Röviden

  • A közberuházási építkezések szakaszos átvételének mostantól hivatalos formanyomtatványa van: a fejlesztési minisztérium jóváhagyta a 141/2026. sz. törvényben előírt jegyzőkönyv mintáját.
  • A formanyomtatvány arra kötelezi a bizottságot, hogy feketén-fehéren leírja, a szerződés hány százaléka marad járulékos munkálatként átvétel nélkül, az 5%-os felső határral magában a szövegében, és hány nap alatt készül el, 120 napot meg nem haladva.
  • A 12. pont arra készteti a bizottságot, hogy válasszon az üzembe helyezést lehetővé tevő átvétel és a csak elszámolásra jó átvétel között; ez utóbbi esetben az épület a kiegészítő jegyzőkönyvig nem használható.
Jogi aktus: 930/2026. sz. MDLPA-rendelet
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 683. szám, 2026. augusztus 18.
Hatálybalépés: 2026. augusztus 18.

Annak a törvénynek, amely lehetővé teszi a majdnem kész közberuházási építkezések kifizetését, augusztus 18-tól megvan a formanyomtatványa is, amellyel az átvétel ténylegesen megtörténik. A Fejlesztési, Közmunkaügyi és Közigazgatási Minisztérium a 930/2026. sz. rendelettel jóváhagyta a munkálatok befejezésekor készülő átvételi jegyzőkönyvnek azt a mintáját, amelyet az építőipari közberuházások felgyorsításáról szóló 141/2026. sz. törvény ír elő. A rendeletnek három cikke és egy melléklete van, a melléklet pedig maga a formanyomtatvány, három hozzá csatolt jegyzékkel.

A szokásos formanyomtatványhoz képest az a különbség, hogy ez nem csupán azt állapítja meg, hogy a munka elkészült. Kettéosztja az építkezést: lényeges munkálatokra, amelyeket most vesznek át és most számolnak el, és járulékos munkálatokra, amelyek átvételét felfüggesztik. Minden egyes döntés, amelyet a törvény a bizottságtól megkívánt, a formanyomtatványban olyan rovattá válik, amelyet valaki aláír.

A rendelet a 2. cikkében kimondja, hogy a mintát az ajánlatkérő szervek, a beruházók, az átvételi bizottságok és a többi résztvevő alkalmazza, minden olyan közberuházásnál, amely a törvény hatálya alá tartozik. Más szóval ott, ahol a szakaszos átvétel mechanizmusát használják, ez az az irat, amelyet ki kell állítani.

Milyen hatásokkal jár

Az első hatás az, hogy a munkálatok lényeges és járulékos csoportra osztása többé nem marad belső vita tárgya. A formanyomtatvány már az 1. pontban kéri a besorolási műszaki feljegyzés számát és dátumát, a generáltervező, a szakági tervezők, a tanúsított tervellenőr, a kivitelező és a műszaki ellenőr nevét, akik részt vettek benne, valamint a besorolás következtetését. A műszaki feljegyzést a törvény már előírta; a formanyomtatvány olyan rovattá alakítja, amely nélkül a jegyzőkönyv ki sem tölthető.

A második hatás az 5%-os felső határ, amely írásbeli számítássá válik. A 8. pontban, a felfüggesztett járulékos munkálatok táblázata alatt egy jegyzet azt a százalékot kéri, amelyet ezek a munkálatok a szerződés értékéből képviselnek, és a törvény 4. cikke (3) bekezdésének d) pontjára, valamint 8. cikke (2) bekezdésének d) pontjára utal. A jegyzet nem semleges: a „legfeljebb 5%-os felső határon belül maradva” fordulattal zárul, tehát a megfelelőségi állítás előre nyomtatva szerepel. A formanyomtatványnak nincs rovata a felső határ túllépésére, így az 5-nél nagyobb százalék olyan iratot eredményez, amely ugyanazon az oldalon mond ellent önmagának.

A harmadik hatás a határidőt érinti. Ugyanaz a 8. pont olyan táblázatot tartalmaz, amelyben minden felfüggesztett munkafázis megkapja a felfüggesztés indokát és a jegyzőkönyv megkötésének napjától számított, napokban kifejezett határidőt, a 8. cikk (3) bekezdésében előírt 120 napos korláttal. A határidők többé nem összevontak, hanem munkálatonként külön szerepelnek.

A negyedik hatás a legfontosabb annak, aki azt követi, használható-e egy épület vagy sem. A 12. pont arra kötelezi a bizottságot, hogy három lehetőség közül jelöljön meg egyet: az átvétel elfogadása a járulékos munkálatok felfüggesztésével és az üzembe helyezéssel; az átvétel elfogadása felfüggesztéssel, kizárólag a munkálatok igazolása és elszámolása céljából, amely esetben a formanyomtatvány kifejezetten kimondja, hogy az építmény nem helyezhető üzembe és nem használható a felfüggesztett munkálatok befejezéséig és a kiegészítő jegyzőkönyv kiállításáig; vagy az átvétel elutasítása. A második változat a törvény 9. cikkének (2) bekezdésére utal, és ez az, amely elválasztja a fizetést a használattól.

Az ötödik hatás a felelősségvállaló aláírás. A 16. pont olyan nyilatkozatot tartalmaz, amellyel a bizottság tagjai, a tervező, a kivitelező és a műszaki ellenőr kijelentik, hogy ellenőrizték a munkálatok besorolásának egyezését a helyszíni valósággal, és hogy tudomásuk van arról: a kivitelezést nem tükröző dokumentációk aláírása fegyelmi, szabálysértési, polgári jogi vagy büntetőjogi felelősséget von maga után. Ez a törvény 6. cikkének szövege, áthelyezve közvetlenül oda, ahol aláírnak.

A formanyomtatvány megoldja azt a problémát is, amely a törvény hátterében állt, a villamos bekötést. A 6.8. pont azt kéri, hogy jelöljék meg, elkészült-e a végleges bekötés vagy sem, az eljárások állásával együtt, és hogy írják le a biztonságos működés érdekében elfogadott ideiglenes műszaki megoldást, a törvény 3. cikkének e) pontjára utalva.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

Eddig a szakaszos átvétel mechanizmusa létezett a törvényben, de nem volt saját irata. Az építőipari közberuházások végrehajtásának felgyorsítására irányuló egyes intézkedések alkalmazásáról szóló 141/2026. sz. törvény 2026. július 16. óta hatályos, és az építmények átvételének általános rendjétől eltérve működik, ezt a megfogalmazást maga a törvény szövege használja. A formanyomtatvány nélküli eltérés azt jelenti, hogy minden átvételi bizottság magának alakította volna át a szokásos mintát, azzal a kockázattal, hogy két polgármesteri hivatal másként érti, mi számít járulékos munkálatnak.

A kivitelezés felgyorsítása a költségek problémáját nem oldja meg: három, 2026 szeptemberében újra jóváhagyott közberuházás 653 millió lejre nőtt, 271 millióval az eredeti költségbecslések felett.

Megváltozott az is, ahogyan az Állami Építésügyi Felügyelőség szerepe látszik. Ez az intézmény, amelyet román rövidítése alapján ISC néven ismernek, az építkezések minőségét ellenőrzi. A formanyomtatvány a 4. pontnál olyan jegyzetet visel, amely szerint az ISC részvétele nem kötelező a lényeges munkálatok átvételénél, a törvény 7. cikke (6) bekezdésének a) pontjára utalva, a 14. pontnál pedig megismétli, hogy a felügyelőség részvétele és a törvényesen fizetendő hozzájárulásokról szóló igazolás kiállítása az összes munkálat befejezésekor és a felfüggesztés feloldásakor történik. A törvény ezt már előírta, de most abban az iratban jelenik meg, amelyet a bizottság az átvétel napján olvas.

Azt, ami nem változott, ugyanilyen világosan érdemes kimondani. A rendelet formanyomtatványt hagy jóvá, nem az alkalmazás műszaki utasításait. A 141/2026. sz. törvény 18. cikke lehetővé teszi azoknak a szakminisztériumoknak, amelyek az állami költségvetésből vagy más forrásból, az Országos Helyreállítási és Ellenállóképességi Terven (PNRR) kívülről finanszírozott programokat hajtanak végre, hogy a törvény hatálybalépésétől számított legfeljebb 90 napon belül, vagyis 2026. október 14-ig műszaki utasításokat dolgozzanak ki és hagyjanak jóvá. Ezek hiányában a törvény nem alkalmazandó az európai forrásokból, az állami költségvetésből, a helyi költségvetésekből vagy más, törvényesen létrehozott forrásokból finanszírozott beruházásokra, vagyis a 2. cikkben felsorolt valamennyi beruházásra, a PNRR-ből finanszírozottak kivételével. Az utasításoknak legalább a munkálatok besorolásának eljárását, a műszaki feljegyzés minimális tartalmát, a bizottságok összetételét és hatásköreit, az átvétel felfüggesztésének és újraindításának eljárását, valamint a műszaki, pénzügyi és adóügyi nyilvántartás módját kell megállapítaniuk. A 930/2026. sz. rendelet a preambulumában nem hivatkozik a 18. cikkre, hanem a törvényre a maga egészében és a minisztérium szervezéséről szóló kormányhatározatra támaszkodik, és ebből az öt elemből egyet sem tartalmaz. Formanyomtatvány, nem eljárás.

Végül megváltozott a gyakorlati menetrend. A törvény július 16-án lépett hatályba, a rendeletet augusztus 17-én írta alá, a miniszter helyett, egy államtitkár, és augusztus 18-án tették közzé, tehát nagyjából egy hónapba telt, amíg a mechanizmus megkapta azt az iratot, amellyel alkalmazható. A PNRR-beruházásoknál, ahol a törvény további utasítások bevárása nélkül alkalmazandó, éppen ez volt a hiányzó darab.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Egyetlen formanyomtatvány az egész országra, tehát ugyanaz az értelmezése a lényeges és a járulékos munkálatoknak egy községi polgármesteri hivatalban és egy minisztériumban.
  • Az 5%-os felső határ és a legfeljebb 120 napos határidő kitöltendő rovattá válik, nem olyan szabállyá, amelyre valakinek emlékeznie kell.
  • Az épület használatát lehetővé tevő átvétel és a csak elszámolásra jó átvétel közötti különbség bele van írva a formanyomtatványba, tehát többé nem téveszthető össze.
  • A felelősségvállaló nyilatkozat kifejezetten kimondja, hogy a munkálatok téves besorolása felelősséget von maga után, a büntetőjogit is beleértve, ami visszatart attól, hogy fontos munkálatokat járulékosnak minősítsenek.
  • A villamos bekötés helyzete, a fennakadások leggyakoribb oka, saját rovatot kap, a biztonságos működés ideiglenes megoldására is.

Mi marad probléma

  • A formanyomtatvány nem oldja meg a 18. cikkből eredő feltételt: az európai forrásokból, az állami költségvetésből, a helyi költségvetésekből vagy más forrásból finanszírozott beruházásoknál a törvény alkalmazhatatlan marad mindaddig, amíg a szakminisztérium jóvá nem hagyta a műszaki utasításokat. A feltétel alól egyedül a PNRR-ből finanszírozott beruházások mentesülnek.
  • A rendelet nem ír elő átmeneti időszakot a folyamatban lévő átvételekre, noha a törvény a dokumentációk szakaszos hozzáigazításának átmeneti rendjéről beszélt.
  • A formanyomtatvány kéri az átvett lényeges munkálatok értékét és a járulékos munkálatok százalékát, de nem mondja meg, hogyan számítják ki ezt a százalékot a menet közben aktualizált árú szerződéseknél.
  • A jótállási időszaknak egyetlen szabad rovata van, noha a törvény a jótállás kezdetét az átvételen elfogadott munkálatokhoz köti, a járulékosakat pedig később, a kiegészítő jegyzőkönyvvel fogadják el.
  • Az a jegyzet, amely szerint az ISC részvétele nem kötelező, a 4. pontnál jelenik meg, a jelen lévő személyek között, ahol fennáll a veszélye, hogy egyszerű megjegyzésként olvassák, nem szabályként.
  • Azoknak az aláírásai, akiket a 16. pont nyilatkozata kötelez, a formanyomtatvány három helyén szóródnak szét: a tervező fent ír alá, a 4. pontnál, azok között, akik szintén jelen voltak, a műszaki ellenőr titkárként ír alá, a záró tömb pedig csak a bizottságot, a megrendelőt és a kivitelezőt gyűjti össze. Aki az irat végét olvassa, nem látja ott a tervező aláírását, noha ő is azok között van, akik nyilatkoznak.

Hasznos tanácsok

  1. Ha Ön ajánlatkérő szerv, és a beruházás nem a PNRR-ből származik, először ellenőrizze, hogy a programot finanszírozó minisztérium közzétette-e a 18. cikkben előírt műszaki utasításokat. Nélkülük a szakaszos átvétel nem használható, bármilyen jól tölti is ki a formanyomtatványt.
  2. A besorolási műszaki feljegyzést a bizottság összehívása előtt készítse el, ne az átvétel napján. A formanyomtatvány az első pontnál kéri a számát és a dátumát, az aláírói pedig ugyanazok az emberek, akik a jegyzőkönyvet is aláírják.
  3. A járulékos munkálatoknak a szerződés értékéhez viszonyított százalékát az ülés előtt számítsa ki, és a számítást őrizze meg az iratanyagban. A 8. pontnál lévő jegyzet olyan százalék beírását kéri Öntől, amely belefér az 5%-os felső határba.
  4. A 12. pontnál gondosan válassza ki a helyes változatot. A rossz jelölés azt jelentheti, hogy egy épületet jogtalanul használnak, vagy éppen ellenkezőleg, hogy zárva marad, noha üzembe lehetett volna helyezni.
  5. Ha a végleges villamos bekötés nincs kész, a 6.8. pontnál pontosan írja le az ideiglenes megoldást és azt, hogy ki felel érte. Az ott üresen hagyott rovat az első ellenőrzésnél kérdéseket vet fel.
  6. A kivitelezők és a műszaki ellenőrök olvassák el a 16. pontot, mielőtt aláírnak: a nyilatkozat a munkálatok besorolására vonatkozik, az ott említett felelősség pedig a büntetőjogi oldalt is magában foglalja.
  7. Kövesse a 8. pont táblázatában szereplő határidőket. A 120 nap túllépése, a bizottságnak az ISC részvételével történő összehívása nélkül, a 141/2026. sz. törvényben előírt szankciókat vonja maga után.

Gyakori kérdések

Mikortól kell használni az új formanyomtatványt?
2026. augusztus 18-tól, a rendelet romániai Hivatalos Közlönyben való közzétételének napjától. A rendelet nem ír elő későbbi hatálybalépési időpontot, a miniszteri rendeletek pedig a közzétételkor lépnek hatályba.
Bármely építmény átvételére alkalmazandó a formanyomtatvány?
Nem. A rendelet 2. cikke szerint a mintát a 141/2026. sz. törvény szerint lefolytatott, a lényeges munkálatokra vonatkozó átvételi eljárásban használják, és minden olyan közberuházásra alkalmazandó, amely a törvény hatálya alá tartozik. Az e körön kívüli átvételekre az építmények átvételének általános rendje marad érvényben.
Mit jelent a kizárólag a munkálatok igazolása és elszámolása céljából elfogadott átvétel?
Azt jelenti, hogy a lényeges munkálatok igazolhatók és kifizethetők, de az építmény nem helyezhető üzembe és nem használható a felfüggesztett munkálatok befejezéséig és a kiegészítő jegyzőkönyv kiállításáig. A formanyomtatvány ezt kifejezetten kimondja a 12. pontnál.
Mennyit érhetnek az átvétel nélkül hagyott munkálatok?
Legfeljebb a kivitelezési szerződés értékének 5%-át. A százalékot a formanyomtatványba írják be, azoknak a járulékos munkálatoknak a táblázata alá, amelyekre az átvételt felfüggesztik.
Kimegy még az Állami Építésügyi Felügyelőség az átvételre?
Igen, de a végén. A formanyomtatvány rögzíti, hogy az ISC részvétele nem kötelező a lényeges munkálatok átvételénél, és hogy a felügyelőség az összes munkálat befejezése és a felfüggesztés feloldása után vesz részt, a törvényesen fizetendő hozzájárulásokról szóló igazolást pedig akkor állítják ki.
Mi történik, ha a járulékos munkálatok nem készülnek el 120 nap alatt?
A 141/2026. sz. törvényben szereplő szankciókat alkalmazzák, amelyek a határidőre be nem fejezett járulékos munkálatok értékének százalékában számított bírságokig terjednek. A határidő csak a megrendelőtől és a kivitelezőtől független okok miatt hosszabbítható meg, amilyenek a közműszolgáltatók késedelmei.
A rendelet helyettesíti a törvény által megkívánt műszaki utasításokat?
Nem. A rendelet csak a jegyzőkönyv mintáját hagyja jóvá. A törvény 18. cikkében előírt műszaki utasításoknak a besorolás eljárását, a műszaki feljegyzés tartalmát, a bizottságok összetételét, a felfüggesztés és az újraindítás eljárását, valamint a munkálatok nyilvántartásának módját kell megállapítaniuk, ezek az elemek pedig ebben a rendeletben nem találhatók meg.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 683. szám, 2026. augusztus 18. 16 oldal PDF, 136 KB a jogi aktus a(z) 12. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.