Röviden
- Valamennyi településrendezési és területrendezési dokumentációnak mostantól egyetlen, leírt eljárása van, teljes terjedelmében közzétéve: nyolc melléklet 407 oldalon, számozott szakaszokkal, leadandó anyagokkal és határidőkkel.
- A szakvéleményeket többé nem egyenként kell összegyűjteni. A dokumentáció egyetlen integrált szakvéleményt kap, amelyet egy helyi bizottság, a nagy terveknél pedig egy országos bizottság is kiad, a honvédelmi és a közrendvédelmi intézmények pedig legfeljebb 15 munkanap alatt válaszolnak.
- Egy 13 soros táblázat terventípusonként megmutatja, ki kezdeményezi, ki véleményezi és ki hagyja jóvá. A részletes településrendezési tervet, amely egyetlen telekre vonatkozik, polgármesteri rendelkezéssel hagyják jóvá, nem pedig helyi tanácsi határozattal.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 724. és 724 bis szám, 2026. augusztus 28.
Hatálybalépés: 2026. augusztus 28.
Három nappal azután, hogy a területrendezési törvénykönyv hatályba lépett, a minisztérium közzéteszi azt az eljárást, amely nélkül a törvénykönyvet nem lehetett alkalmazni: 410 oldal mondja meg lépésről lépésre, hogyan készül egy településrendezési terv, ki véleményezi és milyen nyomtatványokon. Az 1.022/2026. sz. MDLPA-rendelet törzsszövege hat cikkből és egy hivatkozási listából áll; a tartalom ugyanannak a napnak a bis kiadásában van. Ez a három nap alatt megjelent második alkalmazási aktus, az építési engedélyhez tartozó 36 formanyomtatvány után.
A településrendezési dokumentáció az a terv, amely megmondja, mit lehet egy telken építeni: milyen magasan, milyen közel a szomszédhoz, milyen rendeltetéssel. Négy fajtája van, az általánostól az egyedi felé haladva: a területrendezési terv, amely egy megyét vagy több települést fed le; az általános településrendezési terv, amely egy egész települést; az övezeti településrendezési terv, amely egy városrészt vagy egy körzetet; és a részletes településrendezési terv, amely egy telekre vagy néhány telekre vonatkozik. Eddig a kidolgozás szabályai szét voltak szórva a 350/2001. sz. törvényben és annak módszertani normáiban, a gyakorlat pedig megyénként eltért.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás az, hogy az eljárás egyetlen szöveggé válik, számozott szakaszokkal. Az első öt melléklet mindegyike ugyanazt a vázat követi: kezdeményezés, szakaszos kidolgozás, véleményezés, jóváhagyás, a nyilvánosság tájékoztatása és bevonása. Az övezeti tervnél a szakaszok a 0. szakasztól, vagyis a településrendezési igazolástól az adatbázis GIS-formátumú átadásáig és a jóváhagyó határozatig tartanak.
A második hatás az integrált véleményezés. A külön-külön beszerzett szakvéleményekből álló paksaméta helyett a dokumentációt egy integrált véleményezési bizottsághoz kell benyújtani, amely egyetlen aktusba gyűjti össze a tagintézmények által támasztott valamennyi egyedi feltételt. A bizottság a nyilvántartásba vételtől számított legfeljebb 60 naptári napon belül megvizsgálja az anyagot, és egyszerre, egyetlen alkalommal közli a kérelmezővel az összes követelményt. Az egységes integrált szakvéleményt ezután a hiánytalan dokumentáció benyújtásától számított legfeljebb 15 munkanapon belül adják ki.
A harmadik hatás az intézményi határidőket érinti. Az országos honvédelmi, közrendvédelmi és nemzetbiztonsági rendszerbe tartozó intézmények szakvéleménye legfeljebb 15 munkanap alatt kerül kiadásra. Ha egy már megszerzett szakvéleményt csak meg kell erősíteni, mert a műszaki megoldás nem változott, a kibocsátónak legfeljebb 5 munkanapja van rá. Az országos bizottságon keresztül kért hiánypótlást legfeljebb 6 hónapon belül kell benyújtani, a határidő túllépése pedig elutasító szakvéleményt és a dokumentáció ismételt benyújtását vonja maga után.
A negyedik hatás az elektronikus irat. A véleményezésre szánt dokumentációt elektronikus formában, minősített elektronikus aláírással ellátva kell megküldeni a bizottságnak, feltöltve az országos település- és területtervezési, valamint építésengedélyezési platformra. A platform üzembe helyezéséig az anyagot elektronikus levélben kell megküldeni a bizottság valamennyi tagjának.
Az ötödik hatás a 7. sz. mellékletben szereplő hatásköri táblázat. Tizenhárom soron, dokumentációkategóriánként megmutatja, ki kezdeményez, ki véleményez és ki hagy jóvá. Románia területfejlesztési stratégiáját és az országos területrendezési tervet organikus törvénnyel, a Parlament hagyja jóvá. A megyei területrendezési tervet a megyei tanács. Az általános és az övezeti településrendezési tervet a helyi tanács. A részletes településrendezési tervet polgármesteri rendelkezéssel hagyják jóvá, ha pedig a terület legalább két települést érint, a megyei tanács elnöke, a polgármesterek előzetes véleményével.
A hatodik hatás a nyomtatványrendszer. A 6. sz. melléklet hét mintanyomtatványt tartalmaz, a kezdeményezési szakvélemény iránti kérelemtől a részletes településrendezési terv szakvéleményéig. A kezdeményezési szakvélemény a korábbi rendszer indokoltsági szakvéleményének a helyébe lép, és olyan indokoltsági tanulmány alapján adják ki, amelyet a területrendezési és településrendezési műszaki bizottság vizsgál meg.
A hetedik hatás az adatok életkora. A megalapozó tanulmányoknak olyan adatokra épülő következtetéseket kell tartalmazniuk, amelyek a kidolgozás időpontjához képest legfeljebb 3 évesek. Ennél régebbi tanulmányt csak akkor lehet felhasználni, ha a készítő megerősíti, hogy az információk nem veszítették el az érvényességüket.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
A legszembetűnőbb változás az, hogy az eljárás egységes szövegként létezik. A 350/2001. sz. törvény alatt a dokumentációk kerettartalmát külön rendeletek állapították meg, a szakaszok sorrendjét pedig a gyakorlatból lehetett kikövetkeztetni. Mostantól minden terventípusnak saját fejezete van, ugyanazokkal a rovatokkal, az általános településrendezési terv beszerzésére szolgáló feladatkiírásnak pedig 62 oldalas mintája van.
Megváltozott a véleményezés logikája is. A korábbi rendszer azt kívánta a kérelmezőtől, hogy a szakvéleményeket egyenként, intézményről intézményre szerezze be, abban a sorrendben, amelyet mindegyik megkövetelt. A törvénykönyv mostantól tiltja, hogy egy szakvélemény kiadását egy másik előzetes megszerzésétől tegyék függővé, két kivétellel, és az eljárás megismétli a tilalmat: a szakvéleményeket egyidejűleg kell kérni valamennyi véleményezőtől.
Megváltozott az is, ki dönt helyi szinten. Azoknál a településeknél, amelyeknek nincs szakmai szervezeti egységük, vagy amelyek főépítészének nincs szakirányú végzettsége, a szakvéleményt a vonzásközponti municípium főépítésze adja ki, ha a település a 246/2022. sz. törvény szerint létrehozott metropoliszövezethez tartozik, egyébként pedig a megye főépítésze, a megyei műszaki bizottság megalapozásával.
Végül megváltozott, ki hagyja jóvá a részletes tervet. A részletes településrendezési tervet, amelyet rendszerint egyetlen telken megvalósuló építkezéshez kérnek, polgármesteri rendelkezéssel hagyják jóvá, a főépítész szakvéleményének kiadásától számított legfeljebb 15 naptári napon belül, a törvénykönyv 85. cikke szerint. Nem kerül többé a helyi tanács ülése elé.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Egyetlen szöveg az egész országra, egy olyan gyakorlat helyett, amely megyénként eltért.
- Leírt határidők a véleményezőknek: 15 munkanap a honvédelmi és a közrendvédelmi intézményeknek, 5 munkanap egy változatlan szakvélemény megerősítéséhez.
- A véleményezés valamennyi feltételét egyszerre, egyetlen integrált aktusban közlik a kérelmezővel, nem pedig ahogyan az egyes intézmények megfogalmazzák őket.
- A mintanyomtatványok megszüntetik a vitát arról, mit és milyen formában kell benyújtani.
- A hatásköri táblázat egyetlen oldalon válaszol arra a kérdésre, amely rendszerint megakaszt egy dossziét: ki írja alá.
- A részletes településrendezési terv kikerül a helyi tanácsi ülések naptárából, ahol hónapokig várakozhatott.
Mi marad probléma
- Az eljárás az integrált véleményezési bizottságokra épül, amelyek a közzététel napján nem mindenütt álltak fel, a törvénykönyv és az eljárás pedig két különböző határidőt ad a létrehozásukra.
- Az országos településtervezési platform még nem működik, a tartalék megoldás, vagyis a bizottság valamennyi tagjának küldött e-mail pedig nem hagy ugyanolyan egyértelmű nyomot a nyilvántartásba vétel napjáról.
- A mellékletek 407 oldala csak a bis kiadásban jelenik meg, amelyet meg kell vásárolni; a rendes kiadásban szereplő rendelet semmit nem mond a tartalomról.
- A hiánypótlásra szabott 6 hónapos határidő a kérelmezőt terheli, a szankció pedig az elutasító szakvélemény és az eljárás újrakezdése.
- A részletes terv polgármesteri rendelkezéssel történő jóváhagyása kiveszi a képletből a helyi tanácsi vitát, vagyis az ellenzéki tanácsosok szavazatát is.
- A 7. sz. melléklet nem veszi át a törvénykönyv határidőit, tehát aki csak a táblázatot olvassa, nem tudja meg, mennyi idő alatt kell kiadni az egyes szakvéleményeket.
Hasznos tanácsok
- Ha folyamatban lévő övezeti településrendezési terve van, nézze meg, melyik szakaszban érte a törvénykönyv augusztus 25-i hatálybalépése és a most közzétett eljárás. A már megtett szakaszok megmaradnak, a véleményezés viszont az új szabályok szerint történik.
- Kérje el a polgármesteri hivataltól vagy a megyei tanácstól annak igazolását, hogy a helyi integrált véleményezési bizottság megalakult. Enélkül a dossziét nincs hová benyújtani.
- A 6. sz. melléklet nyomtatványait használja, ne a régi mintákat. A kezdeményezési szakvélemény iránti kérelem az F_01, maga a kezdeményezési szakvélemény az F_02; a legalább két települést érintő tervnél a szakvélemény az F_03.
- Ellenőrizze a megalapozó tanulmányok életkorát. Három éven túl szükség van a készítő írásbeli megerősítésére, hogy az információk még érvényesek.
- Ha hiánypótlási felhívást kap az országos bizottságtól, jegyezze fel a dátumot. Legfeljebb 6 hónapja van, a késedelemre pedig nincs mentség: a dokumentáció elutasító szakvéleményt kap, és újra be kell nyújtani.
- Részletes településrendezési tervnél kövesse a főépítész szakvéleményét. A kiadásától számítva a polgármesternek 15 naptári napja van a jóváhagyó rendelkezés kibocsátására.
- Ha a településnek nincs szakirányú végzettségű főépítésze, kérdezze meg elsőre, ki adja ki a szakvéleményt: a vonzásközponti municípium főépítésze vagy a megyéé. A nem hatáskörrel rendelkező hatósághoz benyújtott dosszié visszajön.
Gyakori kérdések
Honnan szerzem meg a mellékletek szövegét?
Mi az egységes integrált szakvélemény?
Ki hagy jóvá egy részletes településrendezési tervet?
Létezik még az indokoltsági szakvélemény?
Milyen régiek lehetnek a megalapozó tanulmányok?
Mi történik, ha nem nyújtom be a kért hiánypótlást?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- 4. sz. melléklet, az övezeti településrendezési terv véleményezéséről szóló fejezet. A szöveg azt írja: „Avizul tehnic al arhitectului-șef se emite în termen de maxim 15 zile de la depunerea documentației complete și corecte”, vagyis a főépítész műszaki szakvéleménye a hiánytalan és helyes dokumentáció benyújtásától számított legfeljebb 15 napon belül kerül kiadásra, miközben a 169/2026. sz. törvény 75. cikkének (2) bekezdése, vagyis az a rendelkezés, amelyet a mondat megismétel, „15 zile lucrătoare”, azaz 15 munkanapot ír. Ugyanennek a mellékletnek a közvetlenül következő mondata megtartja a „15 zile lucrătoare” fordulatot a hiányos dokumentációra adott válaszra, az 5. sz. melléklet pedig helyesen adja vissza a részletes településrendezési terv jóváhagyására szabott 15 naptári napos határidőt, tehát az eljárás rendszeresen megkülönbözteti egymástól a kétféle napot. Az eredmény az, hogy ugyanarra a szakvéleményre az eljárás körülbelül egy héttel rövidebb határidőt ad, mint az a törvény, amelyet alkalmaz.
A szerkesztőség elemzése
A rendelet valós és régi problémát old meg. A területrendezési törvénykönyv augusztus 25-én lépett hatályba, és hatályon kívül helyezte a 350/2001. sz. törvényt, működni viszont nem tudott az az eljárás nélkül, amelyre több tucat cikkében hivatkozik. E szöveg nélkül minden főépítésznek szeptember elejétől improvizálnia kellett volna. A három napos csúszás ésszerű határidő egy 410 oldalas dokumentumhoz.
Ami a rendeletből nem látszik, az akkor tűnik elő, ha az eljárást a törvénykönyv mellé tesszük. Az 1. és a 2. sz. melléklet átveszi a törvénykönyv 92. cikke (10) bekezdésének szabályát, amely szerint a helyi hatóságok a törvénykönyv hatálybalépésétől számított legfeljebb 60 munkanapon belül létrehozzák a helyi integrált véleményezési bizottságot, ez pedig 2026. november 17-ét jelenti. A törvénykönyv 576. cikkének (2) bekezdése ugyanakkor a közzétételtől számított 45 munkanapos határidőt szab ugyanezeknek a bizottságoknak a megszervezésére és működőképessé tételére, vagyis 2026. október 12-ét. A két időpont között 36 nap van, az ellentmondás pedig a törvénykönyvé, nem a rendeleté. Az eljárás tovább is viszi: csak a hosszabb határidőt veszi át, azt, amelyet a választ kereső főépítész el fog olvasni, a másikról pedig egy szót sem szól.
A második észrevétel egy meg nem újított megnevezésre vonatkozik. A törvénykönyv az indokoltsági szakvéleményt a kezdeményezési szakvéleménnyel váltotta fel. A régi kifejezés mégis továbbél az eljárás három helyén, köztük a szakvélemények egymástól való függővé tételének tilalma alóli kivételben, valamint az F_04 és az F_06 nyomtatvány lábjegyzeteiben, amelyek az állampolgárt a „certificatul de urbanism emis în care este solicitată obținerea avizului de oportunitate” fordulattal az indokoltsági szakvélemény megszerzését kérő településrendezési igazoláshoz irányítják. Az F_01 nyomtatvány jegyzete, amelyet ugyanaz a csapat írt, a helyes megnevezést használja. Ez a továbbélés is a törvénykönyvből ered, amely ugyanazon a helyen megtartja a fordulatot, a nyomtatványok viszont a minisztérium alkotásai, és ott a javítás senki máson nem múlott.
A harmadik észrevétel arról szól, mi hiányzik a hatásköri táblázatból. A 7. sz. melléklet megmutatja, ki kezdeményez, ki véleményez és ki hagy jóvá, azt viszont nem mondja meg, mennyi idő alatt. A határidők az 1-5. sz. mellékletben vannak szétszórva, aki pedig a táblázatot nyitja ki, hogy megtudja egy dosszié útját, sehol nem talál egyetlen helyen összeszedett menetrendet. Egy olyan dokumentum, amely az egyenetlen gyakorlat felváltását tűzte ki célul, sokat nyert volna egy további oszloppal.
Mit kellene megváltoztatni
- A 4. sz. mellékletben szereplő határidő kijavítása. A „lucrătoare” szó beillesztése hozzáigazítaná az eljárást a törvénykönyv 75. cikkének (2) bekezdéséhez, és lezárná a vitát a főépítész szakvéleményénél mutatkozó, körülbelül egyhetes eltérésről, épp annál a szakvéleménynél, amelytől a terv helyi tanácsi napirendre kerülése függ.
- Egy jegyzet, amely tisztázza a bizottságok megszervezésének határidejét. Az eljárás nem módosíthatja a törvényt, de elmondhatja az olvasónak, hogy létezik egy másik határidő is, az 576. cikknél, és megmondhatja, melyik alkalmazandó. Enélkül a megyék egy része október 12-tel, a másik része november 17-tel fog dolgozni.
- Az F_04 és az F_06 nyomtatvány lábjegyzetének frissítése. A helyes megnevezés a kezdeményezési szakvélemény. Az a nyomtatvány, amely nem létező szakvéleményhez irányít, olyan okból elutasított kérelmeket termel, amely nem a kérelmezőn múlik.
- Egy határidőoszlop a 7. sz. mellékletben. A hatásköri táblázat az az egyetlen oldal, amelyet egy sietős ember kinyit; ha már megmondja, ki ír alá, azt is meg kellene mondania, mennyi idő alatt.
- A mellékletek közzététele nyílt formátumban a minisztérium honlapján. A 407 oldalt jelenleg egy nyomtatott bis kiadásban lehet megvenni, holott az ország minden településrendezési dossziéja tőle függ.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 724. szám és 724 bis szám, 2026. augusztus 28. 16 oldal PDF, 120 KB a jogi aktus a(z) 16. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.