Röviden
- A klórpirifosz, az az inszekticid, amelyet 2020-ban kivontak az európai mezőgazdaságból, 2026. szeptember 30-ától a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyaggá válik, vagyis olyan anyaggá, amelynek gyártása, forgalomba hozatala és felhasználása az egész Unióban tilos. A Bizottság (EU) 2026/1423 felhatalmazáson alapuló rendelete felveszi az (EU) 2019/1021 rendelet I. mellékletének A. részébe, és 0,01 mg/kg határértéket állapít meg azokra az esetekre, amikor az anyag nem szándékos, nyomnyi mennyiségű szennyezőként van jelen. Az aktus 2026. szeptember 10-én jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és csak szeptember 30-ától alkalmazandó, a kihirdetést követő huszadik napon.
- Kit érint. Minden olyan romániai gyártót, importőrt, forgalmazót vagy hivatásos használót, aki olyan anyagokat, keverékeket vagy árucikkeket gyárt, hoz be az Unióba, ad el vagy használ, amelyekbe a klórpirifosz bejuthat, akár régi folyamatokból visszamaradt szennyeződésként is: a vegyi anyagok gyártóit, a műanyagból, textilből, bőrből vagy kezelt fából készült árucikkek importőreit, a méréseket végző vizsgálólaboratóriumokat és a régi inszekticidkészletek birtokosait. A rendelet közvetlenül alkalmazandó, átültető törvény nélkül, a jogsértés szankciói pedig nemzetiek, mert az (EU) 2019/1021 rendelet 14. cikke minden tagállamra hagyja őket.
- A számok és a határidők, amelyek számítanak. A 0,01 mg/kg-os határérték egy gramm klórpirifoszt jelent száz tonna anyagban, és 2026. szeptember 30-ától az egész I. melléklet legszigorúbb szennyezési határértéke: 2,5-szer alacsonyabb, mint a perfluorozott vegyületek két 0,025 mg/kg-os értéke, és ezerszer alacsonyabb, mint a brómozott difenil-éterek 10 mg/kg-os értékei. A 2026. szeptember 30-áig, ezt a napot is beleszámítva, gyártott árucikkek még hat hónapig megszabadulnak a tilalomtól, tehát 2027. március 30-áig, a már használatban lévők pedig véglegesen. Az aktus elfogadása, 2026. június 30-a, és az alkalmazása között 92 nap telt el, ebből 72 a kihirdetésig.
Megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapja, L sorozat, 2026/1423, 2026. szeptember 10.
Hatálybalépés: 2026. szeptember 30., a kihirdetést követő huszadik nap, a 2. cikk szerint
Egy szeptember 10-én kihirdetett európai rendelet és egy szeptember 10-étől alkalmazandó rendelet két különböző dolog, és a klórpirifosz megmutatja, miért számít a különbség: a tilalma három hete szerepel az Európai Unió Hivatalos Lapjában, de csak 2026. szeptember 30-án kezd joghatást kiváltani. A Bizottság (EU) 2026/1423 felhatalmazáson alapuló rendeletének mindössze két cikke és egy egysoros melléklete van, csakhogy az a sor egy anyagot visz át az ágazati tilalom rendszeréből az általános tilalom rendszerébe, olyan szennyezési tűréshatárral, amelyet addig a szintig szállítottak le, ahol a laboratóriumok még ki tudják mérni.
A klórpirifosz szerves foszforsavészter alapú inszekticid, amelyet évtizedeken át használtak a mezőgazdaságban, a gabona- és zöldségkultúráktól a gyümölcsösökig és a citrusokig. Az Unióban 2020 óta nem használható hatóanyagként növényvédő szerekben, a Bizottság 2020. január 10-i (EU) 2020/18 végrehajtási rendelete után, amely megtagadta a jóváhagyásának megújítását, és biocid termékekben sem, az 528/2012/EU rendelet szerint. A jóváhagyás megújításának megtagadásáról szóló döntés és az általános tilalom hatálybalépése között 2455 nap telt el, vagyis hat év és nyolc hónap.
Ami most változik, az az anyag jogi státusa, nem a növényvédő szerként való használata, amely amúgy is zárva volt. A 2020-as tilalmak egy meghatározott felhasználást érintettek, amelyet egy meghatározott eljárás engedélyezett. A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló (EU) 2019/1021 rendelet I. mellékletében álló jegyzék nem egy felhasználásra vonatkozik, hanem magára az anyagra: a 3. cikk (1) bekezdése megtiltja az azon a jegyzéken szereplő anyagok gyártását, forgalomba hozatalát és felhasználását, akár önállóan, akár keverékek vagy árucikkek összetevőjeként. A különbség leginkább egy olyan konténernél látszik, amelyben az Unión kívülről behozott játékok, textíliák vagy gumialkatrészek vannak: 2026. szeptember 29-éig a bennük lévő klórpirifosznyom jelenléte önmagában nem volt a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokra vonatkozó szabályok megsértése, mert az anyag nem szerepelt a jegyzéken. Szeptember 30-ától az, ha meghaladja a 0,01 mg/kg-ot.
Az ide vezető út az Unión kívül kezdődik. A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezmény részes feleinek konferenciája, amely tizenkettedszer ült össze 2025. április 28. és május 9. között, úgy határozott, hogy felveszi a klórpirifoszt az egyezmény A. mellékletébe, vagyis azoknak az anyagoknak a jegyzékébe, amelyeket minden részes félnek be kell tiltania vagy fel kell hagynia velük. Az Unió a Tanács 2025. április 23-i (EU) 2025/868 határozatával támogatta a felvételt, és ez a határozat szabta meg a tárgyalási álláspontját. A konferencia döntésétől az Unióban való tényleges alkalmazásig 509 nap telt el.
A konferencia az anyagot speciális kivételek alkalmazása mellett vette fel, vagyis meghagyta a feleknek azt a lehetőséget, hogy egyes felhasználások folytatását kérjék. Az Unió nem élt velük. A rendelet (5) preambulumbekezdése világosan megmondja, miért: mivel a klórpirifosz növényvédő szerek és biocid termékek hatóanyagaként történő felhasználása nincs jóváhagyva az Unióban, az anyagot speciális kivételek nélkül kell felvenni az I. mellékletbe. Európa tehát szigorúbb álláspontról lép be az egyezménybe, mint amelyet maga az egyezmény megengedett volna.
Itt magyarázódik meg a dátumok közötti eltérés is, amely ennek a cikknek a címét adja. A Bizottság 2026. június 30-án fogadta el az aktust, de akkor nem hirdethette ki. Az (EU) 2019/1021 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló rendelet ugyanazon rendelet 18. cikke (6) bekezdésének szűrőjén megy át: csak akkor lép hatályba, ha sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást az értesítést követő két hónapon belül, és ez az időtartam bármelyikük kérésére további két hónappal meghosszabbodik. Az elfogadás és a kihirdetés közötti 72 nap gyakorlatilag a két intézmény kontrollablaka, plusz a nyomtatásig tartó napok. Erre rakódik az aktus saját határideje, a 2. cikkben álló húsz nap, amely az alkalmazást 2026. szeptember 30-ára viszi.
Az egysoros melléklet teljes egészében ennyit mond: az (EU) 2019/1021 rendelet I. mellékletének A. része a „Klórpirifosz” bejegyzéssel egészül ki, a 2921-88-2 CAS-számmal és a 220-864-4 EK-számmal, a kivételeknek és a feltételeknek fenntartott rovatban pedig azt rögzíti, hogy a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazandó a klórpirifosz 0,01 mg/kg-mal, vagyis 0,000001 tömegszázalékkal egyenlő vagy annál alacsonyabb koncentrációira, ha azok anyagokban, keverékekben vagy árucikkekben vannak jelen. A százalékos egyenértékűség ellenőrizhető: a kilogrammonkénti 0,01 milligramm egy rész százmillióból, tehát egy milliomod százalék.
A 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjára való utalás az a rész, amelyet egy kapkodó olvasó pontosan az ellenkezőjére ért. Az a szöveg kiveszi a 3. cikkben álló tilalom alól a nem szándékos, nyomnyi mennyiségű szennyezőként jelen lévő anyagot, de csak „az I. vagy a II. melléklet vonatkozó bejegyzéseiben megadottaknak megfelelően”. A bejegyzésben álló érték nélkül a mentességnek nincs mire alapozódnia, a tilalom pedig bármely koncentrációnál működne, olyannál is, amelyet egyetlen laboratórium sem tud megerősíteni. A 0,01 mg/kg-os határérték tehát nem gyengíti a tilalmat: alkalmazhatóvá teszi. A (6) preambulumbekezdés ennyi szóval ki is mondja, amikor a 3. cikk (1) bekezdése megfelelőbb alkalmazásáról és hatékonyabb végrehajtásáról beszél.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás maga a tilalom, és általános. 2026. szeptember 30-ától a klórpirifosz gyártása, forgalomba hozatala és felhasználása tilos az Unióban, mindenféle speciális kivétel nélkül: nincs megengedett felhasználás, nincs kimerítési határidő, nincs engedélyezett mennyiség. A rendelet közvetlenül alkalmazandó, tehát a tilalom nem vár egyetlen román törvényre sem.
A második hatás a készletek birtokosait érinti, és azonnali. Az (EU) 2019/1021 rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerint az olyan anyagból álló vagy azt tartalmazó készlet birtokosa, amely az I. melléklet jegyzékén szerepel és amelynek felhasználása nem megengedett, a készletet hulladékként kezeli. Mivel az új bejegyzés egyetlen megengedett felhasználást sem ír elő, bármilyen mennyiségű klórpirifosz, amely egy romániai raktárban van, 2026. szeptember 30-án hulladékká vált. Az 5. cikk (2) bekezdésében álló éves tájékoztatási rendszer, amely az 50 kg-nál nagyobb készleteknél indul, itt nem alkalmazandó, mert az csak azokra az anyagokra vonatkozik, amelyek felhasználása megengedett marad.
A harmadik hatás hat hónapos ablakot nyit, és a legkönnyebb elmulasztani, mert sem a felhatalmazáson alapuló rendeletben, sem a mellékletében nem jelenik meg. Az alaprendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint az I. mellékletbe 2019. július 15. után felvett anyagok esetében a 3. cikket hat hónapon keresztül nem kell alkalmazni, ha az anyag olyan árucikk alkotóelemeként van jelen, amelyet azelőtt gyártottak, hogy a rendelet alkalmazandóvá vált az adott anyagra. A 2026. szeptember 30-ától számítva az ablak 2027. március 30-án záródik, vagyis 181 nap után. Addig a legkésőbb 2026. szeptember 30-án gyártott árucikkek egy tétele akkor is forgalomban lehet, ha 0,01 mg/kg felett hordoz klórpirifoszt. Utána nem.
A következő hatás állandó, és ellenkező irányba játszik. Ugyanazon 4. cikk (2) bekezdésének második albekezdése kiveszi a tilalom alól az alkalmazás kezdőnapján vagy azt megelőzően már használatba vett árucikkek alkotóelemeként jelen lévő anyagot. Az összeszerelt bútor, a beépített gép, a viselt ruha nem kerül a tilalom alá, és nem kell kivonni a használatból. Az a tagállam viszont, amely ilyen árucikkeket azonosít, köteles tájékoztatni a Bizottságot és az Európai Vegyianyag-ügynökséget.
Az ötödik hatás hiányzik, és éppen ezért kell elmondani. A klórpirifosz az I. mellékletbe kerül, nem a IV.-be. A IV. melléklet azoknak az anyagoknak a jegyzéke, amelyekre a 7. cikk a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokat tartalmazó hulladék szigorú rendszerét írja elő: a szennyezőanyag-tartalom lebontása vagy visszafordíthatatlan átalakítása, minden olyan művelet tilalma, amely az elkülönített anyag hasznosításához, újrafeldolgozásához vagy újbóli felhasználásához vezetne, a mellékletbe írt koncentráció-határértékek. A rendelet 2026. szeptember 30-ai állapot szerinti egységes szerkezetbe foglalt szövegében ellenőrizve, a klórpirifosz sehol nem szerepel a IV. mellékletben. Az ezzel szennyezett hulladék tehát a hulladékra vonatkozó általános rendszer alatt marad, nem a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokra vonatkozó alatt.
Az utolsó hatás laboratóriumi módszerbeli, és csak egy másik európai jogszabály mellett látszik. A 0,01 mg/kg-os érték nem véletlenül választott: pontosan az a meghatározási határ, amelyet az Unió referencialaboratóriumai a klórpirifoszra megerősítettek, és amelyet a Bizottság 2020. július 23-i (EU) 2020/1085 rendelete az élelmiszerekben lévő szermaradékokra alapértelmezett értékként rögzített. Az új szennyezési határ tehát éppen azon a szinten áll, amelyen egy mérés egyáltalán lehetségessé válik. A gyakorlatban a klórpirifosz bármely mennyiségileg meghatározható nyoma egy anyagban, egy keverékben vagy egy árucikkben jogsértés.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
2026. szeptember 29-éig a klórpirifosz felhasználásokra betiltott anyag volt. A két becsukott kapu a növényvédő szerek kapuja volt, az (EU) 2020/18 végrehajtási rendeletben álló jóváhagyásmegújítás-megtagadás révén, és a biocid termékek kapuja, az 528/2012/EU rendelet révén. Ezeken kívül az élelmiszerekben lévő szermaradékok legmagasabb határértékeit az (EU) 2020/1085 rendelet 0,01 mg/kg-ra szállította le. Ennek az együttesnek egyetlen darabja sem érintette viszont magát az anyagot: az exportra való gyártás, a szennyeződésként való jelenlét egy ipari keverékben vagy egy behozott árucikkben nem tartozott a három aktus egyikének hatálya alá sem.
2026. szeptember 30-ától a tilalom az anyagra vonatkozik. Ez három kézzelfogható dolgot változtat meg. Az első az export: a 3. cikk (1) bekezdése megtiltja a gyártást, tehát az Unión kívüli piacokra szánt termelés sem létezik többé. A második az árucikkek behozatala: a Konstancán átmenő konténer a tilalom alá kerül, ha 0,01 mg/kg-nál többet hordoz, függetlenül attól, mit mond a vámáru-nyilatkozat a felhasználásról. A harmadik a készletek: ami eddig használhatatlan áruként állhatott egy raktárban, az 5. cikk (1) bekezdésének hatása révén hulladékká vált.
Megváltozott az Uniónak a nemzetközi egyezménnyel szembeni álláspontja is. A részes felek konferenciájának 2025 májusi döntése speciális kivételek alkalmazása mellett vette fel a klórpirifoszt, vagyis nyitva hagyta a bejelentett felhasználások lehetőségét. Az európai szöveg mindenféle kivétel nélkül kerül a jegyzékre. Az I. melléklet A. részének szomszédos bejegyzéseihez képest a különbség mérhető: a brómozott difenil-éterek, a tetrától a dekáig, 10 mg/kg tűréshatárral bírnak anyagokban, és keverékekben, valamint árucikkekben összesítve 500 mg/kg-mal; a hexabróm-ciklododekáné 100 mg/kg; a perfluor-oktánsavé és a perfluor-hexán-szulfonsavé, az eddig legszigorúbban kezelteké, 0,025 mg/kg. A klórpirifoszé 0,01 mg/kg, tehát az egész mellékletből ennek az anyagnak lesz a legkisebb szennyezési tűréshatára.
Nem változott a hulladékra vonatkozó rendszer. A IV. és az V. melléklet, amely a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokat tartalmazó hulladék ártalmatlanítását szabályozza, érintetlen maradt, és nem is lehetett volna ezzel az aktussal érinteni: az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdése a Bizottságnak csak az I., a II. és a III. melléklet felhatalmazáson alapuló jogi aktussal való módosítására ad hatáskört, ugyanazon cikk (2) bekezdése pedig a IV. és az V. mellékletre jogalkotási javaslatok előterjesztését kéri tőle. Az út hosszabb, és a Parlamenten és a Tanácson vezet át.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- A tilalom ellenőrizhetővé válik. Egy szennyezési határérték nélküli jegyzékbe vétel a hatóságokat olyan küszöb nélkül hagyta volna, amelyhez mérhetnek, és bármely kimutatható nyom megtárgyalhatóvá vált volna. A bejegyzésbe írt 0,01 mg/kg-mal az ellenőrzésnek van egy száma, a gazdasági szereplőnek pedig van egy kritériuma, amelyet a laboratóriumtól kérhet.
- A határérték a melléklet legszigorúbbja. A 0,01 mg/kg-nál, vagyis egy gramm száz tonnában, a tűréshatár 2,5-szer kisebb, mint a perfluorozott vegyületeké, és ezerszer kisebb, mint a brómozott difenil-étereké. Egy neurotoxikus anyagnál, amelyet éppen a gyermekek egészségére hivatkozó indokokból tiltottak be a mezőgazdaságban, a szigorúság arányos az indokkal.
- Az Unió nem él azokkal a kivételekkel, amelyeket az egyezmény megengedett volna neki. A nemzetközi felvétel speciális kivételek alkalmazása mellett történt; az európai szöveg egyiket sem veszi át, mert az érintett felhasználások amúgy is zárva voltak. Olyan eset, amelyben a nemzetközi joggal való összehangolás nem viszi le az európai szintet.
- Az aktus egyetlen anyagot érint, tehát elolvasható. A 15. cikk (1) bekezdése megkívánja a Bizottságtól, hogy minden egyes anyag esetében külön felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el. Az eredmény egy két cikkből és egy bejegyzésből álló szöveg, amelyet egy gazdasági szereplő néhány perc alatt átolvashat, egy húsz anyagot összekeverő módosító rendelet helyett.
- A választott érték mérhető. A határérték egybeesik azzal a meghatározási határral, amelyet az Unió referencialaboratóriumai megerősítettek, és amelyet az élelmiszerekre 2020 óta használnak, tehát nem kíván új módszereket, és nem termel olyan eredményeket, amelyeket senki nem tud reprodukálni.
Mi marad probléma
- A hulladék a szigorú rendszeren kívül marad. Az anyag az I. mellékletbe kerül, de a IV.-be nem, tehát a 7. cikk nem írja elő a visszafordíthatatlan ártalmatlanítását, és nem tiltja meg annak az anyagnak az újrafeldolgozását, amelyben benne van. Az 5. cikk (1) bekezdésében álló készletgazdálkodási kötelezettség olyan készletet küld a 7. cikkhez, amelyre a 7. cikknek nincs bejegyzése.
- A hat hónapos ablaknak nincs kezdőnapja az aktusban. Az alaprendelet 4. cikkének (2) bekezdése ahhoz a naphoz köti, amelyen a rendelet alkalmazandóvá vált az anyagra, de a felhatalmazáson alapuló rendelet nem nevezi meg ezt a napot, és nem is emlékeztet a határidőre. Egy gazdasági szereplő csak akkor tud a hat hónapról, ha kinyitja az alapaktust, nem azt, amelyet kihirdettek.
- A gyártás napjának bizonyításáról semmi nem szól. A hat hónapos ablak és a használatban lévő árucikkek állandó mentessége egyaránt a gyártás pillanatától függ, és annak bizonyítása a birtokosra esik, anélkül, hogy az aktus megmondaná, milyen irattal történik ez.
- A nemzetközi döntés és az alkalmazás között egy év és öt hónap van. 2025. május 9-étől 2026. szeptember 30-áig 509 nap telt el, amely alatt az anyag mindenféle szennyezési határérték nélkül járhatott behozott árucikkekben.
- A meghatározási határon álló küszöb a laboratóriumba viszi át a vitát. Amikor a határérték egybeesik azzal a szinttel, amelyen egy módszer eredményeket kezd adni, a mérés bizonytalansága maga válik jogvita tárgyává, az aktus pedig nem mondja meg, hogyan kezelik a pontosan a küszöbön álló eredményt.
Hasznos tanácsok
- Először azt ellenőrizze, van-e készlete, bármilyen régi is. Egy raktárban maradt kanna inszekticid, egy kalibrálásra őrzött mennyiség műszaki anyag vagy egy ipari keverék, amelybe a klórpirifosz nyersanyagként került, 2026. szeptember 30-án hulladékká vált, az (EU) 2019/1021 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének hatása révén. Nem adhatók el többé, nem használhatók többé, és nem tarthatók a végtelenségig áruként.
- Dátumozza a tételeit 2027. március 30-a előtt. A 2026. szeptember 30-áig, ezt a napot is beleszámítva, gyártott árucikkeknek hat hónapos ablak áll a rendelkezésükre, de ennek az előnye a gyártás napjának bizonyítására való képességtől függ. A gyártási lap, az árukísérő okmány, a beszállítói nyilatkozat és a tételenkénti vizsgálati jelentés az egyetlen hasznos bizonyíték, és ezeket előre gyűjtik össze, nem az ellenőrzésnél.
- Kérjen a laboratóriumtól legfeljebb 0,01 mg/kg-os meghatározási határt, az árajánlatba írva. Egy vizsgálati jegyzőkönyv, amely „a meghatározási határ alatti” eredményt jelent, anélkül, hogy megmondaná, mi az a határ, semmit nem bizonyít az új küszöbbel szemben. A küszöb éppen az Unió referencialaboratóriumai által megerősített meghatározási határ szintjén áll, tehát egy kevésbé érzékeny módszer nem tudja alátámasztani a megfelelést.
- Az Unión kívüli beszállítót írásban a klórpirifoszról kérdezze, ne a növényvédő szerekről általában. A tiltott anyagok hiányáról szóló általános nyilatkozatok nem fedik a 2026. szeptember 30-án felvett bejegyzést. Kérje az anyag nevét, a 2921-88-2 CAS-számot és azt az értéket, amelyhez a mérést végezték.
- Ne vonja ki a használatból a már beépített vagy használt árucikkeket. A 4. cikk (2) bekezdésének második albekezdése véglegesen mentesíti őket a tilalom alól. A félreértés pénzbe kerül, anélkül, hogy bármilyen megfelelési nyereséget hozna.
- Ne alapozzon a nemzetközi egyezményben álló kivételekre. A részes felek konferenciája speciális kivételek alkalmazása mellett vette fel az anyagot, de az európai szöveg egyiket sem vette át. Egy nemzetközi tárgyalás, amely megenged valamit, nem jelenti azt, hogy az Unió joga is megengedi.
- Ellenőrizze, vannak-e más jegyzékeken is adatszolgáltatási kötelezettségei. A klórpirifosz élelmiszerekben lévő szermaradékként is szabályozott marad, az (EU) 2020/1085 rendeletben álló 0,01 mg/kg-os határértéken, és megtagadott hatóanyagként is, az (EU) 2020/18 végrehajtási rendelet révén. Egy élelmiszeripari szereplőnek tehát két küszöböt kell megtartania, ugyanazzal a számmal és különböző jogalapokkal.
Gyakori kérdések
Miért szeptember 10-én hirdetik ki az aktust, de csak szeptember 30-ától alkalmazandó?
A klórpirifosz nem volt már betiltva az Unióban?
Mit jelent a 0,01 mg/kg, kézzelfogható értelemben?
Ha egy behozott árucikktétel meghaladja a küszöböt, mi történik?
Mit tegyek egy 2020 előttről maradt inszekticidkészlettel?
Be kell jelentenem a készletet a hatóságnak?
Ki alkalmazza a szankciókat Romániában?
A klórpirifoszt tartalmazó hulladékot égetéssel kell ártalmatlanítani?
A szerkesztőség elemzése
Az aktus valódi problémát old meg, és tisztán oldja meg. A klórpirifosz 2026. szeptember 29-éig felhasználásokra betiltott és áruként szabad anyag volt: nem volt kipermetezhető egy uniós paradicsomültetvényre, de itt gyárthatták exportra, bejuthatott szennyeződésként egy ipari keverékbe, és megérkezhetett bármely behozott árucikkben, mindenféle szennyezési határérték nélkül. A két cikk és az egysoros bejegyzés egyetlen mozdulattal becsukja ezeket az utakat, és az, hogy a szövegnek néhány ezer karaktere van, nem teszi kicsivé: az I. mellékletben álló jegyzék egyike azoknak a kevés helyeknek a vegyi anyagokra vonatkozó európai jogban, ahol a tilalom az anyaghoz tapad, nem a használatához.
Az aktus legjobb száma nem az aktusban van megírva. A 0,01 mg/kg-os szám 2026. szeptember 30-ától az egész I. melléklet legszigorúbb szennyezési tűréshatára lesz. Az összehasonlítás bejegyzésenként elvégezhető, az egységes szerkezetbe foglalt szövegben: a brómozott difenil-éterek 10 mg/kg-mal bírnak anyagokban és keverékekben, valamint árucikkekben összesítve 500 mg/kg-mal, a hexabróm-ciklododekán 100 mg/kg-mal, a perfluor-oktánsav és a perfluor-hexán-szulfonsav pedig, az eddig legszigorúbban kezeltek, 0,025 mg/kg-mal. A klórpirifosz 2,5-szer az utóbbiak alá és ezerszer az előbbiek alá szállítja le a küszöböt. Egy neurotoxikus anyagnál, amelyet éppen a gyermekek egészségére hivatkozó indokokból vontak ki a mezőgazdaságból, a szigorúság megmagyarázható. Érdemes viszont elmondani, hogy ez a szigorúság pontosan a módszerek meghatározási határán mérődik: a szám egybeesik azzal az értékkel, amelyet az Unió referencialaboratóriumai 2020-ban megerősítettek az élelmiszerekre, az (EU) 2020/1085 rendelet révén. A jogalkotó tehát azt az egyetlen értéket választotta, amely egyszerre lehetett ellenőrizhető és a nullához közeli, a gyakorlati következmény pedig az, hogy bármely mennyiségileg meghatározható nyom jogsértéssé válik.
A szerkezet gyenge része nem a kihirdetett szövegben van, hanem abban, ami utána marad. Az alaprendelet 5. cikkének (1) bekezdése 2026. szeptember 30-ától hulladékká változtat minden, az Unióban lévő klórpirifoszkészletet, és a kezelését a 7. cikkhez küldi. Csakhogy a 7. cikk minden kötelezettségét a IV. melléklethez köti: az ártalmatlanítást vagy a visszafordíthatatlan átalakítást, a hasznosítás és az elkülönített anyag újrafeldolgozásának tilalmát, a koncentráció-határértékeket. A klórpirifosz nincs a IV. mellékletben, ellenőrizve a rendelet egységes szerkezetbe foglalt szövegében e módosítás hatálybalépésének napján. Ebből olyan utalás következik, amely a célnál semmit nem talál: a készletet „a 7. cikkel összhangban” kell kezelni, a 7. cikknek pedig nincs mit előírnia neki. Annak, aki egy tonna műszaki anyagot birtokol, a két lehetséges értelmezés, a visszafordíthatatlan ártalmatlanítással járó égetés és a szokásos veszélyes hulladékként való kezelés közötti különbség két számla közötti különbség.
A Bizottság ezt a jelen aktussal nem is javíthatta meg, és éppen itt van a számító észrevétel. A 15. cikk (1) bekezdése csak az I., a II. és a III. melléklet felhatalmazáson alapuló jogi aktussal való módosítására ad neki hatáskört. A IV. és az V. mellékletre ugyanazon cikk (2) bekezdése jogalkotási javaslatok előterjesztését kéri tőle, tehát azt, hogy átmenjen az Európai Parlamenten és a Tanácson. Így jön ki a sebességbeli aszimmetria: a piaci tilalom a részes felek konferenciájának döntésétől számítva 509 nap alatt telepszik meg, egy két cikkből álló, felhatalmazáson alapuló aktus révén, ugyanannak az anyagnak a hulladékrendszere viszont olyan jogalkotási eljárásra vár, amelyet még be sem jelentettek. A Stockholmi Egyezmény a 6. cikkében a hulladékra vonatkozó intézkedéseket is megkívánja a felektől, nem csak a gyártásra és a felhasználásra vonatkozókat. A nemzetközi kötelezettségnek az a fele a klórpirifosz esetében fedezetlen marad.
Az utolsó észrevétel a szöveg hozzáférhetőségére vonatkozik annak a számára, akinek meg kell tartania. Egy importőr, aki 2026. szeptember 10-én kinyitja az Európai Unió Hivatalos Lapját, olyan aktust olvas, amelyből nem tudhatja meg sem azt, hogy hat hónapos ablaka van a már legyártott árucikkekre, sem azt, hogy a használatban lévő árucikkek véglegesen mentesülnek, sem azt, hogy a készlete hulladékká vált. Mindhárom az alaprendelet 4. és 5. cikkében áll, az új aktus pedig nem említi őket. Egy anyag jegyzékbe vételénél, ahol a címzettek jogi osztály nélküli gazdasági szereplők ezrei, egy négysoros preambulumbekezdés, amely erre a három következményre emlékeztet, többet érne, mint az egész melléklet.
Mit kellene megváltoztatni
- A klórpirifosznak a IV. mellékletbe is be kellene kerülnie, a jegyzékbe vétellel együtt bejelentett jogalkotási javaslat révén. Amíg az anyag az I. mellékletben van és a IV.-ből hiányzik, az 5. cikk (1) bekezdése olyan 7. cikkhez küldi a készleteket, amely nem fedi őket, a szennyezett hulladék pedig jogszerűen újrafeldolgozható, új anyagokba is. Egy koncentráció-határérték a IV. mellékletben bezárná a kört, és a piaci tilalmat az anyagkörforgásból való tényleges kivonássá változtatná.
- Az új bejegyzésnek meg kellene mondania, mikortól folyik a 4. cikk (2) bekezdésében álló hat hónap. Az alapszöveg a határidőt „ahhoz a naphoz” köti, „amelyen e rendelet alkalmazandóvá vált az adott anyagra”, és az a nap nincs megírva sehol abban az aktusban, amely előállítja. Egy mondat a feltételek rovatában, a 2027. március 30-ai dátummal, gazdasági szereplők ezreit mentené meg egy értelmezéstől, és a határidőt vita nélkül érvényesíthetővé tenné.
- Az aktusnak meg kellene mondania, mivel bizonyítható egy árucikk gyártási napja. A hat hónapos ablak és a használatban lévő árucikkek állandó mentessége egyaránt olyan pillanattól függ, amelyet senki nem igazol. Egy meghatározott iratra, a beszállítói nyilatkozatra vagy a tétel adatlapjára való utalás a vitát az ellenőr megítéléséből írásos bizonyítékba vinné át.
- A preambulumbekezdéseknek emlékeztetniük kellene a készletgazdálkodási kötelezettségre. Egyetlen mondat, amely kimondja, hogy az alkalmazás napjától a klórpirifoszkészleteket az 5. cikk (1) bekezdése szerint hulladékként kell kezelni, azon az aktuson keresztül érne el a birtokosokhoz, amelyet elolvasnak, nem azon, amelyet nem nyitnak ki.
- A pontosan a küszöbön álló eredmény kezelésének kifejezettnek kellene lennie. Amikor a határérték egybeesik a meghatározási határral, a mérés bizonytalansága megszűnik laboratóriumi részlet lenni, és azzá a sávvá válik, amelyben eldől, eladható-e egy áru. Egy kerekítési szabály vagy a módszer kiterjesztett bizonytalanságára való utalás, mint más maradékhatárérték-rendszerekben, még a kezdetük előtt lerövidítené a jogvitákat.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
az Európai Unió Hivatalos Lapja, L sorozat, 2026/1423, 2026. szeptember 10. 3 oldal PDF, 459 KB
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.