Röviden
- Az Oktatási és Kutatási Minisztérium jóváhagyta a kutatás két felső fokozatára vonatkozó minimumkövetelményeket: vezető kutató (R4), azaz I. fokozatú tudományos kutató, és elismert kutató (R3), azaz II. fokozat.
- 35 követelménycsomag készült, szakbizottságonként egy, a matematikától az előadóművészetekig. 2026. október 1-jétől alkalmazandók, nem a megjelenéstől.
- Azokat a kutatókat érinti, akik I. vagy II. fokozatú állásra kívánnak pályázni, de az intézeteket is, amelyek saját követelményeket állapíthatnak meg, feltéve, hogy azok az országos minimum fölött vannak.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 690. szám, 2026. augusztus 20.
Hatálybalépés: 2026. október 1.
Ha most állítod össze a pályázati dossziédat a kutatásban az I. fokozatra, minden eddigi számításodat más szabályok szerint kell újraolvasni, az alkalmazás kezdő időpontja pedig 2026. október 1. Az oktatási és kutatási miniszter 2026. augusztus 18-i 4.688. sz. rendelete, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. augusztus 20-i 690. számában jelent meg, jóváhagyja a vezető kutatói (R4) és az elismert kutatói (R3) fokozat odaítéléséhez szükséges minimumkövetelményeket és -standardokat. Ez a második jelentős beavatkozás az intézeti pályafutásba ezen a nyáron, azt követően, hogy az országos kutatóintézetek igazgatóit nyilvános pályázathoz kötötték.
A rendelet hat rövid cikkből áll, a lényeg pedig a külön, a romániai Hivatalos Közlöny 690. bis számában, 317 oldalon megjelent mellékletben található. A 2. cikk világosan kimondja, mit tartalmaz: 35 szakterületi csoportokra szabott követelménycsomagot, a Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Tanácsadó Testület szakbizottságai szerint tagolva.
A bizottságok listája a román kutatás teljes spektrumát lefedi. Az első a matematika, ezt követi az informatika, a fizika, a kémia, a földtudományok, majd tizenkét mérnöki bizottság, a biológia, az orvostudomány, az állatorvos-tudomány, a fogorvos-tudomány, a gyógyszerészet, a jogtudományok, a szociológia, a politikatudományok, a közgazdaság-tudományok, a pszichológia, a filológia, a filozófia, a történelem, a teológia, az építészet, a képzőművészetek és végül az előadóművészetek és a zene.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás a naptárt érinti, és figyelmesen kell olvasni. A 4. cikk szerint a követelmények 2026. október 1-jétől alkalmazandók. A rendelet augusztus 20-án jelent meg, tehát nagyjából hathetes ablak marad, amelyben a benyújtott dossziékra még a régi szabályok érvényesek.
A második hatás az áttérés a folyóirat cikkhatás-mutatóján alapuló mérésre. A matematikára vonatkozó követelmények például kizárólag az AIS-re épülnek, azaz annak a folyóiratnak a cikkhatás-mutatójára, amelyben a cikk megjelenik, nem pedig az impaktfaktorra. A mellékletben szereplő indokolás egyértelmű: az AIS nem veszi számításba az ugyanabból a folyóiratból származó önhivatkozásokat, a hivatkozásokat pedig az alterület folyóiratainak rangja szerint súlyozza.
A harmadik hatást a pályázó számokban látja. A matematikánál az I. fokozathoz együttesen a következők szükségesek: legalább 15-ös N mutató, amelyet a Q1 kvartilisbe tartozó cikkek kétszereseként, plusz a Q2-be tartozó cikkek számaként állapítanak meg, legalább 4 pont ugyanezen a mutatón, csak az utolsó hét évre számítva, legalább 6-os S1 pontszám, legalább 4-es S2, legalább 32 hivatkozás első kategóriás folyóiratokból és 16 a másodikból, továbbá legalább 3 cikk a Q1-ben. A II. fokozatnál a küszöbök legalább 10-es N-re, legalább 4-es S1-re, legalább 3-as S2-re, 16, illetve 8 hivatkozásra és legalább egy Q1-es cikkre csökkennek.
A negyedik hatás a projektekben szerzett tapasztalatot érinti. Az I. fokozathoz a pályázónak igazgatónak vagy kutatásvezetőnek kellett lennie egy országos vagy nemzetközi pályázaton elnyert projektben, vagy tagnak legalább három, így elnyert projektben. A II. fokozathoz elegendő az egyetlen, pályázaton elnyert projektben viselt tagság.
Az ötödik hatás méltányossági jellegű, és kifejezetten szerepel a szövegben. A hétéves időszak, amelyben a friss cikkeket számolják, meghosszabbodik azoknál a pályázóknál, akik szülési szabadságon vagy gyermeknevelési szabadságon voltak, egy olyan képlet szerint, amely a szabadság hónapjainak száma alapján ad hozzá éveket.
A hatodik hatás az állam és az intézetek viszonyát érinti. A kutatószervezetek megállapíthatnak saját követelményeket és standardokat, küldetésükhöz és sajátosságaikhoz igazodva, a 3. cikk (2) bekezdése azonban megköveteli, hogy ezek az országos minimumszint fölött legyenek. Más szóval többet lehet kérni, kevesebbet soha.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
A legszembetűnőbb változás maga a fokozatok elnevezése. A rendelet az európai kutatói életpálya-nómenklatúrát használja, az R3-at és az R4-et, és a klasszikus román elnevezések, a II. fokozatú és az I. fokozatú tudományos kutató mellé állítja. Ez a kutatási, fejlesztési és innovációs személyzet jogállásáról szóló 183/2024. sz. törvény következménye, amely a rendelet egyik jogalapja.
A második változás az intézményi felépítés. A követelmények a Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Tanácsadó Testülettől érkeznek, végrehajtásuk pedig az 5. cikk szerint az Országos Kutatási Hatóság szakigazgatóságaira hárul, amelyet a 188/2025. sz. kormányhatározat hozott létre, a testülettel és a kutatószervezetekkel együtt.
A harmadik, finomabb változás arra vonatkozik, amit ezek a követelmények nem tesznek. A melléklet minden bizottságnál kiköti, hogy a küszöbök teljesítése szükséges feltétel a pályázati dosszié benyújtásához, de nem elegendő az állás elnyeréséhez, és hogy a mennyiségi követelményeket nem szabad a pályázók rangsorolására használni. A rangsorolás kizárólag a versenybizottság hatásköre marad, amely a hozzájárulások minőségét értékeli.
A negyedik változás a közlési díjat felszámító folyóiratokat érinti. A mellékletben szereplő indokolás megmagyarázza, miért zárják ki ezeket főszabályként a minimumkövetelmények kiszámításából: nem minden pályázó jut forráshoz az ilyen díjakra, a beszámításuk pedig egyenlőtlenségeket teremtene. A kizárás azonban nem jelenti azt, hogy az ott közölt munkákat figyelmen kívül hagyják; a versenybizottság minőségi szempontból értékeli őket, a dosszié többi részével együtt.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Ellenőrizhető számszerű küszöböket tesz közzé szakterületenként, így a pályázó a benyújtás előtt maga is kiszámíthatja a dossziéját.
- Hat hetet hagy a megjelenés és az alkalmazás között, tehát az előkészítés alatt álló dossziékat nem éri váratlanul.
- Kifejezetten előírja a referencia-időszak meghosszabbítását szülési vagy gyermeknevelési szabadság esetén, ami ritka méltányossági korrekció az ilyen pontrendszerekben.
- Az impaktfaktor helyett a cikkhatás-mutatót választja, írásos indokolással, amely kizárja az ugyanabból a folyóiratból származó önhivatkozásokat.
- Világosan kimondja, hogy a küszöbök nem a pályázók rangsorolását szolgálják, ami korlátozza, hogy a verseny puszta pontversennyé váljon.
Mi marad probléma
- A szöveg 317 oldalas és 35 különböző követelménycsomagot tartalmaz, így a szakterületek közötti összehasonlítás kívülálló számára gyakorlatilag lehetetlen.
- A küszöbök az UEFISCDI-listáktól és a kvartilis szerinti rangsoroktól függenek, amelyek külön frissülnek, és egyik évről a másikra átvihetnek egy folyóiratot az egyik kategóriából a másikba.
- Az intézetek saját követelményekkel emelhetik a lécet, ami azt jelenti, hogy ugyanazt a fokozatot az egyik helyen nehezebb megszerezni, mint a másikon.
- A közlési díjat felszámító folyóiratok kizárása a számításból egy egyenlőtlenséget megold, de másikat teremt azokon a szakterületeken, ahol a díj ellenében történő nyílt közlés a bevett gyakorlat.
- A számítási képlet az AIS-pontszámokhoz öt korábbi év adatait kéri, tehát a dosszié összeállítása továbbra is jelentős levéltári munka marad.
Hasznos tanácsok
- Először nézd meg, melyik bizottsághoz tartozol. A 35 csomag lényegesen eltér egymástól, és egy matematikai küszöb semmit nem mond a filológiairól vagy a fogorvos-tudományiról.
- Ha a dossziéd majdnem kész, számold ki, be tudod-e nyújtani 2026. október 1. előtt. Az új követelmények attól a naptól alkalmazandók.
- Az AIS-pontszámokhoz használd az UEFISCDI vagy a Web of Science által a benyújtást megelőző évekre közzétett táblázatokat. A képlet az előző öt évben számított pontszámok közül a legmagasabbat veszi, ezért érdemes minden évet ellenőrizni, nem csak az utolsót.
- Oszd el az egyes cikkek pontszámát a szerzők számával. Az S1 és az S2 mutatót a folyóirat pontszáma és a társszerzők száma közötti hányadosok összegeként számolják, nem pontszámok puszta összegeként.
- Ha szülési vagy gyermeknevelési szabadságon voltál, alkalmazd a referencia-időszak meghosszabbítására vonatkozó képletet. Olyan cikkeket hozhat be a számításba, amelyek egyébként kiestek volna a hétéves ablakból.
- Kérdezd meg az intézetedben, van-e saját követelményrendszere. A törvény megengedi neki, hogy az országos minimumnál többet kérjen, és ezek a követelmények nem jelennek meg a romániai Hivatalos Közlönyben.
- Ne keverd össze a benyújtási feltételt a nyerés kritériumával. A küszöbök csak a dosszié benyújtását teszik lehetővé; a rangsorolást a versenybizottság végzi, a hozzájárulások minősége alapján.
Gyakori kérdések
Mikortól alkalmazandók az új követelmények?
Mit jelent az R3 és az R4?
Hány követelménycsomag létezik?
Kérhet-e az intézetem többet, mint amit a rendelet előír?
Ha teljesítem a küszöböket, megkapom a fokozatot?
Beszámítanak-e a közlési díjat felszámító folyóiratokban megjelent cikkek?
Hol találom a szakterületemre vonatkozó követelményeket?
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 690. szám, 2026. augusztus 20. 16 oldal PDF, 119 KB a jogi aktus a(z) 12. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
A további hivatkozott lapszámok: nr. 690 bis/2026
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.