Röviden

  • A Duna annyira leapadt, hogy a cernavodăi atomerőmű vízkivételi művénél a tartalék 23 centiméterre olvadt a fölött a szint fölött, amelynél a reaktorok recirkulációra váltanak.
  • Az Országos Vészhelyzeti Bizottság sürgősségi kotrást, egy sarkantyút az Öreg-Duna medrében és több mint 60 nagy teljesítményű motoros szivattyú mozgósítását hagyta jóvá.
  • Ha a vízszint 1,55 m dMB-re süllyed, leáll a zsilipelés és a forgalom a Duna-Fekete-tenger-csatornán, a Hidroelectrica pedig öt napon át további mintegy 50 m³/s vizet enged le az Oltról.
Jogi aktus: a CNSU 20/2026. sz. határozata
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 698. szám, 2026. augusztus 22.
Elfogadva: 2026. augusztus 21.

2026. augusztus 20-án reggel 6 órakor a cernavodăi atomerőmű vízkivételi művénél a víz 1,68 méteren állt, mindössze 23 centiméterrel az 1,45 méteres szint fölött, amelytől a reaktorok recirkulációs fokozatba kapcsolnak. Az állam kotróhajókkal, katonai búvárokkal és a Duna medrébe épített terelőgáttal válaszolt. Az Országos Vészhelyzeti Bizottság 20. sz. határozata, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. augusztus 22-i 698. számában jelent meg, sürgősségi beavatkozási csomagot hagy jóvá az erőmű működéséhez szükséges vízhozamok és vízszintek biztosítására. Kiegészíti a CNSU 15/2026. sz. határozatával már kihirdetett készültségi állapotot, egy olyan energiaválság közepette, amelyet Románia külön szervezeteken keresztül kezel, köztük az energiaügyi válsághelyzetek országos operatív központján keresztül.

A preambulum számai magyarázzák a sürgősséget. Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet augusztus 20-án 1 300 m³/s körüli dunai vízhozamot jelzett előre Baziașnál augusztus 21. és 25. között, majd enyhe emelkedést 1 350 m³/s-ig augusztus 27-ig. A határozat kifejezetten figyelmeztet arra, hogy ez az emelkedés nem értelmezhető a Duna helyreállásának kezdeteként. Cernavodănál az augusztus 21. és 27. közötti időszakra szóló előrejelzés a vízszint süllyedését mutatta, a viszonyítási szint alatt mintegy 250 centiméterről 257 centiméterre.

Erre rakódik rá az ország egész területére bejelentett rendkívüli hőhullám, a Duna vízgyűjtőjén elmaradó csapadék és a belső folyók alacsony vízhozama, ami egyszerre sújtja a vízerőművi termelést és a Duna vízszintemelkedésének esélyét az erőmű fölötti szakaszon.

Augusztus 28-án a veszélyhelyzetet további 30 nappal, 2026. szeptember 28-ig meghosszabbították.

Milyen hatásokkal jár

Az első hatás a kotrás. Az „Apele Române” Országos Vízügyi Igazgatóságnak és az Alsó-Duna Folyami Igazgatóság galați önálló ügyvitelű vállalatnak kotróhajókat, úszó markolókat és minden egyéb kisegítő berendezést kell üzemeltetnie vagy áttelepítenie, hogy eltávolítsa a hordalékot és az elmerült akadályokat az 1. és a 2. blokk vízbevezető csatornájából és elosztómedencéjéből, a cernavodăi lerakódási zónából, a Duna-Fekete-tenger-csatorna felé vezető csatlakozásból, valamint az Öreg-Duna teljes, Izvoarele és Cernavodă közötti szakaszáról. A hajóút fenntartására már leszerződött berendezéseket elsőbbséggel ezekre a munkálatokra irányítják át.

A második hatás egy új építmény a mederben. A határozat jóváhagyja egy sarkantyú, vagyis a víz sodrását terelő keresztgát megépítését az Öreg-Duna medrében, Cernavodă térségében. A munkálatokat az Apele Române a közbeszerzésről szóló 98/2016. sz. törvény szerinti vis maior és rendkívüli sürgősség eljárásában szerződi le, a kivitelezés pedig a gát és a part közötti sávban, valamint védett mezőgazdasági területeken is folyik.

A harmadik hatás közvetlenül a hajózást érinti. Amikor az erőmű vízkivételi művénél a szint eléri az 1,55 m dMB értéket, amit a Nuclearelectrica azonnal közöl, a „Hajózható Csatornák Igazgatósága” Nemzeti Társaság kiadja a zsilipelés és a forgalom felfüggesztéséről szóló értesítést a Duna-Fekete-tenger-csatornán. Ettől függetlenül a csatorna szabályozott módon 3-4 m³/s vizet engedhet ki üzemi tartalékként az erőmű vízkivétele javára.

A negyedik hatás a vízerőművek felől érkezik. Az Energiaügyi Minisztériumnak és a Hidroelectricának 2026. augusztus 22-től öt napon át napi átlagban mintegy 50 m³/s többletvizet kell a Dunába turbináznia az Olt folyó tavainak láncolatából. Az üzemeltetési programot ennek megfelelően módosítják, ami azt jelenti, hogy az egyik folyó tartalékából kivett víz kerül a másikba.

Az ötödik hatás a berendezések mozgósítása. A Vészhelyzeti Osztálynak, a Vészhelyzeti Főfelügyelőségen keresztül, az Országos Talajjavítási Ügynökséggel, az Apele Românéval és a Közlekedési és Infrastrukturális Minisztériummal együtt fel kell mérnie, oda kell szállítania és ütemezetten telepítenie kell, az 1,45 m dMB szint eléréséig, a nagy teljesítményű motoros és elektromos szivattyúkat, az áramfejlesztőket és a szerelhető panelokat. A melléklet részletezi: 59-60 darab 10 000 liter/perces motoros szivattyú, valamint további 2-3 darab 30 000 liter/perces.

A hatodik hatás a hadsereget vonja be. A Nemzetvédelmi Minisztérium batimetriai és geodéziai méréseket végez az Öreg-Duna kritikus szakaszain, a csatorna és az erőmű térségében, és búvárokat bocsát rendelkezésre a sarkantyú munkálataihoz.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

Eddig a hidrológiai aszályra általános szinten érkezett a válasz: a CNSU 15/2026. sz. határozatával a villamosenergia-termelés csökkenésének kezelésére kihirdetett készültségi állapot, valamint a Duna vízszintjének emelését célzó, a CNSU 16/2026. sz. határozatában szereplő intézkedések. Most az intézkedések célzottá válnak, egyetlen célponttal: az atomerőmű vízkivételi művével.

A második változás a megfigyeléstől az építkezésig vezet. A sarkantyú nem közigazgatási intézkedés, hanem a mederben kivitelezett vízépítési munka, anyagnyerő helyekkel, feltáró utakkal és az Apele Române által átadott munkaterülettel.

A harmadik változás a dunai prioritások sorrendjét érinti. Eddig a kotróberendezések a hajóút fenntartásán dolgoztak, vagyis a folyami szállításért. A határozat elsőbbséggel a hűtővíz biztosítására irányítja át őket, a Közlekedési Minisztériumnak pedig javasolnia kell a kormánynak annak a határozatnak a módosítását, amely a kotrási mennyiségeket Cochirleni és Caragheorghe között osztja el, hogy a fennmaradó mennyiségeket a kritikus területekre csoportosítsa át.

A negyedik változás a finanszírozásé. A munkálatokat először az Apele Române saját forrásaiból fizetik, a 20.22-es költségvetési tételről, amelynek megnevezése „Vízügyi tevékenységek finanszírozása”, az összegeket pedig utólag térítik meg: az 1. cikk szerintieket a Nuclearelectrica, tételes elszámolás alapján, a sarkantyúra fordítottakat pedig a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium költségvetése, a költségvetés-módosításkor. Az Alsó-Duna Folyami Igazgatóság által elvégzett rész finanszírozása a Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium költségvetéséből történik.

Ami nem változik, az az intézményi keret. Az intézkedéseket a mellékletben szereplő intézmények hajtják végre, ahogyan azt a miniszterelnök 2026. augusztus 14-i, a romániai Hivatalos Közlöny 2026. augusztus 16-i 675. számában megjelent 278. sz. döntésével létrehozott tárcaközi bizottságban megállapították.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Egyetlen aktusban rögzíti, hogy ki mit csinál és meddig, napra szóló határidőkkel és minden intézménynek konkrét feladatokkal.
  • A vis maior szerinti eljárással feloldja a munkálatok beszerzési akadályát, ami hónapokról napokra rövidíti a kivitelezés megkezdéséig tartó időt.
  • Előre kimondja azt a küszöböt, amelynél a csatornán leáll a hajózás, így a hajótulajdonosok és a kikötői üzemeltetők tudják, milyen vízállásnál számíthatnak korlátozásra.
  • Olyan erőforrásokat hoz be, amelyeket a piacon nem lehetett volna gyorsan leszerződni: katonai búvárokat, mérőhajókat és a Vészhelyzeti Főfelügyelőség motoros szivattyúit.

Mi marad probléma

  • Az elfogadás pillanatában megmaradt tartalék körülbelül 23 centiméter volt, az előrejelzés pedig további süllyedést mutatott, nem javulást.
  • A zsilipelés leállítása a Duna-Fekete-tenger-csatornán megbénítja a Constanța felé tartó áruszállítást, ami láncreakcióban érinti a gabonaexportot.
  • Az Oltról érkező mintegy 50 m³/s többletvíz öt napra korlátozódik, és egy másik, az aszály által már sújtott vízgyűjtő tartalékát fogyasztja.
  • A munkálatok védett mezőgazdasági területeken is folynak, az aktus pedig nem részletezi, hogyan kártalanítják az érintett tulajdonosokat.
  • A pénzt az Apele Române a saját költségvetéséből előlegezi, és csak utólag kapja vissza, egy részét a költségvetés-módosításkor.

Hasznos tanácsok

  1. Ha hajókat üzemeltet a Dunán vagy a Duna-Fekete-tenger-csatornán, kövesse a hajósoknak szóló hirdetményeket. A korlátozásokat és a zsilipelés felfüggesztését az 1,55 m dMB szint elérésekor adják ki, nem naptári időpontban.
  2. Ha árut szerződött le a constanțai kikötőn keresztül, időben beszéljen a fuvarozóval vasúti vagy közúti alternatíváról. A folyami forgalom felfüggesztésének nincs rögzített feloldási határideje.
  3. Ha földje van a gát és a part közötti sávban, az Izvoarele és Cernavodă közötti szakaszon, írásban kérjen az Apele Românétól tájékoztatást a munkaterületről, a megközelítési utakról és az anyagnyerő helyekről. Az aktus előírja, hogy a munkaterületet az igazgatóság adja át.
  4. Ha csónakjai vagy hajói horgonyoznak a beavatkozási területeken, készítse elő őket az áthelyezésre. A Belügyminisztérium szervezetei és a Román Hajózási Hatóság elrendelheti a korlátozásukat vagy az elmozdításukat.
  5. A Duna cernavodăi vízállását közvetlenül a forrásnál kövesse, az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet jelentéseiből, ne közvetített beszámolókból.
  6. Ne keverje össze a recirkulációra váltást az erőmű leállításával. A recirkuláció újrahasznosított vízzel működő műszaki üzemmód, amely az 1,45 m dMB szint alatt lép életbe.

Gyakori kérdések

Miért van szüksége a cernavodăi erőműnek ennyi vízre?
A Duna nyersvizét a reaktorok hűtésére használják. Amikor a vízkivételi műnél a szint egy bizonyos érték alá süllyed, az erőműnek recirkulációs fokozatra kell váltania, vagyis egy eltérő műszaki üzemmódra.
Mi az a sarkantyú?
A mederbe épített keresztgát, amely a víz sodrását egy adott terület felé tereli. Itt az a szerepe, hogy a Duna kritikus hidrológiai helyzetében az erőmű vízkivétele felé sűrítse az áramlást.
Mikor áll le a hajózás a Duna-Fekete-tenger-csatornán?
Amikor az erőmű vízkivételi művénél a szint eléri az 1,55 m dMB értéket, amit a Nuclearelectrica azonnal közöl. Ekkor a „Hajózható Csatornák Igazgatósága” Nemzeti Társaság kiadja a zsilipelés és a forgalom felfüggesztéséről szóló értesítést.
Ki fizeti a munkálatokat?
Kezdetben az „Apele Române” Országos Vízügyi Igazgatóság, saját forrásból. A kotrás összegeit tételes elszámolás alapján a Nuclearelectricától kapja vissza, a sarkantyúra fordítottakat pedig a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium költségvetéséből, a költségvetés-módosításkor. Az Alsó-Duna Folyami Igazgatóság által elvégzett munkálatokat a Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium költségvetése finanszírozza.
Mit jelent az Oltról érkező többletvízhozam?
Az Energiaügyi Minisztériumnak és a Hidroelectricának 2026. augusztus 22-től öt napon át napi átlagban mintegy 50 m³/s többletvizet kell a Dunába engednie az Olt folyó tavainak láncolatából, a vízerőművek üzemeltetési programjának megfelelő módosításával.
Hány szivattyút mozgósítanak?
A melléklet szerint a Vészhelyzeti Főfelügyelőség 59-60 darab 10 000 liter/perces motoros szivattyút és további 2-3 darab nagy teljesítményű, 30 000 liter/perces szivattyút készít elő, áramfejlesztőkkel együtt, a helyszíni telepítésre készen.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 698. szám, 2026. augusztus 22. 8 oldal PDF, 85 KB a jogi aktus a(z) 5. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.