróságok gyorsabban elutasíthatják a Bíróság által már eldöntött érvre alapozott vitákat.
  • A közérdekű adatigénylést benyújtó állampolgárok és újságírók számára továbbra is világos a viszonyítási pont: legfeljebb 30 nap a teljes válaszig.

Mi marad probléma

  • A határozat nem oldja meg azokat a gyakorlati panaszokat, amelyek a hiányosan vagy felületesen válaszoló hatóságokkal kapcsolatosak, anélkül hogy ezt automatikusan megtagadásnak tekintenék.
  • A szabad hozzáférés alóli kivételek (12. cikk) továbbra is általános megfogalmazásban maradnak, anélkül hogy ebben az ügyben az elfogadhatatlanként történő elutasítás tisztázta volna őket.
  • A jogi végzettséggel nem rendelkező személyek kiszolgáltatottak maradnak, amikor egy hatóság a 30 napos határidőre hivatkozik anélkül, hogy megmagyarázná, miért sorolták kérelmüket az „összetett” kategóriába.

Hasznos tanácsok

  1. Ha közérdekű adatigénylést nyújtottál be: jegyezd meg az intézménynél történő iktatás dátumát (az iktatószámot, nem a beküldés dátumát), innentől számít a törvényes határidő.
  2. Ellenőrizd, hogy az intézmény írásban értesített-e arról, hogy a válasz akár 30 napig is eltarthat. Ha ezt nem tette meg az első 10 napban, tekintheted úgy, hogy a szokásos határidő lejárt.
  3. Ha a kapott válasz hiányos: panaszt tehetsz az intézmény vezetőjénél a törvény 21. cikke alapján, még akkor is, ha ezt a cikket a Bíróság ebben a határozatban nem vizsgálta érdemben.
  4. Ha az intézmény kifejezetten vagy hallgatólagosan megtagadja a választ, a törvényes határidő lejártától számított 30 nap áll rendelkezésedre, hogy panaszt tegyél az illetékes törvényszék közigazgatási peres szekciójánál.
  5. Őrizd meg a kérelem igazolását (iktatószám, átvételi visszaigazolás, e-mail): erre a dokumentumra lesz szükséged, ha az intézmény hallgatását vagy megtagadását kell megtámadnod.

Gyakori kérdések

Mit döntött az Alkotmánybíróság?
Megalapozatlanként elutasította a 544/2001. sz. törvény 7. cikke ellen emelt alkotmányossági kifogást, amely a közérdekű adatigénylésekre adandó válasz 10, illetve legfeljebb 30 napos határidejét rögzíti. A 12., 21. és 22. cikk (1) bekezdésével kapcsolatos többi kifogást elfogadhatatlanként utasította el, érdemi vizsgálat nélkül.
Hány napon belül kell válaszolnia egy hatóságnak egy közérdekű adatigénylésre?
A kérelem iktatásától számított 10 napon belül, vagy ha az adat azonosításához és közléséhez szükséges idő meghaladja a 10 napot, legfeljebb 30 napon belül, azzal a feltétellel, hogy az intézmény az első 10 napban írásban értesít erről a meghosszabbításról.
Miért utasították el a kifogást, ha egyes érvek megalapozottnak tűntek?
A 7. cikk esetében a Bíróság úgy ítélte meg, hogy a szöveg kellően egyértelmű és kiszámítható, különösen a törvény alkalmazási módszertani normáival együtt olvasva, amelyek tisztázzák a határidő számításának módját. A többi cikk esetében az indítványozó csupán felsorolta az alkotmányos rendelkezéseket, anélkül hogy konkrétan kifejtette volna, miben áll az ellentmondás, ez pedig nem elegendő indokolás.
Megtámadható még a 7. cikk alkotmányossági úton, más érvekkel?
A határidők homályosságára hivatkozó érvnek többé nincs esélye: a határozat végleges és általánosan kötelező érvényű, tehát a bíróságok közvetlenül elutasítják a hasonló kifogásokat. Egy teljesen más, a Bíróság által még nem vizsgált érvet külön elbírálhatnak.
Mit tegyek, ha egy hatóság egyáltalán nem válaszol a közérdekű adatigénylésemre?
A törvényes határidő lejárta után először panaszt tehetsz az intézmény vezetőjénél, és ha ez nem old meg semmit, a válaszadási határidő lejártától számított 30 nap áll rendelkezésedre, hogy panaszt tegyél a lakóhelyed vagy az intézmény székhelye szerint illetékes törvényszék közigazgatási peres szekciójánál.

Ugyanez a logika, vagyis hogy a törvényhozó választásaiba a kiegészítő bérjogosultságok terén nem avatkoznak be, jelenik meg abban a határozatban is, amellyel a CCR fenntartotta a 2022-es bér feltételét az állatorvosi kockázati pótlék esetében.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 638. szám, 2026. augusztus 2. 8 oldal PDF, 86 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.