Röviden
- Az Oktatási Minisztérium a líceumi óratervek mind a 38 mellékletét újraírta, az érdemi változás azonban egyetlen, célzott pont: a líceumi második idegen nyelvből „alkalmazott modern nyelv 2” lesz, vagyis olyan választható tantárgy, amely közvetlenül a tanuló profiljához és szakirányához kapcsolódik, nem pedig egyszerű elmélyítő választható óra.
- A választható tantárgyak országos kínálatában teljesen új kategória jelenik meg: olyan tantárgyak, amelyek a modern nyelvek tanulását a profilra vagy a szakképesítésre jellemző alkalmazott környezetbe illesztik. A választható tantárgyak kategóriáinak száma így háromról négyre nő.
- A technológiai líceumban az „alkalmazott modern nyelv 2” tantárgyként kerül be az óratervbe, az összóraszám emelkedik, és a modern nyelvi tanárokkal bővül azoknak a szaktanároknak a listája, akik az integrált tantárgyakat taníthatják. Eddig ezt csak a matematika-, fizika-, kémia- és biológiatanárok tehették meg.
Megjelent: Hivatalos Közlöny sz. 565, 2026. július 9. (az 1-38. sz. mellékletek a Hivatalos Közlöny 565 bis. számában)
Hatálybalépés: 2026. július 9.
Egy mindössze egyoldalas rendelet a Hivatalos Közlönyben 155 oldalnyi mellékletet cserél le, és figyelmes olvasás után pontos irányba mozdítja a román líceumot: a második idegen nyelvet többé nem a szakiránytól elkülönítve, hanem azon belül tanulják. Az Oktatási és Kutatási Minisztérium a 4.152/2026. számú rendelettel módosította a 4.350/2025. számú rendelet 1-38. számú mellékleteit, vagyis azt a jogszabályt, amely a nappali tagozatos líceumi oktatás óraterveit hagyta jóvá. Ez a minisztérium második jelentős beavatkozása a líceum szerkezetébe ugyanabban a hónapban, azt követően, hogy az iskolák működési szabályzatát újraírták.
Formálisan a rendelet minden mellékletet teljes egészében lecserél. A gyakorlatban a 2025 júniusában közzétett és a mostani változat összevetése azt mutatja, hogy a líceum szerkezete érintetlen marad: ugyanazok a műveltségterületek, ugyanaz a közös törzsanyag, ugyanannyi óra. A módosítások szinte kizárólag a modern nyelvek területére összpontosulnak, ehhez járul az integrált megközelítés kiterjesztése és néhány szövegezési javítás.
Milyen hatásokkal jár
A központi változás a 38 mellékletből több mint 15-ben megjelenik. Ahol a 2025-ös óratervek a tanuló döntése szerinti tantervi szakaszban a „Modern nyelv 2 (elmélyítő választható tantárgy)” tantárgyat írták elő, ott a mostani szöveg „Alkalmazott modern nyelv 2 (integrált választható tantárgy)” megnevezést tartalmaz. A különbség nem formai. Az elmélyítő választható tantárgy ugyanannak a tantárgynak több, ugyanúgy tanított óráját jelentette. Az integrált választható tantárgy olyan tárgyat jelent, amely az idegen nyelv és a tanuló szakiránya metszéspontjában épül fel, „a profillal és a szakiránnyal összefüggő nyelvi kompetenciák fejlesztése céljából”, ahogyan a mellékletek új megfogalmazása szól.
Gyakorlatra lefordítva: a matematika-informatika szakos tanuló a saját szakterületének szövegein és helyzetein tanulná az angolt vagy a németet, nem pedig ugyanazokon a tanulási egységeken, mint a filológia vagy a teológia szakos társa. Ugyanez a logika tovább is terjed: a mellékletekben megjelenik a „Modern nyelv 3 (választható új tantárgyként)” is azoknak, akik harmadik nyelvet szeretnének.
A második változás a választható tantárgyak országos kínálatát érinti. Az óratervek indoklása felsorolja azokat a kategóriákat, amelyekből a tanuló választható tantárgyakat választhat. A 2025-ös változatban három kategória szerepelt: az országos kínálat alaptantárgyai, az országos kínálat révén ajánlott tantárgyak és az iskola saját javaslatai. Most a második helyre új kategória kerül: „olyan tantárgyak, amelyek a modern nyelvek tanulását a profilra és a szakirányra, illetve a szakképesítésre jellemző alkalmazott környezetbe illesztik”. A kategóriák száma négyre nő, a modern nyelvek pedig önálló státust kapnak az országos kínálatban, nem csupán az egyes óratervekben.
A harmadik változás a technológiai líceumot érinti, itt a leginkább kézzelfogható a hatás. Az „alkalmazott modern nyelv 2” önálló tantárgyként kerül be a műszaki profil óratervébe, az összóraszámok pedig nőnek: 1.080-ról 1.132 órára, illetve 1.020-ról 1.048 órára, az érintett szakasztól függően. Szintén a technológiai ágon bővül azoknak a szaktanároknak a listája, akik az integrált tantárgyakat taníthatják. Ahol a 2025-ös szöveg „matematika, fizika, kémia”, illetve „matematika, kémia, biológia” szakot említett, a mostani szöveg „modern nyelvek, matematika, fizika, kémia”, illetve „modern nyelvek, matematika, kémia, biológia” szakot mond.
Végül az integrált megközelítés a nyelveken túlra is kiterjed. Az elméleti ágon az integrált választható tantárgyakat úgy írták le, hogy „a matematikát és a fizikát hasznosító integrált megközelítésekre helyezik a hangsúlyt”. Most a megfogalmazás így szól: „olyan integrált megközelítések, amelyek elsősorban a Matematika és természettudományok műveltségterület tantárgyait, valamint a Művészetek műveltségterület tantárgyait hasznosítják”. Ez a STEM-ről a STEAM-re való kifejezett áttérés, vagyis a művészetek beemelése az interdiszciplináris megközelítésekbe, amely elvre az indoklás már hivatkozási pontként utal.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
Egy előrelátható félreértés elkerülésére: a rendelet nem módosítja a közös törzsanyagot, és nem változtatja meg a kötelező órák számát. A 2025 júniusában jóváhagyott szerkezet azonos marad: 15 tantárgy a IX. és a X. osztályban, heti 19, illetve 20 órával; 12 tantárgy a XI. osztályban, 14 órával; 11 tantárgy a XII. osztályban, 13 órával. Változatlanok maradnak a tavaly bevezetett tantárgyak is, például a „Zsidóság története. A holokauszt” a XI. osztályban és „A romániai kommunizmus története” a XII. osztályban, mindkettő heti egy órával, valamint az informatika és kommunikációtechnológia jelenléte mind a négy évfolyamon, kiberbiztonsági, mesterséges intelligenciával kapcsolatos és programozási alapismeretekkel. Aki ebben a rendeletben a kötelező tantárgyak reformját keresi, nem fogja megtalálni.
A modern nyelveken túl apróságok változnak, ezek azonban számítanak az iskoláknak. A pedagógiai profilban tisztázzák a tanítási gyakorlat óráinak elosztását: egyharmad a zenei nevelés módszertanára, egyharmad a képzőművészeti nevelés módszertanára és egyharmad a színházi nevelésre, ha nincs színházi nevelésre szakosodott tanár. A tanuló döntése szerinti tanterv összesítő táblázatai egyszerűsödnek: két külön sor, a „minimum” és a „maximum” helyett egyetlen sor marad. Az egyik mellékletben az iskola éves kínálatában meghatározott tantárgyak óraszámsávja egy tanévre „1-3”-ról „0-2”-re módosul, ami azt jelenti, hogy az iskola akár egyetlen órát sem oszthat ki abban a szakaszban.
A többi módosítás szövegezési jellegű: a zene és a koreográfia szakirány mellékleteinek címéből elmarad a „minden tagozat és altagozat” megjelölés; a „minden szakirány/szakképesítés” fordulat a technológiai ágon „minden szakképesítés” lesz; a román „új tantárgy” kifejezés szórendjét kijavítják; egy 2025-ös sajtóhibát pedig, a „displina” szót, a közös törzsanyag táblázatában „disciplina” alakra javítanak. Pontosan az a fajta javítás, amely a tanuló szempontjából semmit sem változtat, de megmagyarázza, miért döntött úgy a minisztérium, hogy inkább újraközli mind a 38 mellékletet, ahelyett hogy pontonkénti módosítási listát adna ki.
A szülők és a tanárok számára fontos szempont: a rendelet nem határoz meg saját tanévet az alkalmazásra. Az indoklás szerint a líceumi óratervek alkalmazása fokozatos: egy ideig egyszerre lesznek érvényben az új óratervek és a 2024-2025-ös tanévre érvényesek is. Az óratervekben szereplő tantárgyak tanterveit külön, miniszteri rendelettel dolgozzák ki és hagyják jóvá, a technológiai oktatás szakterületeire és szakképesítéseire vonatkozó képzési terveket pedig a Szakmai és Műszaki Oktatás Fejlesztésének Országos Központja dolgozza ki. Vagyis: az „alkalmazott modern nyelv 2” most már szerepel az óratervben, de a tanterv, amely szerint ténylegesen tanítják, még várat magára.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- A második idegen nyelvet a tanuló szakirányához köti, ahelyett hogy ugyanabból, minden profilon azonos módon tanított tantárgyból adna több órát.
- Önálló kategóriát hoz létre a modern nyelveknek a választható tantárgyak országos kínálatában, így az iskolák nincsenek kizárólag a saját javaslataikra utalva az ilyen kurzusok kialakításához.
- A technológiai líceumban az óraszámkeret ténylegesen nő, nem újraosztják: 1.132 óra az 1.080 helyett és 1.048 óra az 1.020 helyett.
- Megnyitja az integrált tantárgyak tanítását a modern nyelvi tanárok előtt, akik eddig nem szerepeltek az e szakaszra kijelölt szaktanárok listáján.
- Az integrált megközelítés kiterjesztése a Matematika és természettudományok területre, valamint a Művészetekre a szövegbe emeli az indoklásban hivatkozott STEAM-elvet, ahelyett hogy puszta kijelentés maradna.
- Kijavítja a 2025-ös változat szövegezési hibáit, és egyszerűsíti az óratáblázatokat, ami csökkenti az iskolánként eltérő értelmezések kockázatát.
Mi marad probléma
- A tantárgy szerepel az óratervben, de az „alkalmazott modern nyelv 2” tantervét a rendelet közzétételének napján még nem hagyták jóvá. Tanterv nélkül az iskolák nem tudják felépíteni a kurzust.
- Az integrált választható tantárgy olyan tanárokat kíván, akik fel vannak készülve a nyelv szakirányhoz kötött tanítására. A rendelet megnyitja a lehetőséget, de semmilyen továbbképzési intézkedést nem ír elő hozzá.
- Mind a 38 melléklet teljes újraközlése, a módosítási lista helyett, szinte lehetetlenné teszi, hogy egy tanár vagy egy szülő a Hivatalos Közlöny két kiadásának összevetése nélkül megállapítsa, mi változott valójában.
- A mellékletek külön kiadásban, a Hivatalos Közlöny 565 bis. számában találhatók, amely a rendelet záró megjegyzése szerint a közönségkapcsolati központban vásárolható meg: ez további akadály a saját tanterv elérésében.
- Az alkalmazás továbbra is „fokozatos”, a régi és az új óratervek egyszerre vannak érvényben, e rendeletben pedig nincs kifejezett ütemterv.
- Az óraszámsáv 1-3-ról 0-2-re csökkentése lehetővé teszi, hogy egy iskola egyetlen órát se osszon ki abban a szakaszban, ami erőforráshiány esetén szabállyá válhat a kivétel helyett.
Hasznos tanácsok
- Ha líceumi tanuló szülője: kérdezze meg az iskolában, milyen választható tantárgyakat kínálnak a következő tanévre, és köztük van-e az „alkalmazott modern nyelv 2”. A kínálat az intézmény szintjén, a tanulók bevonásával áll össze, nem a minisztérium írja elő.
- Ha tanuló vagy: a tanuló döntése szerinti tantervben szereplő tantárgyak kiválasztása a te döntésed, és javaslatot is tehetsz. A választható tantárgyak száma a XI. és a XII. osztályban jelentősen nő a IX. és a X. osztályhoz képest.
- Ha modern nyelvet tanít: az új megfogalmazás kifejezetten Önt is felsorolja azon szaktanárok között, akik a technológiai líceumban integrált tantárgyakat taníthatnak. Nézze meg iskolája rugalmas szaktantervi kínálatát.
- Ha igazgató: a választható tantárgyak kínálatát az iskola döntése szerinti tanterv fejlesztéséről szóló, a 3.238/2021. számú ME-rendelettel jóváhagyott módszertan ütemterve szerint hagyják jóvá, a tanulók és a szülők írásos választásainak elemzése után. Tervezze be időben a felmérést.
- Ha el akarja olvasni az óraterveket: maga a rendelet, amely a Hivatalos Közlöny 2026. július 9-i 565. számában jelent meg, egyetlen oldal. A lényegi szöveg, a 38 melléklet az óratáblázatokkal, a Hivatalos Közlöny 565 bis. számában található, amely 158 oldalas kiadás.
- Ha technológiai líceumban tanít: kövesse a szakterületek és szakképesítések szerinti képzési terveket, amelyeket a Szakmai és Műszaki Oktatás Fejlesztésének Országos Központja külön dolgoz ki, közvetlenül az óratervek jóváhagyását követő szakaszban.
Gyakori kérdések
Mik az óratervek?
Pontosan mit módosít a 4.152/2026. számú rendelet?
Mi az „alkalmazott modern nyelv 2”?
Változik a líceumi kötelező órák száma?
Hány kategória van most a választható tantárgyakból?
Mikortól kell alkalmazni az új óraterveket?
Létezik már tanterv az „alkalmazott modern nyelv 2” tantárgyhoz?
Hol olvashatom el az óratáblázatokat tartalmazó mellékleteket?
A jogszabály eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
Mutasd a teljes jogszabályszövegetRejtsd el a teljes jogszabályszöveget
ORDIN nr. 4.152 din 17 iunie 2026
pentru modificarea anexelor nr. 1-38 la Ordinul ministrului educației și cercetării nr. 4.350/2025 privind aprobarea planurilor-cadru pentru învățământul liceal cu frecvență zi
EMITENT: MINISTERUL EDUCAȚIEI ȘI CERCETĂRII
Publicat în: MONITORUL OFICIAL nr. 565 din 9 iulie 2026
În conformitate cu prevederile art. 86-92 din Legea învățământului preuniversitar nr. 198/2023, cu modificările și completările ulterioare,
având în vedere Ordinul ministrului educației nr. 6.072/2023 privind aprobarea unor măsuri tranzitorii aplicabile la nivelul sistemului național de învățământ preuniversitar și superior, cu modificările ulterioare,
în baza Ordinului ministrului educației naționale nr. 3.593/2014 pentru aprobarea Metodologiei privind elaborarea și aprobarea curriculumului școlar — planuri-cadru de învățământ și programe școlare,
având în vedere Referatul de aprobare nr. 1.135 din 8.06.2026, precum și prevederile art. 4 lit. a) din Hotărârea Guvernului nr. 251/2025 privind organizarea și funcționarea Centrului Național pentru Curriculum și Evaluare,
în temeiul art. 13 alin. (3) din Hotărârea Guvernului nr. 731/2024 privind organizarea și funcționarea Ministerului Educației și Cercetării, cu modificările și completările ulterioare,
ministrul educației și cercetării emite prezentul ordin.
Art. I. – Anexele nr. 1-38 la Ordinul ministrului educației și cercetării nr. 4.350/2025 privind aprobarea planurilor-cadru pentru învățământul liceal cu frecvență zi, publicat în Monitorul Oficial al României, Partea I, nr. 594 și 594 bis din 26 iunie 2025, se modifică și se înlocuiesc cu anexele nr. 1-38*) care fac parte integrantă din prezentul ordin.
Art. II. – Direcția generală echitate și performanță în învățământul preuniversitar, Direcția generală management, carieră didactică și rețea școlară în învățământul preuniversitar, Direcția generală minorități și desegregare, Centrul Național pentru Curriculum și Evaluare, Centrul Național de Dezvoltare a Învățământului Tehnic și Profesional, inspectoratele școlare și unitățile de învățământ liceal duc la îndeplinire prevederile prezentului ordin.
Art. III. – Prezentul ordin se publică în Monitorul Oficial al României, Partea I.
Ministrul educației și cercetării,
Mihai Dimian
București, 17 iunie 2026.
Nr. 4.152.
*) Anexele nr. 1-38 se publică în Monitorul Oficial al României, Partea I, nr. 565 bis, care se poate achiziționa de la Centrul pentru relații cu publicul din șos. Panduri nr. 1, bloc P33, parter, sectorul 5, București.
Notă a redacției privind anexele nr. 1-38
Anexele nr. 1-38 sunt publicate separat, în Monitorul Oficial al României, Partea I, nr. 565 bis din 9 iulie 2026, o ediție de 158 de pagini alcătuită aproape integral din tabele de alocare orară pe discipline, ani de studiu, filiere, profiluri și specializări. Reproducerea lor cuvânt cu cuvânt nu este posibilă în acest format, motiv pentru care redăm mai jos structura lor și elementele esențiale, fără a înlocui textul oficial.
Anexa nr. 1 (anexa nr. 1 la Ordinul nr. 4.350/2025) – Nota de fundamentare a planurilor-cadru pentru învățământul liceal, forma cu frecvență zi. Cuprinde preambulul, profilul de formare al absolventului cu competențele-cheie și atributele prioritare, cele zece direcții de dezvoltare (predictibilitate și echitate; acomodare și sprijin; specializare relevantă și identitate; oportunitate și asumare; flexibilitate progresivă; pregătire pentru carieră și calificare profesională; vocea elevului; autonomie și responsabilitate; accent pe constructivism, contextualizare, aplicabilitate și abordări integrate; monitorizare și revizuire), profilurile specifice de formare pe filiere și profiluri, secțiunea privind alfabetizarea funcțională, prevenirea abandonului școlar și abordările ȘTIAM, elementele structurale ale planurilor-cadru, precum și descrierea celor trei segmente curriculare: trunchi comun (TC), curriculum de specialitate (CS) și curriculum la decizia elevului din oferta școlii (CDEOȘ).
Trunchiul comun cuprinde 15 discipline la clasele a IX-a și a X-a, cu un buget cumulat de 19 ore pe săptămână la clasa a IX-a și 20 de ore la clasa a X-a, respectiv 12 discipline la clasa a XI-a și 11 discipline la clasa a XII-a, cu 14, respectiv 13 ore pe săptămână. Disciplinele sunt grupate pe ariile curriculare Limbă și comunicare, Matematică și științe ale naturii, Om și societate, Arte, Educație fizică, sport și sănătate, Tehnologii și Consiliere și orientare.
Anexele nr. 2-38 (anexele nr. 2-38 la Ordinul nr. 4.350/2025) – planurile-cadru propriu-zise, câte unul pentru fiecare filieră, profil și specializare: filiera teoretică (matematică-informatică, științe ale naturii, științe sociale, filologie), filiera tehnologică (profilul tehnic, profilul resurse naturale și protecția mediului, profilul servicii pe domeniile de pregătire de bază economic, respectiv comerț și turism), filiera vocațională (profilul artistic — muzică, arte vizuale, conservare-restaurare bunuri culturale, arhitectură, arte ambientale și design, coregrafie, arta actorului; profilul militar; profilul pedagogic — educație timpurie, pedagogia învățământului primar, pedagogia educației nonformale, mediere școlară, pedagogie generală; profilul sportiv; profilul teologic, pentru cultele ortodox, romano-catolic de limbă română și de limbă maghiară, greco-catolic, reformat, baptist, adventist, musulman, penticostal și unitarian). Fiecare plan-cadru este însoțit de note specifice cu precizări privind curriculumul de specialitate și oferta de opționale.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.