Röviden
- Az Alkotmánybíróság megalapozatlanként elutasította a kifogást, és megállapította, hogy a 263/2010. sz. törvény 170. cikkének (3) bekezdése, az a sor, amely szerint a korrekciós index egyetlen alkalommal, a nyugdíj első megállapításakor jár, alkotmányos.
- Egy ilyen kérelem sorsát nem az első nyugdíj típusa dönti el, hanem az a törvény, amely alapján megállapították. Aki 2011 óta ment először nyugdíjba, vagyis a 263/2010. sz. törvény alatt, egyszer már felhasználta az indexet, és nem kapja meg újra, amikor a nyugdíja öregségi nyugdíjjá válik.
- A tét számokban: a 2016-os év indexe 1,09 volt, a 2020-as évé 1,41. A kettő aránya 29,4%-kal nagyobb pontszámot jelent, vagyis minden hónapban nagyobb nyugdíjat, életének végéig.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 768. szám, 2026. szeptember 10.
Kihirdetve: 2025. december 9., egyhangú szavazattal
Végleges és általánosan kötelező: 2026. szeptember 10., a közzététel napja
Az Alkotmánybíróság elutasította egy Krassó-Szörény megyei nyugdíjas kérelmét, aki azt kérte, hogy a korrekciós indexét az öregségi nyugdíj időpontjára számítsák, és ne annak a részleges előrehozott nyugdíjnak az időpontjára, amelyet négy évvel korábban vett igénybe. A 2025. december 9-i 728. sz. határozatával, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. szeptember 10-i 768. számában jelent meg, a testület megállapította, hogy a 263/2010. sz. törvény 170. cikkének (3) bekezdése alkotmányos a megfogalmazott kifogások vonatkozásában. Ez a harmadik elutasítás ugyanazon a törvénysoron 15 hónap meghozatalon belül, a 2024. október 29-i 545. sz. határozat és a 2026. július 8-án közzétett 124/2026. sz. határozat után.
A korrekciós index olyan szám, amellyel egy személy éves átlagos pontszámát megszorozzák, amikor a nyugdíját megállapítják. Semmi köze az indexáláshoz, amely az inflációtól védi a nyugdíjat, és évről évre megismétlődik. A korrekciós indexet egyetlen esemény jóvátételére szánták: 2011. január 1-jétől a 263/2010. sz. törvény megnövelte a teljes járulékfizetési időt, vagyis azoknak az éveknek a számát, amelyekre az egy munkás élet során összegyűjtött pontokat elosztják. Ugyanazoknak a pontoknak több évre való elosztása kisebb pontszámot, a számítás végén pedig kisebb nyugdíjat ad. Az index visszahozza a számot. Ugyanez a jóvátétel néhány nappal később ismét szóba került, egy olyan határozatban, amely szerint az index nyugdíjazási évenként eltér, és utólag nem frissítik.
A vitatott szöveg tizenhárom szóból áll: „A korrekciós indexet egyetlen alkalommal, a nyugdíj első megállapításakor kell alkalmazni.” Az egész vita „a nyugdíj első megállapítása” fordulat körül folyik. Aki először rokkantsági nyugdíjba, előrehozott nyugdíjba vagy részleges előrehozott nyugdíjba ment, majd később öregségi nyugdíjat kapott, két olyan időponttal rendelkezik, amelyhez az index köthető lenne. A kettő közötti különbség a havonta kapott összegben látszik, mert az index értékei évről évre emelkedtek: 1,07 a 2014-es és 2015-ös évben, 1,09 2016-ban, 1,14 2017-ben, 1,15 2018-ban, 1,20 2019-ben és 1,41 2020-ban, a történetének legnagyobb értéke.
A kifogás előterjesztője, Sigrid-Elisabeta Jianu 2016-ban ment részleges előrehozott nyugdíjba, miután az állását megszüntették, és nem talált másikat, 2020-ban pedig az öregségi nyugdíjat kérte. A nyugdíjpénztár megtartotta a 2016-os indexét. A nyugdíjhatározatot a Krassó-Szörény Megyei Törvényszék előtt támadta meg, amely a 2021. március 5-i végzésével, az 1.780/115/2020. sz. ügyiratban fordult az Alkotmánybírósághoz.
Az érve az egyenlőségre épült: ha az index célja a hosszabb teljes járulékfizetési idő okozta kár fedezése, akkor mindenkinek járnia kellene, akinek az öregségi nyugdíját a 263/2010. sz. törvény szabályai szerint számítják ki, nem csak azoknak, akik első próbálkozásra érnek oda. Az Alkotmánybíróság 2019. október 31-i 702. sz. határozatára támaszkodott, amellyel ugyanezt a fordulatot csak akkor mondták alkotmányosnak, ha a 19/2000. sz. törvény szerinti rokkantsági nyugdíj korábbi kedvezményezettjeinek javára értelmezik.
A testület azt válaszolta, hogy a helyzet nem ugyanaz, és itt van az egész különbség egy ilyen per megnyerése és elvesztése között. Mind a 2019. október 31-i 702. sz. határozatban, mind a 2021. október 19-i 670. sz. határozatban azok az emberek, akik pert nyertek, az első nyugdíjukat a 19/2000. sz. törvény, vagyis a régi törvény alatt kapták, amely nem ismert semmilyen korrekciós indexet. Számukra az első nyugdíjmegállapítás semmit nem használt fel, mert akkor nem volt mit felhasználni. Ennek a kifogásnak az előterjesztője viszont mindkét nyugdíját, a részleges előrehozottat és az öregségit is ugyanaz alatt a 263/2010. sz. törvény alatt kapta, tehát a kedvezményt egyszer már megadták. Nem a nyugdíj típusa számít tehát, hanem az a törvény, amely alapján megállapították.
Ugyanezen a napon, a romániai Hivatalos Közlöny 2026. szeptember 10-i 770. számában a testület közzéteszi a 2025. december 9-i 733. sz. határozatot is, amelyet ugyanazon az ülésen hoztak meg, de más tárgyban: a 263/2010. sz. törvény 170. cikkének (2)-(4) bekezdéséről, vagyis az index számítási mechanizmusáról, az egyszeriség szabályáról és a pontszámra gyakorolt hatásról, együtt véve. Az itteni határozat szorosan a (3) bekezdést érinti, és csak az ellene felhozott egyenlőségi kritikát. A két ügy együtt olvasandó, de nem ugyanaz a tárgyuk, és egyik sem foglalja össze a másikat.
Milyen hatásokkal jár
A határozat a közzététel napjától, 2026. szeptember 10-étől végleges és általánosan kötelező, az Alkotmány 147. cikkének (4) bekezdése szerint. Ettől a naptól minden bíróságot, amely olyan keresetet tárgyal, amelyben a korrekciós indexet a második nyugdíjmegállapítás időpontjára kérik, köti az, amit a testület megállapított, az alkotmányellenességi indokra pedig többé nem lehet sikeresen hivatkozni.
Konkrétan elveszítik a perüket azok, akik 2011. január 1-je után mentek először nyugdíjba, a 263/2010. sz. törvény alatt, függetlenül attól, hogy az első nyugdíj rokkantsági, előrehozott vagy részleges előrehozott volt. Náluk az indexet már az első határozatnál alkalmazták, az öregségi nyugdíjjá alakítás pedig nem szül új jogot, csupán újraszámítja az összeget.
Érintetlen marad az a két helyzet, amelyben a testület már pert nyertetett. Az első a 2019. október 31-i 702. sz. határozatból: aki a 19/2000. sz. törvény alatt volt rokkantsági nyugdíjas, és 2011. január 1-je után töltötte be az öregségi nyugdíj feltételeit. A második a 2021. október 19-i 670. sz. határozatból: akinek a 2011. január 1-je után megállapított öregségi nyugdíja egy ezen időpont előtt megállapított részleges előrehozott nyugdíjból alakult át. Mindkettő helyt adó határozat, és a hatásuk továbbra is érvényes.
A harmadik hatás az időbeli határolás. A 263/2010. sz. törvényt az állami nyugdíjrendszerről szóló 360/2023. sz. törvény 168. cikke (1) bekezdésének a) pontja helyezte hatályon kívül, és 2024. augusztus 31-én esett ki a hatályból, az új számítási formulában pedig már nincs korrekciós index. Egyetlen új nyugdíjat sem állapítanak meg a régi törvény szerint, tehát az embereknek az a köre, akikre a határozat vonatkozik, már nem bővül. A testület mégis elbírálhatott egy hatályon kívül helyezett szöveget, a 2011. június 15-i 766. sz. határozatra hivatkozva, mert a szöveg a korábban megindult perekben továbbra is hatást fejt ki.
Ez nem jelenti azt, hogy a tét eltűnt. A folyósításban lévő nyugdíjakat 2024. szeptember 1-jétől újraszámították, a 360/2023. sz. törvény 144. cikke pedig előírja, hogy ha az újraszámítás kisebb összeget ad, akkor továbbra is a korábbi, előnyösebb összeget kell fizetni. Aki bíróság előtt nagyobb pontszámot érne el az újraszámítást megelőző időszakra, az így éppen azt az összeget emelné, amelyet 2024 után is fizetnek neki. Éppen ezért nem zárultak le ezek az ügyek a törvénnyel együtt.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
A törvény betűjében semmi nem változik. A testület egyetlen szót sem semmisített meg, és nem is fűzött hozzá kötelező értelmezést, ahogyan 2019-ben és 2021-ben tette. Ami változik, az a kérdés státusa: 2026. szeptember 10-éig egy bíró, aki ilyen keresetet tárgyalt, a kérdést a testület elé vihette; ettől a naptól van egy nyilvános és megindokolt válasz, a megkeresés pedig tárgytalan lenne.
Változik a két korábbi helyt adó határozat közötti határ is. Mindkettő, a 702/2019. és a 670/2021. sz., a kedvezmény kiterjesztéseként van megfogalmazva, és innen indult az a benyomás, hogy „a nyugdíj első megállapítása” fordulat fokozatosan bárkinek a javára olvasható, aki egy második nyugdíjon átmegy. Itt a testület meghúzza a vonalat: a kiterjesztés a 19/2000. sz. törvény alól jött személyeknél áll meg. Aki a kezdettől az új törvény alatt volt, nem tartozik ide.
Egy érdemben eljáró bíró számára a válasz már több mint négy éve létezett, de más úton. A romániai Hivatalos Közlöny 2021. december 31-i 1256. számában megjelent 70/2021. sz. határozattal a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék kötelező erővel megállapította, hogy a korrekciós index időpontja az, amelyen a nyugdíjat a 263/2010. sz. törvény feltételei szerint először megállapították. Pontosan ez az a szabály, amelyet az Alkotmánybíróság most, a jogegyenlőség szempontjából megerősít.
Végül maga a jogi keret is megváltozott, amelyben a kérdés felvetődik. 2024. szeptember 1-je óta a nyugdíjakat a 360/2023. sz. törvény szerint számítják, amely lemondott a korrekciós indexről és a generációnként különböző teljes járulékfizetési időkről, éppen azért, mert két ember ugyanannyi ponttal és ugyanannyi munkaévvel más nyugdíjhoz jutott a nyugdíjba vonulás éve szerint. A testület tehát olyan problémáról dönt, amelyet az új törvény az eszköz eltörlésével oldott meg, nem a tisztázásával.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- A szabály kiszámíthatóvá és ellenőrizhetővé válik: az a törvény számít, amely alapján az első nyugdíjat megállapították, nem az a nyugdíj típusa. Aki elolvassa az első nyugdíjhatározatát, előre tudja a választ.
- Bezárul az ismétlődő ügyek egyik forrása. A nyugdíjpénztáraknak és a törvényszékeknek most egyetlen válaszuk van, az azonos ügyek pedig nem kapnak megyénként eltérő döntéseket.
- A testület elmagyarázza 2019-es és 2021-es helyt adó határozatainak határát, ami szükséges volt: azok megfogalmazásai önmagukban véve szélesebb kiterjesztést sejtettek, mint amit a testület szem előtt tartott.
- Az indokolás világosan elválasztja a korrekciós indexet az indexálástól, ezt a különbséget pedig a törvény soha nem tette kifejezetté, és sok kérelem éppen innen indult.
- A döntés egyhangú szavazattal született, tehát nem hagy maga után különvéleményt, amelyre más ügyek támaszkodhatnának.
Mi marad probléma
- A válasz 1 740 nap után jött, vagyis négy évvel és kilenc hónappal a testülethez fordulás után, egy 2020-ban indult érdemi ügyben. Egy nyugdíjas számára ez jelentős része annak az időszaknak, amelyben a különbözetet megkaphatná.
- A meghozatal és a közzététel között 275 nap telt el, a határozat pedig csak a közzétételtől kötelező. Egész ezen időszakban a válasz létezett, de senkit nem kötött.
- Az a következmény, amelyet a határozat megerősít, a törvényben sehol nem szerepel. Egyetlen rendelkezés sem figyelmezteti azt, aki részleges előrehozott nyugdíjat kér, hogy ezzel örökre rögzíti a korrekciós indexét.
- A testület nem említi a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék 70/2021. sz. határozatában adott kötelező jogértelmezést, jóllehet az pontosan az ügyben szereplő helyzetre válaszol, és a meghozatal előtt négy évvel megjelent.
- Aki maga akarja ellenőrizni a tárgyalt szöveget, nem tudja hol. A 263/2010. sz. törvény egységes szerkezetbe foglalt formája a jogszabályportálon egyetlen utalást sem tartalmaz a 360/2023. sz. törvényre, amely hatályon kívül helyezte, jóllehet minden helyt adó határozathoz visel megjegyzést.
Hasznos tanácsok
- Keresse meg a nyugdíjhatározatban a korrekciós indexről szóló sort és azt az évet, amelyre alkalmazták. A tájékozódási pontok: 1,07 a 2014-es és 2015-ös évre, 1,09 2016-ra, 1,14 2017-re, 1,15 2018-ra, 1,20 2019-re és 1,41 2020-ra.
- Egy ilyen ügyet egyetlen kérdés dönt el: melyik törvény alapján állapították meg az első nyugdíjat. Ha az első nyugdíjhatározat 2011. január 1-je előtti, tehát a 19/2000. sz. törvény időszakából származik, a kérelemnek a 2019. október 31-i 702. sz. vagy a 2021. október 19-i 670. sz. határozat ad alapot. Ha az első határozat 2011 utáni, a mostani határozat lezárja a vitát.
- Kérjen a nyugdíjpénztártól másolatot az első nyugdíjmegállapító határozatról, ne csak a folyósításban lévőről. Annak a dokumentumnak a dátuma rögzíti az indexet, nem az öregségi nyugdíj időpontja.
- Akinek már folyamatban van a pere, ellenőrizze az ügyvédjével, hogy az érvelés a 2021. október 19-i 670. sz. határozatra és a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék 70/2021. sz. határozatára is támaszkodik-e, nem csupán a 2019. október 31-i 702. sz. határozatra, mert ez a három különböző helyzeteket fed le.
- Akinek 2024-ben újraszámították a nyugdíját, megéri összevetnie az újraszámított összeget a korábbival. Ha a folyósításban a régi összeg maradt, akkor a múltra kijavított pontszám a mai összegben is látszik, a 360/2023. sz. törvény 144. cikke szerint.
- A teljes indokolás, mind a 33 bekezdésével, Románia romániai Hivatalos Közlönyének I. részében, a 2026. szeptember 10-i 768. számában, az 5-től 8-ig terjedő oldalakon található, és alább, az aktus eredeti szövegét tartalmazó szakaszban is olvasható.
Gyakori kérdések
Mi az a korrekciós index a nyugdíjnál?
2015-ben részleges előrehozott nyugdíjba, 2019-ben öregségi nyugdíjba mentem. Kérhetem a 2019-es indexet?
Miért a törvény számít, ha a nyugdíj típusa ugyanaz?
Mennyit jelent pénzben a különbség?
Nincs hatályon kívül a 263/2010. sz. törvény? Mit számít még a határozat?
Mely időponttól alkalmazandó a határozat?
Már elvesztettem a pert ezen az alapon. Újraindítható?
Mi a kapcsolata az ugyanazon a napon közzétett 733/2025. sz. határozattal?
A szerkesztőség elemzése
A határozat szükséges dolgot tesz, és világosan teszi: megmutatja, hol állnak meg a testület két korábbi helyt adó határozatának hatásai. A 2019-es és a 2021-es megfogalmazások a kedvezmény kiterjesztéseként vannak megírva, és aki a mögöttük álló ügyiratok nélkül olvassa őket, azt hiheti, hogy bármelyik második nyugdíj megnyitja a jogot egy második indexre. Nem így van, a mostantól kimondott kritérium pedig az a törvény, amely alapján az első nyugdíjat megállapították. Ez jó kritérium, mert az index egyetlen kárt orvosol, azt, amelyet az új törvény hosszabb teljes járulékfizetési ideje okozott, és aki a kezdettől ez alatt a törvény alatt volt, a megfelelő pillanatban megkapta az orvoslást.
Az ügy gazdasági tétje a határozatban sehol nem jelenik meg, jóllehet a közzétett aktusokból kiszámítható. A kifogás előterjesztője 2016-ban vette igénybe a részleges előrehozott nyugdíjat, amikor az index 1,09 volt, és 2020-ban az öregségi nyugdíjat, amikor az index 1,41, a legnagyobb érték, amelyet az index valaha felvett. A kettő aránya, 1,41 osztva 1,09-cel, 1,294. A kérelme tehát 29,4%-kal nagyobb éves átlagos pontszámot ért, minden hónapban, az élete végéig. Ez magyarázza, miért termelt a 2020-as év perhullámot, és miért került a szöveg annyiszor az Alkotmánybíróság és a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék elé. Csaknem a nyugdíj egyharmada függött egyetlen naptári időponton.
Egy tizenhárom szóból álló sor legalább tíz határozatot szült az Alkotmánybíróságtól és a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszéktől: a testület két helyt adó határozatát, 2019-ben és 2021-ben, három elutasítást, 2024-ben, 2025-ben és 2026-ban, az ugyanazon az ülésen a (2)-(4) bekezdésről meghozott határozatot, valamint a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék négy beavatkozását, a 71/2017. és a 29/2018. sz. határozatot, a 70/2021. sz. kötelező jogértelmezést és az 5/2024. sz. elutasítást. Ezek közül kettő megváltoztatta a szöveg értelmét, egy pedig kötelező erővel rögzítette, hogyan kell olvasni. A jogalkotónak kétszer volt 45 napja arra, hogy a szöveget a helyt adó határozatoknak megfelelően újraírja, 2020. február 10. és március 25., valamint 2021. december 6. és 2022. január 19. között, és kétszer nem tett semmit, így a fordulat a jog erejénél fogva megszűnt hatást kifejteni, az értelmét pedig a bírói gyakorlatból kell összeállítani. Öt év ismétlődő pereskedés többe került, mint egy egymondatos módosítás.
A közzétételi időrend is megérdemli a figyelmet, mert megváltoztatja azt a sorrendet, amelyben a bírói gyakorlat az olvasóhoz eljut. Ezt 2025. december 9-én hozták meg, és 2026. szeptember 10-én tették közzé, 275 nap után. A 124/2026. sz. határozatot 65 nappal később, 2026. február 12-én hozták meg, és 64 nappal korábban, már 146 nap után közzétették. Ugyanezen két időpont között az 545/2024. sz. határozat 247 napot állt. Mivel egy határozat csak a közzétételtől kötelező, az ugyanazon a szövegen született két megoldás a meghozatalhoz képest fordított sorrendben lépett be, egy bíró pedig, aki a bírói gyakorlat alakulását követte, az újabbat olvasta a régebbi előtt. Ebből semmi nem érinti a megoldást, de megnehezíti egy olyan terület követését, amelyen minden hónap késés azonos ügyiratok további megnyitásába fordul át.
Egy utolsó részlet annak, aki maga akar ellenőrizni. A 263/2010. sz. törvény egységes szerkezetbe foglalt formája a jogszabályportálon egyetlen utalást sem tartalmaz a 360/2023. sz. törvényre, amely 2024. szeptember 1-jétől hatályon kívül helyezte, jóllehet ugyanaz az oldal részletes megjegyzéseket visel minden helyt adó határozatról és az index éves értékeiről. Aki a testület által kommentált szöveget keresi, olyan törvényt talál, amely hatályosnak látszik. Pontosan ez az a részlet, amely ügyvédhez küldi az embereket egy olyan jogért, amelyet a törvény két éve senkinek nem ad meg.
Mit kellene megváltoztatni
- A határozatok közzététele a meghozatal sorrendjében. Az ugyanazon a szövegen született három határozat a meghozataltól 146, 247 és 275 nap múlva jelent meg, a legrégebbi pedig utolsóként érkezett az olvasóhoz. Hatás: egy terület bírói gyakorlata abban a sorrendben olvasható, amelyben kialakult, egy már meghozott megoldás pedig nem áll kilenc hónapig anélkül, hogy bárkit kötelezne.
- A Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék kötelező jogértelmezéseinek idézése az indokolásban. A 70/2021. sz. határozat kötelező erővel kimondja, hogy az index időpontja a nyugdíj 263/2010. sz. törvény szerinti első megállapításának időpontja, vagyis pontosan az itt megerősített szabály, de nincs megemlítve. Hatás: a határozat olvasója megtudja, hogy a válasz két úton is kötelező, és nem indít pert azért, hogy a másodikat kiderítse.
- A hatályon kívül helyezés megjelölése a jogszabályportál egységes szerkezetbe foglalt formájában. A 263/2010. sz. törvény oldala nem említi a 360/2023. sz. törvényt. Hatás: aki a szöveget ellenőrzi, első pillantásra látja, hogy a törvény 2024. szeptember 1-je óta nincs hatályban, és csak az addig megállapított jogosultságokra alkalmazandó.
- A korrekciós indexet rögzítő időpont feltüntetése a nyugdíjhatározatban. A nyugdíjpénztár ismeri az első megállapítás időpontját, de nem teszi az alkalmazott index mellé. Hatás: a nyugdíjas a saját dokumentumából látja, miért a 2016-os és nem a 2020-as index szerepel, a keresetek száma pedig minden törvénymódosítás nélkül csökken.
- A viszonyítási pillanat kifejezett megfogalmazása minden „egyetlen alkalommal” típusú szabályban. A 360/2023. sz. törvény megszabadult a korrekciós indextől, de a minta bármely egyszeri kedvezménynél megismétlődhet. Hatás: egy olyan normának, amely megmondja, milyen időponthoz igazodik, nincs szüksége tíz határozatra ahhoz, hogy olvashatóvá váljon.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 768. szám, 2026. szeptember 10. 16 oldal PDF, 114 KB a jogi aktus a(z) 5. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.