Röviden

  • A 168/2026. sz. törvény növekvő megújulóenergia-arányt ír elő a fűtésben és hűtésben: 35,9% 2027-ben, 37,1% 2028-ban, 38,6% 2029-ben és 41,4% 2030-ban, a régi kazánok és kályhák hőszivattyúkkal, napelemekkel vagy más megoldásokkal való cseréjét támogató programok révén.
  • A nagy üzemeltetők (7,5 MW feletti szilárd biomassza vagy 2 MW feletti gáznemű biomassza kapacitású létesítmények) által felhasznált erdei biomasszának kizárólag tanúsítottnak és nyomon követhetőnek kell lennie, akár 40 000 lejig terjedő bírság terhe mellett.
  • Kiket érint: a távfűtési rendszerekhez csatlakozó lakások tulajdonosait (egyedi mérés kötelező 2030. december 31-ig), a 20 000 főnél népesebb településeket (helyi fűtési terv 2027-től) és a távfűtési szolgáltatókat.
Jogi aktus: 168/2026. sz. törvény
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 647. szám, 2026. augusztus 5.
Hatálybalépés: 2026. augusztus 8.

Románia a 168/2026. sz. törvénnyel drasztikusan csökkenteni kívánja a tűzifától és a szilárd fosszilis tüzelőanyagoktól való függést a lakások és épületek fűtésében, egy világos, éves célokból álló ütemterv és a régi kazánok, kályhák hőszivattyúkkal, napelemekkel vagy más tiszta technológiákkal való cseréjét célzó nemzeti programok révén. A 2026. augusztus 4-én kihirdetett és másnap a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent törvény átülteti a fűtési és hűtési ágazat dekarbonizációjára vonatkozó uniós célkitűzéseket, és első ízben ilyen részletességgel vezet be nyomonkövethetőségi kötelezettségeket az ipari léptékben felhasznált erdei biomasszára, más, a megújuló forrásokat háztartási szinten ösztönző friss intézkedések mellett, mint amilyen a napelemekből termelt energia mennyiségi elszámolása.

A törvény lényege egy ütemterv a megújuló források arányára a fűtésben és hűtésben: 35,9% 2027-ben, 37,1% 2028-ban, 38,6% 2029-ben és 41,4% 2030-ban. Ezek eléréséhez a helyi hatóságoknak a központi hatóságokkal együtt önkéntes támogatási programokat kell indítaniuk (a tulajdonosok tehát nem kötelesek kazánt cserélni) a 10 évnél régebbi vagy 65%-nál alacsonyabb hatásfokú fűtőberendezések fokozatos, 2040-ig tartó cseréjére, elsőbbséget adva a geotermikus forrásoknak, hőszivattyúknak, napkollektoroknak, erdei biomasszát nem használó nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésnek, hőszivattyúval kombinált fotovoltaikus rendszereknek, vagy a hulladékhő hasznosításának. A törvény minimális mennyiségi célokat is meghatároz: legalább 50 000 lecserélt egység 2030-ig, 100 000 2035-ig és 250 000 2040-ig.

A törvény második fő eleme az ipari célra felhasznált erdei biomasszára vonatkozik. A 7,5 MW feletti szilárd biomassza-, illetve 2 MW feletti gáznemű biomassza-kapacitású létesítményeket üzemeltetőknek kizárólag tanúsítható erdei biomasszát kell felhasználniuk, és évente, március 31-ig fenntarthatósági jelentést kell benyújtaniuk, amelyet egy akkreditált független harmadik fél igazolt. E kötelezettségek megszegését a jogsértés típusától függően 7500 és 40 000 lej közötti bírsággal sújtják.

A módszertani keretet, amelyet a törvény 2026. augusztus 31-ig írt elő, éppen aznap hirdették ki: így dől el, mit kap minden háztartás a fatüzelésű kályha helyett.

Milyen hatásokkal jár

A távfűtési rendszerekhez csatlakozó lakások tulajdonosai számára a legkonkrétabb hatás egy szigorú határidő: 2030. december 31-ig minden társasháznak egyedi mérőórákkal kell rendelkeznie a fűtésre, hűtésre és melegvízre vonatkozóan, vagy ahol az egyedi mérés műszakilag nem megvalósítható vagy nem költséghatékony, minden fűtőtestre felszerelt költségmegosztókkal. A gyakorlatban a tényleges fogyasztástól független, egyenlő arányú elszámolásnak a következő években a múlté kellene válnia.

A hőt ezekbe a lakásokba vezető hálózatok pénzéhez mostantól megvan az igénylőlap is: az intelligens távfűtés 590 millió eurós útmutatója 99 nappal az utolsó határidő előtt kapta meg az előfinanszírozási kérelmet.

A 20 000 főnél népesebb településeken a törvény új kötelezettséget vezet be: 2027-től minden ilyen önkormányzatnak négyévente ki kell dolgoznia és frissítenie kell egy helyi fűtési és hűtési tervet, amely energiaátállási forgatókönyveket is tartalmaz, és amelyet közölnie kell az Energiaügyi Minisztériummal. Ugyanezek az önkormányzatok határozattal egységes fűtési övezeteket jelölhetnek ki, ahol egyetlen központosított műszaki megoldás érvényes, éppen azért, hogy megvédjék a távfűtési hálózatokba már megvalósult közberuházásokat.

Az erdei biomasszát nagy léptékben égető vállalkozások számára a törvény többletmegfelelési költségeket jelent (tanúsítás, független ellenőrzés, éves jelentés), de kockázatot is jelent a bírságolásra, ha nem tanúsított vagy nem fenntartható forrásból származó fát használnak, ez érzékeny téma az utóbbi években rendszeresen jelentett illegális fakitermelés összefüggésében.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

  • Jogi célok, nem csupán ajánlások: a megújuló források aránya a fűtésben és hűtésben első ízben kap kötelező érvényű, évről évre meghatározott százalékos célokat, 2030-ig bezárólag.
  • Új nyomonkövethetőség a biomasszára: a nagy biomassza-üzemeltetőknek évente, független ellenőrzéssel kell igazolniuk, hogy a felhasznált fa tanúsított és fenntartható, ellenkező esetben szankciókkal számolhatnak.
  • Szigorú határidő az egyedi mérésre: 2030. december 31. a mérőórák vagy költségmegosztók felszerelésére minden központi rendszerhez csatlakozó társasházban, a 121/2014. sz. energiahatékonysági törvény módosításaként.
  • Kötelező helyi tervezés: a 20 000 főnél népesebb településeknek 2027-től rendszeresen frissített helyi fűtési és hűtési tervvel kell rendelkezniük.
  • Kibővített vállalatirányítás: az állami vállalati státusszal rendelkező távfűtési szolgáltatók mostantól kifejezetten a 109/2011. sz. sürgősségi kormányrendelet vállalatirányítási szabályai alá tartoznak.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Igazságosabb elszámolás a társasházi lakók számára, a tényleges fogyasztás alapján, miután az egyedi mérés 2030-ra általánossá válik.
  • Pénzügyi támogatás (uniós források, Környezetvédelmi Alap, Korszerűsítési Alap) a régi, szennyező kazánok és kályhák tiszta technológiákra cseréléséhez, önkéntes alapon.
  • Csökkentett illegális fakitermelési kockázat, az ipari célra felhasznált erdei biomassza nyomonkövethetőségi és tanúsítási kötelezettségei révén.

Mi marad probléma

  • A kazáncsere-programok önkéntesek; a tulajdonosok tényleges igénylése nélkül a dekarbonizáció valós üteme jóval a jogi célok alatt maradhat.
  • A finanszírozás évente jóváhagyott költségvetésektől és uniós forrásoktól függ, így a háztartásoknak nyújtott konkrét támogatás késhet vagy évről évre változhat.
  • Az egyedi mérés 2030-ig terjedő bevezetése beruházási költségekkel jár a társasházi közösségek számára, még akkor is, ha a költségmegosztók felszerelése általában olcsóbb, mint a mérőóráké.

Hasznos tanácsok

  1. Ha egyedi méréssel nem rendelkező, távfűtéshez csatlakozó társasházban laksz: beszéld meg időben a közösségben a mérőórák vagy költségmegosztók felszerelését, a törvényes határidő (2030. december 31.) közelebb van, mint gondolnád.
  2. Ha 10 évnél régebbi szilárd tüzelésű kazánod vagy kályhád van: kövesd önkormányzatod és az Energiaügyi Minisztérium támogatási programjait a hőszivattyúra vagy napelemekre való cseréhez, a részvétel önkéntes, nem vagy köteles azonnal lecserélni a kazánt.
  3. Ha társasházat vezetsz: ellenőrizd időben, hogy az épület egyedi mérésre vagy költségmegosztókra jogosult-e, a műszaki megvalósíthatóságtól függően, a döntés befolyásolja a beruházási költségeket.
  4. Ha a jogszabályi küszöbök feletti biomassza-létesítménnyel rendelkező vállalkozás vagy: készítsd elő időben a nyomonkövethetőségi dokumentumokat és az éves független ellenőrzést, a jelentést március 31-ig kell benyújtani az előző évre vonatkozóan.
  5. Ha 20 000 főnél népesebb településen élsz: kövesd önkormányzatod helyi fűtési és hűtési tervét, amely 2027-től megmutatja, milyen műszaki megoldások vannak tervbe véve a te térségedre.

Gyakori kérdések

Pontosan mit ír elő a 168/2026. sz. törvény?
Éves célokat határoz meg a megújuló energia arányára a fűtésben és hűtésben (2030-ra akár 41,4%-ig), nyomonkövethetőséget és tanúsítást ír elő az ipari célra felhasznált erdei biomasszára, és 2030. december 31-i határidőt vezet be a hőenergia egyedi mérésére a társasházakban.
A tulajdonosok kötelesek lecserélni a fatüzelésű kazánjukat?
Nem. A fűtőberendezés-cserét célzó programok önkéntesek, a részvétel csak a tulajdonos kérésére történik. A törvény nem tiltja a meglévő kazánok, köztük az erdei biomasszát használók használatát.
Mi történik, ha épületemben 2030-ig nincs egyedi mérés?
A törvény nem részletez közvetlen szankciókat a társasházi közösségekre nézve, de kötelezővé teszi a mérőórák, vagy ahol ez műszakilag nem megvalósítható, a költségmegosztók felszerelését a központi rendszerekért felelős üzemeltetők és hatóságok számára.
Ki ellenőrzi, hogy az erdei biomassza legális és fenntartható-e?
A nagy üzemeltetőknek független ellenőrzést kell szerezniük egy akkreditált vagy tanúsított harmadik féltől, belföldön vagy egy másik uniós tagállamban, míg az Energiaügyi Nemzeti Szabályozó Hatóság és a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium állapítja meg a jogsértéseket és alkalmazza a szankciókat.
Mi az egységes fűtési és hűtési övezet?
A helyi hatóság határozatával kijelölt terület, ahol egyetlen központosított műszaki fűtési és hűtési megoldás érvényes, célja az adott terület távfűtési hálózataiba már megvalósult közberuházások védelme.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 647. szám, 2026. augusztus 5. 16 oldal PDF, 114 KB a jogi aktus a(z) 7. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.