Röviden
- Aki elnyer egy fekete-tengeri szélenergia-területet, 2026. szeptember 1-jétől tudja, hogyan szerzi meg a kutatási engedélyt: kérelem az Energiaügyi Minisztériumhoz a koncessziós szerződés aláírása után, tíz iratcsoporttal és egy kutatási programmal.
- Az engedélynek nincs saját időtartama. A törvény szerinti kutatási szakaszra szól, vagyis legfeljebb 2 évre a koncessziós szerződés aláírásától, egyetlen, legfeljebb 6 hónapos hosszabbítással, az óra pedig a szerződéstől ketyeg, nem az engedélytől.
- A módszertant a 121/2024. sz. törvény 18. cikke szerint 2025. június 30-ig kellett volna jóváhagyni. 428 nappal később jelent meg, és egyetlen olyan határidőt sem tartalmaz, amely az Energiaügyi Minisztériumot kötné.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 733. szám, 2026. szeptember 1.
Hatálybalépés: 2026. szeptember 1.
2026. szeptember 1-jén megjelent az utolsó hiányzó darab is a tengeri szélenergia aktacsomagjából. A megbízott energiaügyi miniszter 951/2026. sz. rendelete, amely a romániai Hivatalos Közlöny 733. számában jelent meg, jóváhagyja a tengeri szélenergia-területeken kiadható kutatási engedély megadásának módszertanát, vagyis azt az aktust, amely megmondja, hogyan kap engedélyt a koncessziós jogosult arra, hogy az elnyert területen mérje a szelet, a vízmélységet és a tengerfeneket. Egy nappal a koncessziós szabályok után érkezik, amelyek 0,75%-ban állapították meg a koncessziós díjat, a területhasználati díjakat pedig négyzetkilométerenként és évente 800, illetve 1 500 euróban, és öt nappal a három koncesszióba adható terület jegyzéke után, 948 km² és 3 100 MW.
A rendeletnek egyetlen érdemi cikke és egy melléklete van: a módszertan, hét fejezetbe osztott 21 cikkel és két nyomtatvánnyal, a kérelem és az engedély mintájával. 2026. augusztus 27-én írta alá Ilie-Gavril Bolojan miniszterelnök, aki az energiaügyi tárca vezetését is megbízottként ellátja, a tengeri szélenergiáról szóló 121/2024. sz. törvény 18. cikke alapján és a 2026. augusztus 25-i, 153.468. sz. jóváhagyási előterjesztés nyomán.
Az a törvényi szöveg, amely ezt a rendeletet megkövetelte, rövid és egyértelmű. A 121/2024. sz. törvény 18. cikke kimondja, hogy a kutatási engedélyt az Energiaügyi Minisztérium adja meg a koncessziós jogosultnak a koncessziós szerződés megkötése után, a megadás módszertanát pedig „2025. június 30-ig jóvá kell hagyni”. E dátum és 2026. szeptember 1. között 428 nap telt el. A késedelem a gyakorlatban mégsem akadályozott semmit: a koncesszióba adható területeket csak 2026. augusztus 27-én hagyták jóvá, a koncessziós szabályokat pedig 2026. augusztus 31-én, tehát egyetlen koncessziós szerződés sincs még, következésképpen lehetséges kérelmező sem.
Ugyanabban a 2026. szeptember 1-jei lapszámban megjelent egy másik aktus is ugyanebből a családból, a tengeri szélenergia-projektek közigazgatási eljárásainak egyszerűsítésére vonatkozó intézkedési tervről szóló 945/1.349/1.607. sz. közös rendelet, a romániai Hivatalos Közlöny 734. és 734 bis számában.
Milyen hatásokkal jár
Ugyanazon a napon az energiaügyi minisztérium egy tervet is aláírt, amely 24 hónapról 12-re rövidítené az engedélyezést: a terv viszont semmilyen következményt nem fűz a csúszó határidőkhöz.
Ki kérheti az engedélyt. Kizárólag egy tengeri szélenergia-terület koncessziós jogosultja, vagyis az a gazdasági szereplő, amely már aláírta a koncessziós szerződést az Energiaügyi Minisztériummal. A módszertan „azokra a tengeri szélenergia-területek koncessziós jogosultjaira” alkalmazandó, „akik a kutatási engedély megadását kérik az Energiaügyi Minisztériumtól”, a kérelmet pedig a szerződés megkötése után kell benyújtani. Nincs bejutási út annak a befektetőnek, aki nem ment végig a versenyeztetéses koncessziós eljáráson.
Mit kell az aktába tennie. A kérelem az 1. sz. mellékletben szereplő mintát követi, és tartalmazza a kérelmező megnevezését, a koncessziós szerződést és a területet. A hozzá csatolt dokumentáció tíz tételből áll: az azonosító adatok és a törvényes képviselet igazolása a cégjegyzékből származó tanúsítvánnyal, a koncessziós szerződés, a kutatási program, az elhelyezési terv és a munkaterületek térinformatikai ábrázolása, a tevékenységek ütemterve, a berendezések, létesítmények és hajók leírása, a működésbiztonsági és munkavédelmi dokumentáció, a tengeri környezet védelmére vonatkozó dokumentáció, az alkalmazandó jogszabályok által előírt vélemények és engedélyek, valamint a koncessziós jogosult saját felelősségre tett nyilatkozata. Az iratokat papíron vagy elektronikusan lehet benyújtani, az elektronikus aláírásról szóló 214/2024. sz. törvény szerint aláírva.
Mi a kutatási program. Ez az akta műszaki darabja, és a módszertan meghatározása szerint leírja a vizsgálati tevékenységeket, a módszereket, az elhelyezkedést, az ütemtervet és a műszaki eszközöket. Hatféle tevékenységet foglalhat magában: a szélenergia-forrás és az időjárási viszonyok mérését, vízrajzi, oceanográfiai és mélységmérési vizsgálatokat, a tengerfenék és az altalaj geofizikai és geotechnikai vizsgálatát, mintavételeket és geotechnikai fúrásokat, környezeti és biodiverzitási vizsgálatokat és megfigyeléseket, valamint minden egyéb, a fejlesztési szakasz előkészítéséhez szükséges munkát. Mindegyiknél meg kell adni a módszert, a koordinátákat, a becsült időtartamot, a használt berendezéseket és hajókat, valamint a főbb biztonsági intézkedéseket.
Mit ad az engedély a jogosultjának, és mit nem. Jogot ad arra, hogy a programban szereplő tevékenységeket elvégezze, kizárólag a koncesszióba adott terület határain belül. Semmi más helyett nem áll: a módszertan kétszer, a 2. és a 10. cikkben mondja ki, hogy az engedély nem helyettesíti az ágazati jogszabályok által előírt véleményeket, hozzájárulásokat, engedélyeket és bejelentéseket, és hogy az Energiaügyi Minisztérium által végzett ellenőrzés nem lép a többi hatóság véleményezési, engedélyezési vagy ellenőrzési hatáskörének helyébe. Ha egyes vélemények csak az engedély kiadása után szerezhetők meg, a kérelmező ezt feltünteti a kérelemben, az a tevékenység pedig, amelyhez az aktus szükséges, nem kezdhető meg nélküle.
Mit tartalmaz az engedély. Nyolc elemet: a koncessziós jogosult adatait, a koncessziós szerződés adatait, a terület megnevezését és geodéziai koordinátáit, azokat a tevékenységeket, amelyekre kiadják, az érvényességi időt, a különös feltételeket, a jelentési és adatszolgáltatási kötelezettségeket, valamint azt a kötelezettséget, hogy minden más véleményt és engedélyt tiszteletben kell tartani. Az engedély a teljes programra vagy csak egyes tevékenységekre, illetve szakaszokra is kiadható. Az első öt elem módosítása kiegészítő megállapodást igényel; a különös feltételek és a jelentési kötelezettségek bejelentéssel változtathatók.
Mennyi időre. A módszertan nem maga rögzíti az időtartamot, hanem a 121/2024. sz. törvény 17. cikkének (1) bekezdésére utal. Ott az áll, hogy a koncessziós időszakon belül a koncessziós jogosultaknak joguk van a terület kutatására „legfeljebb 2 éves időtartamra a koncessziós szerződés aláírásának időpontjától, legfeljebb 6 hónapos hosszabbítási joggal, indokolt esetben és a koncesszióba adó hatóság hozzájárulásával”. A határidő tehát a szerződéstől és nem az engedélytől ketyeg.
Milyen kötelezettségei vannak a jogosultnak. Hat, a 14. cikkben felsorolva: kizárólag a koncesszióba adott területen dolgozzon, tartsa be a kutatási programot és az engedély feltételeit, minden tevékenység megkezdése előtt rendelkezzen az előírt véleményekkel és engedélyekkel, tartsa be a környezetvédelmi követelményeket, a hajózás biztonságát, a munkavédelmet, a honvédelmet és a kulturális örökség védelmét, tartsa be a Fekete-tengeri Offshore Műveletek Szabályozásáért Felelős Illetékes Hatóság, rövidítve ACROO, által kiadott működésbiztonsági utasításokat, és tájékoztassa az Energiaügyi Minisztériumot a program jelentős módosításairól. Mindehhez negyedéves tevékenységi jelentések társulnak, amelyeknek a programtól való eltéréseket és a javító intézkedéseket is meg kell mutatniuk.
Mi történik a végén. A koncessziós jogosult elkészíti a végleges kutatási jelentést, az elvégzett tevékenységekkel, az alkalmazott módszerekkel, a megszerzett adatokkal és a lényeges eredményekkel, és megküldi az Energiaügyi Minisztériumnak. A kutatásból származó adatokat és információkat a törvényben meghatározott feltételekkel, vagyis a 121/2024. sz. törvény 17. cikkének (4) bekezdése szerint ingyenesen bocsátják a minisztérium rendelkezésére, a formátumot, a szerkezetet és a metaadatokat azonban az energiaügyi miniszter egy másik, még nem létező rendeletében kell majd megállapítani. A kutatási szakasz a fejlesztési jóváhagyás kiadása előtt zárul le, a végleges jelentés pedig az első a 16 dokumentum közül, amelyet a törvény ehhez a jóváhagyáshoz megkövetel.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
2026. szeptember 1-jéig semmilyen módszertan nem létezett. A 121/2024. sz. törvény annyit mondott, hogy a kutatási engedélyt az Energiaügyi Minisztérium adja meg a koncessziós szerződés aláírása után, és ennyi. Hogy hogyan kell kérni, milyen iratokat kell benyújtani, ki mit ellenőriz, mi kerül az engedélybe, és mi történik, ha az akta hiányos, sehol nem volt szabályozva. A 951/2026. sz. rendelet ezt a hiányt tölti be.
A változás tehát nem az, hogy egy eljárás lép egy másik helyébe, hanem az, hogy az eljárás hiányából annak létezésébe lépünk át. Konkrétan négy olyan dolog jelenik meg, amely korábban nem volt: azoknak az iratoknak a zárt jegyzéke, amelyeket a minisztérium kérhet, egy kérelemminta és egy engedélyminta, a hiánypótlás és a tisztázás formális szakasza az eljárás felfüggesztésének következményével, valamint a jogosult kötelezettségeinek jegyzéke a kutatás időtartamára.
Teljessé válik az a kép is, amely 2026 augusztusának utolsó hetében állt össze. Augusztus 27-én a 664/2026. sz. kormányhatározat megállapította, hol lehet dolgozni, vagyis három területet, 948 km²-t és 3 100 MW-ot. Augusztus 31-én a 688/2026. sz. kormányhatározat megállapította, mennyibe kerül, a kitermelési bevételek 0,75%-át kitevő koncessziós díjjal és a négyzetkilométerenkénti évi 800, illetve 1 500 eurós díjjal, a kutatási szakasz pedig díjmentes maradt, a 687/2026. sz. kormányhatározat pedig a 13-17/2026. sz. ACROO-rendeletekkel együtt megállapította, hogyan szerezhető meg a fejlesztési és a bontási jóváhagyás, és milyen biztonsági szabályok alkalmazandók. A mostani rendelet azt mondja meg, hogyan lehet belépni ennek a láncnak az első szakaszába.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Az iratok jegyzéke zárt és közzétett, tehát a befektető a koncessziós szerződés aláírása előtt készítheti elő az aktát, nem utána.
- A kérelemminta és az engedélyminta pontosan megmutatja, mit kérnek és mit kap az ember, ami lerövidíti az ügyintézővel folytatott egyeztetést.
- Az engedély külön tevékenységekre vagy szakaszokra is kiadható, tehát azok a munkák, amelyeknek már minden véleménye megvan, elkezdődhetnek anélkül, hogy megvárnák a többi hiánytalan aktáját.
- Azok a vélemények, amelyek természetüknél fogva csak az engedély kiadása után szerezhetők meg, többé nem blokkolják az aktát: a kérelemben kell feltüntetni őket, a jogalappal együtt.
- A módszertan kétszer is megismétli, hogy az engedély nem áll más engedélyek helyett, ami eleve elzárja azt a kényelmes értelmezést, amely szerint egy energiaügyi minisztériumi aktus a környezetvédelmet, a hajózást és a honvédelmet is lefedi.
Mi marad probléma
- Az Energiaügyi Minisztériumra semmilyen határidő nem vonatkozik: sem az akta ellenőrzésére, sem a hiánypótlás kérésére, sem az engedély kiadására.
- A 2 év kutatási idő a koncessziós szerződés aláírásától ketyeg, tehát az akta elbírálásának minden napja a koncessziós jogosult munkaidejéből megy el.
- A módszertan nem mondja meg, mi történik, ha a kérelmet elutasítják: nincsenek elutasítási okok, nincs formája az elutasításnak, és nincs saját jogorvoslata sem.
- A kutatás 6 hónapos hosszabbítása szerepel a szövegben, de nincs hozzá eljárás: nem tudni, mikor kell kérni, milyen iratokkal, és mennyi idő alatt válaszol a minisztérium.
- Annak a formátumnak a meghatározása, amelyben a kutatásból származó adatokat át kell adni, egy másik, még ki nem adott rendeletre marad.
- Az akta kiegészítésének határideje „indokolt kérelemre” meghosszabbítható, anélkül hogy az aktusban bármilyen felső korlát szerepelne.
Hasznos tanácsok
- A dokumentációt a koncessziós szerződés aláírása előtt készítse elő, ne utána. A 2 év kutatási idő a szerződés aláírásakor indul, és az engedélykérelemre fordított idő ebből megy el.
- A kutatási programot kezelje az akta legsúlyosabb darabjaként. Ez dönti el, mi kerül az engedélybe, a tevékenységek minden későbbi változása pedig kiegészítő megállapodást kíván az engedélyhez, nem egyszerű bejelentést.
- Idejében nézze meg, mely vélemények szerezhetők meg csak az engedély kiadása után, és készítse elő mindegyikhez a jogalapot. A módszertan elfogadja ezt a helyzetet, de megköveteli, hogy a kérelemben szerepeljen.
- Ne nyújtson be hiányos aktát abban bízva, hogy majd pótol. A pótlási határidő túllépése lehetővé teszi a minisztériumnak az eljárás felfüggesztését, 30 napnál hosszabb felfüggesztés után pedig az akta új kérelemmel indul elölről.
- Kérje, hogy az engedély kifejezetten tartalmazzon különös feltételeket és jelentési kötelezettségeket. A tevékenységek megkezdéséről szóló bejelentés „az engedélyben megállapított feltételek szerint” történik, tehát az ilyen feltételek nélküli engedély tartalom nélkül hagyja a kötelezettséget.
- A negyedéves jelentéseket a kutatás első napjától vegye naptárba. Ezeknek a programtól való eltéréseket is meg kell mutatniuk, nem csupán az elvégzett munkákat.
- A nyers adatokat és a metaadatokat könnyen átalakítható formátumban őrizze. Az átadás műszaki követelményeit egy másik rendelet fogja megállapítani, és az azután jelenik meg, hogy a kutatás már elkezdődött.
- A végleges jelentést ne tekintse lezáró formaságnak. Ez az első dokumentum abból a 16 tételes jegyzékből, amelyet a Fekete-tengeri Offshore Műveletek Szabályozásáért Felelős Illetékes Hatóság a fejlesztési jóváhagyáshoz megkövetel.
Gyakori kérdések
Ki kérhet kutatási engedélyt?
Mit ad nekem ténylegesen a kutatási engedély?
Meddig érvényes az engedély?
Milyen iratokat kell benyújtani?
Mi történik, ha az akta hiányos?
Mennyi idő alatt válaszol az Energiaügyi Minisztérium?
Miről kell jelentést tennem a kutatás alatt?
Mi következik a kutatás lezárása után?
Mikortól alkalmazandó a rendelet?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- A módszertan 9. cikkének (4) és (5) bekezdése, a pontosan 30 napos felfüggesztés. A (4) bekezdés úgy rendelkezik, hogy ha az eljárás felfüggesztése „intervine pentru o perioadă mai mare de 30 de zile”, vagyis 30 napnál hosszabb időre következik be, a kérelmező „o nouă cerere însoțită de documentația aferentă”, azaz új kérelmet küld a hozzá tartozó dokumentációval az Energiaügyi Minisztériumnak. Az (5) bekezdés úgy rendelkezik, hogy ha a felfüggesztés „intervine pentru o perioadă mai mică de 30 de zile”, vagyis 30 napnál rövidebb időre következik be, a kérelmező „doar documentele/actele administrative a căror valabilitate a încetat”, azaz csak azokat az iratokat és közigazgatási aktusokat küldi meg, amelyeknek az érvényessége lejárt. Azt az esetet, amikor a felfüggesztés pontosan 30 napig tart, egyik szöveg sem fedi le, jóllehet a következményeik ellentétesek: az egyik esetben az akta nulláról indul újra, új kérelemmel, a másikban csak a lejárt iratokat kell pótolni. Sem a kérelmező, sem az aktát intéző ügyintéző nem tudja megállapítani az aktusból, mi történik a 30. napon, a különbség pedig egy 2 évre korlátozott kutatási szakaszból elvesztett hetekben mérhető.
- A módszertan 15. cikkének (2) bekezdése a 12. cikk (1) bekezdésének f) pontjához mérve, a tevékenységek megkezdésének bejelentése. A 15. cikk (2) bekezdése kötelezettséget állapít meg: „Notificarea Ministerului Energiei privind data începerii activităților se realizează în condițiile stabilite prin permis”, vagyis a tevékenységek megkezdésének időpontjáról szóló bejelentés az engedélyben megállapított feltételek szerint történik. Az engedély kötelező tartalmát azonban a 12. cikk (1) bekezdése sorolja fel, ahol semmilyen említés nem szerepel a tevékenységek megkezdésének bejelentéséről, az egyetlen tétel pedig, amely befogadhatná, az f) pont, „az engedélyezett tevékenységekre alkalmazandó különös feltételek”, kifejezetten fakultatív, mert az „adott esetben” fordulat követi. Ebből az következik, hogy egy különös feltételek nélkül kiadott engedély, amely a 12. cikk szerint tökéletesen jogszerű, olyan bejelentési kötelezettséggel hagyja a jogosultat, amelyet nem tud teljesíteni, mert az aktus nem mondja meg, sem hogy mikor, sem hogy hogyan, sem hogy kinek kell megtenni. Egy jóhiszemű olvasó arra is juthat, hogy az engedélyben szereplő feltételek hiányában a bejelentés nem jár, és arra is, hogy jár, de olyan feltételek szerint, amelyeket magának kell megállapítania. A tét az az időpont, amelyben az állam megtudja, hogy a nyílt tengeren munkálatok kezdődtek.
A szerkesztőség elemzése
A rendelet valós problémát old meg, és tisztességesen oldja meg. Előtte a 121/2024. sz. törvény 18. cikke csupán annyit mondott, hogy a kutatási engedélyt az Energiaügyi Minisztérium adja meg, azt viszont nem, hogy hogyan, és az a befektető, amely koncessziós szerződést írt volna alá, papíron létező joggal és bejárat nélkül maradt volna. A módszertan kiszámítható iratjegyzékkel, két nyomtatvánnyal és, ami fontosabb, két olyan kijelentéssel zárja be a rést, amelyet a román jogalkotás gyakran elmulaszt: az engedély nem áll más engedélyek helyett, és a minisztérium ellenőrzése nem lép a többi hatóság hatáskörének helyébe. Feleslegesnek tűnő mondatok, amelyek a gyakorlatban évekig tartó vitákat előznek meg.
A határidők számtana azonban mást mond, mint a szöveg. A módszertan mind a 21 cikkében kétszer fordul elő a „nap” szó, mindkétszer ugyanott, a 9. cikk (4) és (5) bekezdésében, és ugyanabban a számban, 30. Nincs egyetlen más, napokban, hónapokban vagy években kifejezett határidő sem, a meglévő pedig a kérelmező ellen ketyeg. Az Energiaügyi Minisztériumnak nincs határideje a dokumentáció ellenőrzésére, nincs határideje a hiánypótlás kérésére, nincs határideje az engedély kiadására, és arra sincs, hogy a kutatás meghosszabbítására irányuló kérelemre válaszoljon. Ugyanaz a törvény, amely a módszertant megrendelte, tud határidőt szabni a közigazgatásnak: a 121/2024. sz. törvény 20. cikkének (5) bekezdése 60 napot ad a tengeri hatóságnak a fejlesztési jóváhagyásra. Ebből itt semmit nem vettek át.
Az aszimmetria akkor válik költségessé, ha a törvény 17. cikkének (1) bekezdése mellé tesszük. A kutatási szakasz legfeljebb 2 évig tart „a koncessziós szerződés aláírásának időpontjától”, nem az engedély keltétől. A koncessziós jogosult órája tehát olyan időpontban indul, amelyhez a módszertan hozzá sem ér, és minden nap, amelyet a minisztérium az aktával tölt, abból az időszakból megy el, amelyben a tengeren ténylegesen dolgozni lehet. A 9. cikkel együtt a kombináció kíméletlen: a pótlási határidő „indokolt kérelemre” felső korlát nélkül meghosszabbítható, majd az eljárás felfüggeszthető, és ha a felfüggesztés meghaladja a 30 napot, az akta új kérelemmel indul elölről. Egy koncessziós jogosult így úgy is elhasználhatja a 24 hónap jelentős részét, hogy egyetlen érzékelőt sem eresztett a vízbe, a 6 hónapos hosszabbítás pedig, az egyetlen szelep, szintén ugyanannak a hatóságnak a hozzájárulásán múlik, méghozzá egy sehol le nem írt eljárásban.
Van egy olyan hatás is, amely csak akkor látszik, ha ezt a rendeletet a 2026. augusztus 31-i koncessziós szabályokra fektetjük rá. Ott a kutatási szakasz az egyetlen, amely mentesül a négyzetkilométerenkénti évi 800 és 1 500 eurós díj alól, mert azok csak a fejlesztési jóváhagyástól kezdődnek. Az eredmény, valószínűleg nem szándékosan, az, hogy egy elhúzódó kutatási szakasz az államnak semmilyen kieső bevételbe nem kerül, és a minisztériumnak sem kerül semmibe, hiszen annak nincsenek határidői, viszont teljes egészében a koncessziós jogosultnak kerül, aki a 2 évéből veszít. A gyorsaság minden ösztönzője az asztal egyik oldalán ül, és éppen azon, amelyik nem dönt.
Egy utolsó kronológiai részlet: a 14. cikk e) pontja arra kötelezi a jogosultat, hogy tartsa be a tengeri hatóság által kiadott működésbiztonsági utasításokat, „amennyiben ezek alkalmazandók”. A fenntartás az aláírás dátumával magyarázható, 2026. augusztus 27-én ugyanis az utasítások még nem léteztek. 2026. augusztus 31-én jelentek meg, a 13-17/2026. sz. ACROO-rendeletekkel, vagyis egy nappal e rendelet megjelenése előtt. Az óvatos megfogalmazás a szövegben maradt, jóllehet a tárgya létezik, és feltétel nélkül alkalmazandó a kutatási szakaszra.
Mit kellene megváltoztatni
- Egy határidő az engedély kiadására. A hiánytalan dokumentáció benyújtásától számított harminc nap, párhuzamban azzal a 60 nappal, amelyet a törvény a tengeri hatóságnak ad a fejlesztési jóváhagyásra, az eljárás egyetlen határidő nélküli szakaszát ellenőrizhetővé tenné, és megállítaná, hogy a 2 év kutatási idő közigazgatási okokból folyjon el.
- A pontosan 30 napnál tátongó rés bezárása. Ha a „30 napnál hosszabb” és „30 napnál rövidebb” páros helyébe a „legfeljebb 30 napos” és „30 napot meghaladó” kerülne, minden helyzet fedve lenne, és megszűnne az a vita, amelyben az akta jogalap nélkül indul újra a nulláról.
- Az elutasítás szabályai. A módszertan csak az engedély kiadását és az eljárás felfüggesztését szabályozza, a kérelem elutasítását nem. Kifejezetten leírt elutasítási okok, az elutasító aktus formája és az indokolási kötelezettség adna a kérelmezőnek valamit, amit megtámadhat, és megkímélné a minisztériumot attól, hogy a felfüggesztést hallgatólagos elutasításként használják.
- Eljárás a 6 hónapos hosszabbításra. A törvény a koncesszióba adó hatóság hozzájárulásával megengedi, de nem mondja meg, hogyan kell kérni. Egy olyan cikk, amely rögzíti a kérelem időpontját, az igazoló iratokat és a válaszadási határidőt, a kutatási szakasz egyetlen szelepéből gyakorolható jogot csinálna, nem kegyet.
- A tevékenységek megkezdéséről szóló bejelentés átvitele az engedély kötelező tartalmába. Ha a 15. cikk (2) bekezdéséből átkerülne a 12. cikk (1) bekezdésének felsorolásába, önálló tételként, a kötelezettség attól függetlenül létezne, hogy az engedély tartalmaz-e különös feltételeket.
- Határidő az adatformátumról szóló rendeletre. A 18. cikk (2) bekezdése az adatátadás műszaki követelményeit egy másik rendeletre halasztja, anélkül hogy megmondaná, meddig. Egy dátum rögzítése elkerülné azt a helyzetet, amelyben a kutatás azelőtt zárul le, hogy ismertté válna, milyen formában kell átadni az eredményeit.
- A normakonfliktusra vonatkozó szabály kiterjesztése. A 20. cikk (2) bekezdése sorba rendezi a törvényt, a kormányhatározatot és a módszertant, de figyelmen kívül hagyja az azonos jogi erejű rendeleteket, elsősorban a tengeri hatóságéit, amelyeket éppen a 14. cikk e) pontja nyilvánít kötelezőnek. Egy mondat a köztük lévő viszonyról megkímélné a koncessziós jogosultat attól, hogy magának kelljen eldöntenie, mit tart be, amikor két rendelet mást mond.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 733. szám, 2026. szeptember 1. 16 oldal PDF, 147 KB a jogi aktus a(z) 6. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.