Röviden
- Négy minisztérium hagyta jóvá azokat a szabályokat, amelyek szerint a polgármesteri hivatalok elszámolhatják majd a tíz évnél régebbi vagy 65% alatti hatásfokú fatüzelésű kályhák és kazánok cseréjét. A részvétel önkéntes, a kérelmet a tulajdonos nyújtja be.
- Azt viszont nem szabadon választja meg, mit kap helyette: egy Excel alapú számítási eszköz hasonlítja össze a hőszivattyút, a napkollektort, a geotermikus rendszert, a tárolós napelemes megoldást, a kogenerációt és a távfűtésre való rákötést, 15 éves távlatban, és kizárja azokat a megoldásokat, amelyek a referenciamegoldás kétszeresénél többe kerülnek.
- Az energiaszegénységgel érintett és a kiszolgáltatott háztartásoknál a támogatás az elszámolható költségek 100%-áig terjedhet, ha a pénz a Szociális Klímaalapból jön, a polgármesteri hivatal pedig köteles segíteni nekik a pályázati anyag összeállításában.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 727. szám, 2026. augusztus 31.
Hatálybalépés: 2026. augusztus 31.
Annak a programnak, amellyel a régi fatüzelésű kályhákat és kazánokat lecserélik, 2026. augusztus 31-től van alkalmazási kézikönyve. Az európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter, az energiaügyi miniszter, a fejlesztési miniszter és a környezetvédelmi miniszter közös rendelete, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. augusztus 31-i, 727. számában jelent meg, jóváhagyja azt a módszertani keretet, amelyet a fűtési és hűtési ágazat dekarbonizációjáról szóló 168/2026. sz. törvény írt elő. A törvény 2026. augusztus 31-ben szabta meg a jóváhagyás határidejét, tehát a rendelet éppen az utolsó megengedett napon jelent meg.
A tét nagy és nagyon is kézzelfogható. A törvény azt kéri, hogy 2040. december 31-ig legalább 250 000 fatüzelésű vagy szilárd fosszilis tüzelőanyaggal működő fűtőberendezést cseréljenek le, közbenső célként 50 000-et 2030 végéig és 100 000-et 2035 végéig. Senki nem köteles lecserélni a kályháját: a törvény 4. cikkének (13) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy nem keletkezik általános cserekötelezettség, és nem tiltja meg a meglévő berendezések használatát. Most az a mechanizmus épül fel, amelynek révén az kap rá közpénzt, aki cserélni akar.
Ki kérhet támogatást: azok az egyéni háztartások, amelyek tíz évnél régebbi vagy 65% alatti hatásfokú, erdei biomasszával vagy szilárd fosszilis tüzelőanyaggal működő fűtőberendezést használnak; a polgármesteri hivatalok, az ugyanilyen helyzetben lévő szociális rendeltetésű középületek után; valamint a távhőszolgáltatók, a központosított rendszerek termelőegységei után.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás az, hogy a műszaki döntés kikerül a kérelmező kezéből, és egy algoritmusba kerül. A polgármesteri hivatal kitölt egy számítási eszközt, amely két tesztet futtat le. A műszaki megvalósíthatósági teszt azt vizsgálja, hogy az adott címen megvan-e a szükséges infrastruktúra: gázhálózat, elegendő teljesítményű villamos hálózat, távfűtő rendszer, továbbá az azoktól mért távolság és a rákötés költsége. A gazdasági indokoltsági teszt a bent maradt megoldások 15 éves teljes költségét veti össze a referenciamegoldás költségével, és kizár mindent, ami túllép egy küszöbértéket, amelyet alapértelmezés szerint 2-ben, vagyis a referencia kétszeresében állapítottak meg.
A második hatás az, hogy ha több megoldás is átmegy mindkét teszten, az eszköz a legolcsóbbat ajánlja, de a kérelmező bármelyik támogathatót választhatja. Ez az egyetlen hely az egész módszertani keretben, ahol a tulajdonosnak valódi választása van.
A harmadik hatás arra vonatkozik, mi történik, ha semmi nem megy át. Ha a törvényben szereplő nyolc megoldás közül egyik sem egyszerre megvalósítható és gazdaságilag indokolt, a másodlagos megoldás lép be: szintén fatüzelésű berendezés, de új, és megfelel az (EU) 2015/1.185 rendelet környezetbarát tervezési követelményeinek. Ha pedig ez sem megvalósítható, az eszköz kimondja, hogy az adott helyszínen nincs támogatható megoldás, és a támogatást nem ítélik meg.
A negyedik hatás egy tilalom. A fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánokat nem lehet finanszírozni, a 16/2025. sz. kormányrendelet alapján, amely az (EU) 2024/1.275 irányelvet ülteti át. A kifejezetten leírt kivétel a kályhák és azok a mikrokogenerációs rendszerek, amelyek az épület szintjén villamos energiát és hőt is termelnek, mert ezek nem tartoznak az önálló kazánok közé.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
E rendeletig a 168/2026. sz. törvény három hete létezett, de nem lehetett alkalmazni. A törvény kimondta, hogy a polgármesteri hivatalok támogatási programokat hoznak létre, felsorolta a nyolc energetikai megoldást, és rögzítette a 2030-as, 2035-ös és 2040-es célokat, de üresen hagyta mindazt, ami az alkalmazást jelenti: ki jogosult, milyen iratokat nyújt be, hogyan zajlik a megvalósíthatósági teszt, mekkora részt fedez a támogatás és hogyan fizetik ki. Mindezt a törvény 10. cikkének (1) bekezdése szerint a négy miniszter közös rendelete hagyja jóvá.
A rendelet betölti ezt az űrt, de nem teljesen. A módszertani keret az eljárást és az algoritmust rögzíti, a számokat nem. A támogatás intenzitását, a kiszolgáltatott háztartásoknak fenntartott költségvetési minimumhányadot, a tüzelőanyagárakat, a rákötési költségeket és az infrastruktúra-küszöböket az egyes finanszírozási források pályázati útmutatói állapítják meg. Az egész dokumentumban egyedül a 15 éves időtáv és a 2-es küszöb szerepel számként.
Hasonló űrt töltött be egy másik energiaügyi miniszteri rendelet a távfűtési hálózatoknál: az 590 millió eurós útmutatóhoz megérkezett az előfinanszírozási és visszatérítési kérelem.
Az is megváltozik, hogy ki vezeti a nyilvántartást. A helyi önkormányzatok évente, március 31-ig jelentik a megvalósítás állását az Energiaügyi Minisztériumnak és a Fejlesztési Minisztériumnak, a 168/2026. sz. törvény 2. sz. mellékletében szereplő minta szerint. Az első jelentés 2027-ben esedékes.
Érdemes megjegyezni az energiaszegénységben élő háztartások kezelését. Rájuk a keret négy egyidejű intézkedést ír elő: fenntartott minimumhányadot minden program költségvetéséből, magasabb támogatási intenzitást, a polgármesteri hivatal segítségét a pályázati anyag összeállításában, valamint azt a lehetőséget, hogy előlegként vagy részletekben kapják meg a pénzt, éppen azért, hogy ne kelljen megelőlegezniük a munkát. A Szociális Klímaalapból származó finanszírozásoknál a támogatás elérheti az elszámolható költségek 100%-át a legmagasabb kiszolgáltatottsági fokú háztartásoknál.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- A kiválasztási szabály az egész országban ugyanaz, az eredmény pedig automatikusan áll elő, tehát két azonos helyzetű, különböző megyében élő háztartásnak ugyanazt a választ kellene kapnia.
- Az előfinanszírozásra képtelen háztartások előlegként vagy a kivitelezőnek fizetett közvetlen kifizetéssel kaphatják meg a támogatást, tehát nem kell előbb a saját zsebükből kifizetniük az összeget.
- A polgármesteri hivatalnak kifejezett kötelezettsége, hogy segítsen az energiaszegénységben élő és a kiszolgáltatott háztartásoknak az iratok összeállításában, közvetlenül vagy kijelölt szervezeteken keresztül.
- A gáz-, a villamos hálózatra vagy a távfűtésre való rákötés költsége is beleszámít, tehát a beszerzéskor olcsó, de a bekötésnél drága megoldást nem lehet mesterségesen ajánlani.
- A részvétel önkéntes marad, és a jogi aktus ezt meg is ismétli, tehát senkit nem lehet a meglévő berendezése feladására kötelezni.
Mi marad probléma
- A keret egyetlen támogatási számot sem tartalmaz. Hogy egy háztartás mennyit kap ténylegesen, csak a pályázati útmutatóból derül ki, amelynek nincs közzétételi határideje.
- A 15 éves számítás állandó árakon készül, diszkontráta nélkül, tehát egy 2041-ben elköltött lej pontosan annyit nyom a latban, mint egy 2027-ben elköltött.
- Az energiaszegénységgel érintett háztartás fogalommeghatározása továbbutal, és egyetlen ellenőrizhető ismérvnél sem áll meg a jogi aktus szövegében.
- A melléklet, vagyis maga a számítási eszköz, hasonmás formában, nyomtatható változatban jelent meg, és benne minden érték „input” jelöléssel szerepel. Az eredményt előállító Excel-fájlt nem tették közzé, és egyetlen cikk sem mondja meg, ki bocsátja rendelkezésre.
- A törvény céljai az utolsó öt évre 150 000 berendezést írnak elő, vagyis az azt megelőző öt év ütemének háromszorosát, a módszertani keret pedig semmilyen gyorsítási mechanizmust nem tartalmaz.
Hasznos tanácsok
- Egyelőre ne nyújtson be semmit. A kérelmet csak azután kell benyújtani a polgármesteri hivatalhoz, hogy a finanszírozó hatóság közzétette a pályázati felhívást a hozzá tartozó költségvetéssel és feltételekkel. Addig nincs benyújtandó pályázati anyag.
- Készítse elő időben a tulajdoni okiratot vagy más iratot, amely az ingatlan törvényes használati jogcímét igazolja. Ez a 7. cikk által kért első irat, és a hiánya mindent megakaszt.
- Keresse elő a meglévő kazán vagy kályha iratait, amelyekből kiderül a kora és a hatásfoka. Ha már nincsenek meg, a keret elfogad saját felelősségre tett nyilatkozatot, de ezt a polgármesteri hivatal helyszíni megállapításával vetik össze.
- Ha a 226/2021. sz. törvény szerinti kiszolgáltatott energiafogyasztó kategóriájába tartozik, gyűjtse össze az ezt igazoló iratokat. A besorolás nem a számítási eszközben kipipált jelölésből következik, hanem a finanszírozó hatóság okirati ellenőrzéséből.
- Nézze meg, milyen infrastruktúra van az Ön címén és milyen távolságra: gázhálózat, rendelkezésre álló villamos teljesítmény, távfűtő rendszer. Ez a három adat, a távolsággal együtt, még minden ármegfontolás előtt eldönti, mely megoldások maradnak versenyben.
- Ha egy adott technológiát szeretne, kérje el a polgármesteri hivataltól a számítási eszköz által előállított eredményt. Ez a finanszírozási kérelem iratanyagának része, és ha több megoldás is támogatható, joga van választani, nem csak a legolcsóbbat kell elfogadnia.
- Ne idegenítse el és ne helyezze üzemen kívül a támogatásból vásárolt berendezést. A kedvezményezett köteles fenntartani a beruházás működőképességét és rendeltetését, a feltételek megsértése pedig az összegek visszakövetelését vonja maga után.
Gyakori kérdések
Köteles vagyok lecserélni a fatüzelésű kályhámat?
Mely berendezések kerülnek be a programba?
Mekkora részt fedez a támogatás?
Mi történik, ha nálam a listából semmit nem lehet felszerelni?
Kaphatok pénzt gázkazánra?
Ki végzi a megvalósíthatósági tesztet, én vagy a polgármesteri hivatal?
Hogyan fizetik ki a pénzt?
Vonatkozik a távfűtésre kötött tömbházakra is?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- A referenciamegoldás a cikkben és a mellékletben másképp van meghatározva, pedig az egész gazdasági teszt rajta múlik. A módszertani keret 2. cikkének c) pontja a referenciamegoldást így határozza meg: „înlocuirea unei centrale individuale existente pe lemne cu o centrală individuală nouă pe lemne, care respectă cerințele în materie de proiectare ecologică prevăzute de Regulamentul (UE) 2015/1.185”, vagyis a meglévő egyedi fatüzelésű kazán cseréje új, környezetbarát tervezésnek megfelelő kazánra. A melléklet „Calculator_Individual” (egyéni kalkulátor) munkalapjának „3. Parametri de calcul” (számítási paraméterek) szakaszában a „Soluție de referință” (referenciamegoldás) sorban ezzel szemben a „= sistemul de încălzire existent”, vagyis a meglévő fűtési rendszer érték áll. Ez két különböző dolog: egy új, megfelelő kazánnak beruházási költsége és csökkentett fogyasztása van, míg a meglévő rendszernek nulla a beruházása és nagy a fogyasztása. Mivel a 11. cikk (3) bekezdése csak akkor nyilvánít egy technológiát gazdaságilag indokoltnak, ha a 15 éves költsége és a referenciamegoldás költsége közötti arány nem lépi túl a küszöböt, a két meghatározás eltérő nevezőt ad, és ugyanannál a 2-es küszöbnél ugyanarra a helyszínre eltérő támogatható technológiai listát eredményez.
- A melléklet „4. Calculul justificării economice” (a gazdasági indokoltság számítása) szakaszában a „SACET” (távhőellátó rendszer) sorban az „Infrastr.” oszlop értéke „Autonom”, vagyis önálló. Ugyanennek a mellékletnek a „2. Infrastructură disponibilă și cost estimat de racordare” (rendelkezésre álló infrastruktúra és becsült rákötési költség) szakaszában van egy külön „SACET” sor, a meglétre, a távolságra és a becsült rákötési költségre vonatkozó oszlopokkal, a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontja pedig kifejezetten megköveteli, hogy az eszköz vegye figyelembe a „existența … sistemului de alimentare centralizată cu energie termică, precum și distanța până la acestea” elemeket, vagyis a központosított hőellátó rendszer meglétét és az attól mért távolságot. Az „Infrastr.” oszlop az, amely minden technológiát összekapcsol azzal az infrastruktúrasorral, amely feltételezi: a gáznál „Gaz”, a hőszivattyúknál „Electric” szerepel. Azzal, hogy a távfűtésre való rákötést önállóként jelölik, ez a kapcsolat elszakad, és a hálózat meglétének ellenőrzése többé nem tudja befolyásolni e megoldás megvalósíthatóságát.
- Az energiaszegénységgel érintett háztartás fogalommeghatározása egyetlen ismérvnél sem zárul le. A 2. cikk e) pontja úgy határozza meg, mint azt a háztartást, amely „care se încadrează în prevederile art. 19”, vagyis amely a 19. cikk hatálya alá esik. A 19. cikk (1) bekezdése azonban az energiaszegénységnek mint jelenségnek a fogalommeghatározását ismétli meg az (EU) 2023/1.791 irányelv 2. cikkének 52. pontjából, besorolási feltételek nélkül, a (2) bekezdés pedig továbbutal: az ellenőrzési mechanizmust „se stabilește în funcție de criteriile specifice fiecărei surse de finanțare”, vagyis az egyes finanszírozási forrásokra jellemző ismérvek szerint állapítják meg, méghozzá a „categoria de beneficiar prevăzută la art. 16 alin. (1)”, a 16. cikk (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezetti kategória tekintetében. A 16. cikk (1) bekezdése viszont semmilyen kedvezményezetti kategóriát nem határoz meg, csak annyit mond, hogy az intenzitást a finanszírozási útmutató ismérvei alapján, differenciáltan állapítják meg. A lánc a semmibe zárul, pedig a 21. cikk a) pontja éppen ennek a kategóriának tart fenn minimumhányadot minden program költségvetéséből, a 21. cikk b) pontja pedig az intenzitás növelése tekintetében szintén a 16. cikk (1) bekezdésére utal, amely semmilyen növelést nem ír elő. Összehasonlításképpen: a 20. cikk a kiszolgáltatott háztartás esetében megoldja a kérdést, a 226/2021. sz. törvényre és az (EU) 2023/955 rendeletre való utalással.
A szerkesztőség elemzése
Ez a keret olyan problémát old meg, amely minden korábbi kályhacsere-programot megakasztott: ki dönti el, mit szerelnek fel. Eddig a választás vagy útmutatóval, vagy helyi alkuval történt, az eredmény pedig az volt, hogy a pénz a legkönnyebben felszerelhető megoldás felé ment, nem a hosszú távon legjobb felé. Itt a döntés kifejezett, 15 éves számítással születik, amely a rákötés költségét is tartalmazza, nem csak a berendezés árát. Ez valódi javulás, és az átláthatósága ellenőrizhető: az eszköz által előállított eredmény a kérelem iratanyagának része, tehát a kérelmező elkérheti és vitathatja.
A törvényben szereplő célok számtana viszont mást mond, mint a naptár. 50 000 berendezés 2030 végéig évi 12 500-at jelent, ha az első felhívás 2027-ben indul. A következő 50 000, 2035 végéig, évi 10 000-et kíván, vagyis némileg lassabb ütemet. Az utolsó 150 000, 2036 és 2040 között, évi 30 000-et, vagyis háromszor annyit. Más szóval a 250 000-es célból 60% az időszak utolsó öt évébe csúszik, a most közzétett módszertani keret pedig semmilyen mechanizmust nem tartalmaz, amely ezt a gyorsítást előkészítené. Az eltérésre az egyetlen előírt eszköz a törvény 4. cikkének (11) bekezdése szerinti korrekciós cselekvési terv, amely csak azután indul, hogy a lemaradás bekövetkezett és egy évig fennállt.
A legkövetkezetesebb módszertani választás egyben a legkevésbé megmagyarázott is. A 11. cikk (5) bekezdése előírja, hogy a 15 éves költségeket állandó árakon, diszkontráta nélkül kell kiszámítani. Diszkontált számításban a jövőbeli tüzelőanyag-kiadás kevesebbet ér a mai beruházásnál, ami a szereléskor olcsó megoldásoknak kedvez. Diszkontálás nélkül a 2041-ben kifizetett egy lej tüzelőanyag pontosan annyit nyom, mint a 2027-ben kifizetett, az előny pedig az alacsony üzemeltetési költségű technológiákhoz, vagyis a hőszivattyúkhoz kerül. A választás összhangban van a törvény kinyilvánított céljával, de csendben eldönti, ki nyeri meg az összehasonlítást, és megérdemelné, hogy ezt ki is mondják, ne egy módszertani bekezdésben rejtőzzön.
Egy harmadik dolog a rendelet dátumaiból látszik. Az európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter augusztus 18-án írta alá, a másik három miniszter augusztus 28-án, a közzététel pedig augusztus 31-én történt, a törvény 10. cikkének (1) bekezdésében megszabott határidő utolsó napján. Tíz nap az első és az utolsó aláírás között, egy olyan jogi aktusnál, amely a Nemzeti Helyreállítási és Rezilienciaterv 6. komponensének 6. reformjához tartozó 128. mérföldkő feltétele, amelyre a rendelet preambuluma maga is hivatkozik. A határidőt betartották, de egyetlen tartaléknap nélkül, a pályázati útmutatónak pedig, vagyis annak a dokumentumnak, amely a számokat tartalmazza, semmilyen határideje nincs.
Mit kellene megváltoztatni
- Határidő a pályázati útmutatóra. A módszertani keret az útmutatóra bízza a támogatás intenzitását, a kiszolgáltatott háztartásoknak fenntartott hányadot, a tüzelőanyagárakat és az infrastruktúra-küszöböket, vagyis mindazt, ami az algoritmust pénzzé váltja. Határidő nélkül az utolsó törvényes napon közzétett jogi aktus a végtelenségig alkalmazhatatlan maradhat, a 2030-as cél pedig már az induláskor éveket veszít a megvalósításból.
- A számítási eszköz közzététele elektronikus formában, a jogi aktusban megjelölt címen. A romániai Hivatalos Közlönyben megjelent melléklet nyomtatható másolat, minden értéke „input” jelöléssel, a képletek pedig leíró módon szerepelnek. Mivel a 8. cikk (2) bekezdése azt kéri, hogy a tesztet „prin completarea instrumentului de calcul”, vagyis a számítási eszköz kitöltésével végezzék el, az eredményt előállító fájlnak a jogi aktusban rögzített közzétételi helyet kellene kapnia, nem pedig az egyes finanszírozó hatóságok belátására bízni.
- Saját ismérv az energiaszegénységre, legalább tartalékként. Egy olyan küszöb, hogy „az energiakiadás meghaladja a háztartás rendelkezésre álló jövedelmének adott hányadát”, azonnal tartalmat adna a 19. cikknek, és alkalmazhatóvá tenné a 21. cikk négy védelmi intézkedését azoknál a programoknál is, amelyek forrásai nem írnak elő saját fogalommeghatározást.
- Nyilvános jelentés az eszköz által előállított eredményekről, ne csak a lecserélt berendezések számáról. A 27. cikk szerinti éves jelentés a megvalósítás állására vonatkozik. Ha közzétennék az ajánlott technológiák, a ténylegesen választottak és a támogatható megoldás nélküli esetek megoszlását is, már az első évben látszana, hogy a 2-es küszöb jól van-e beállítva, vagy rendszeresen a fatüzelésű másodlagos megoldás felé tereli a helyszíneket.
- Kifejezett megfeleltetés a törvény nyolc megoldása és az eszköz 12 technológiája között. Az eszköz többek között a „Gaz (cu condensare)”, vagyis a kondenzációs gázmegoldást is értékeli, jóllehet a 168/2026. sz. törvény 4. cikkének (4) bekezdése nem sorolja fel az energetikai megoldások között, a keret 12. cikkének (4) bekezdése pedig csak kályháknál és mikrokogenerációnál engedi meg. Egy kifejezett, technológiánkénti utalás elvágná a vitát arról, mi finanszírozható és mi szerepel csak az összehasonlítás kedvéért a számításban.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 727. szám, 2026. augusztus 31. 16 oldal PDF, 557 KB a jogi aktus a(z) 6. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.