Röviden

  • Aki egy háromtagú bírói tanács kizárását kéri, minden egyes érintett bíró után 100 lejt fizet, vagyis összesen 300 lejt, és az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy ez a szabály alkotmányos.
  • A fő érv: a kizárás iránti kérelem személyes, bírónként eltérő okokon alapul, ezért az illeték egyénileg jár.
  • Az érdemi kérelem illetékével való összehasonlítás nem állja meg a helyét, mondja a testület, mert az egyik eljárási közbenső kérdésre vonatkozik, a másik pedig magára a jogvita elbírálására.
Jogi aktus: 491/2025. sz. alkotmánybírósági határozat
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 591. szám, 2026. július 20.
Kihirdetve: 2025. október 21.

Egy felülvizsgálati tanács kizárásának kérése 300 lejbe kerül, mert a három bíró mindegyike külön illetékköteles, és az Alkotmánybíróság szerint ez így helyes. A 2025. október 21-i 491. sz. határozat, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. július 20-i 591. számában jelent meg, megalapozatlanként utasítja el annak a peres félnek a kifogását, aki ugyanabban az ügyben többet fizetett a kizárási kérelméért, mint a semmisségi kifogásáért. Ez egyike azoknak a határozatoknak, amelyekkel a testület évről évre fenntartotta a bírósági illetékek rendszerét.

A vitatott szöveg a bírósági illetékekről szóló 80/2013. sz. sürgősségi kormányrendelet 9. cikkének a) pontja. Ez úgy rendelkezik, hogy a polgári ügyekben előterjesztett kizárás iránti kérelmekért 100 lej illetéket kell fizetni minden olyan eljárási szereplő után, akinek a kizárását kérik.

A kifogás előterjesztője, aki a Craiovai Ítélőtábla előtt folyó ügy egyik fele, két dolgot állított: hogy háromszoros illetéket fizet egy puszta eljárási közbenső kérdésért, és hogy egy általános jogú kérelem esetén több felperes egyetemlegesen egyetlen illetéket róhat le, míg ő külön fizet minden egyes bíró után.

Milyen hatásokkal jár

Az első hatás a számítási szabály megerősítése. A 100 lejes illeték minden olyan eljárási szereplő után jár, akinek a kizárását kérik. Egy háromtagú tanács esetén az összeg 300 lejre rúg.

A második hatás maga az érdemi érv, amelyet a testület közvetlenül fogalmazott meg: a kizárás iránti kérelem személyes jellegű megfontolásokon alapul, amelyek az ítélkező tanács minden egyes tagjánál külön jelentkeznek, ezért természetes, hogy az illeték egyénileg jár.

A harmadik hatás az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést érinti. A testület megismétli állandó gyakorlatát: a bírósághoz fordulás szabadsága nem jelenti az igazságszolgáltatás ingyenességét. A jogrend helyreállítása olyan közszolgáltatás, amelynek költségeit az állami költségvetés viseli, és a törvényhozó jogosult illetékeket bevezetni annak érdekében, hogy a költségvetés ne viselje teljes egészében a felek által indított eljárás költségeit.

A negyedik hatás az illeték mértékére vonatkozik. A testület megállapítja, hogy a 100 lej ésszerű, fix összeg, amely nem terheli meg anyagilag a jogkereső felet, tehát nem korlátozza az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést.

Az ötödik hatás a biztonsági szelep. A testület emlékeztet arra, hogy a 80/2013. sz. sürgősségi kormányrendelet 42. cikke lehetővé teszi az eljáró bíróságnak, hogy mentességet, kedvezményt, részletfizetést vagy halasztást adjon a bírósági illetékek megfizetésére, éppen azokra az esetekre, amikor a fél anyagi eszközei hiányában nem tud megbirkózni a per költségeivel.

A hatodik hatás az egyenlőséget érinti. A testület megállapítja, hogy akik kizárás iránti kérelmet terjesztenek elő, nincsenek hasonló helyzetben azokkal, akik érdemi kérelmet nyújtanak be, ezért a jogegyenlőség elvének sérelme nem állapítható meg. Az első eljárási közbenső kérdésre vonatkozik, a második magára a jogvita elbírálására.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

Semmi. A határozat megalapozatlanként utasítja el a kifogást, és a 9. cikk a) pontja változatlan formában hatályban marad.

Ami hozzáadódik, az egy újabb megerősítés egy hosszú sorban. A testület kifejezetten hivatkozik a 2022. december 15-i 682. sz., a 2022. december 13-i 647. sz., a 2022. december 13-i 646. sz. és a 2022. november 10-i 538. sz. határozatra, amelyek mind hasonló kifogásokról szóltak, valamint a 2024. október 29-i 560. sz. és a 2024. október 15-i 466. sz. határozatra az egyenlőséget érintő részben.

Egy a gyakorlatban hasznos elem is hozzáadódik: az illeték egyéni jellegének kifejezett indokolása. Eddig ez az érv főként a törvényhozó mérlegelési mozgásterére való utalásként jelent meg. Itt a testület elmagyarázza, miért követi az illeték a kizárni kért bíró személyét, és nem a kérelmet.

A testület arra is emlékeztet, hogy a bírósági illetékek összege beleértendő az ítéletben megállapított perköltségbe, és megfizetésük végül a pervesztes felet terheli.

A határozat egyhangú szavazással született, végleges és mindenkire kötelező.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Kifejezett szavakkal tisztázza, miért bírónként és nem kérelmenként számítják a kizárási illetéket.
  • Fenntart egy fix és kiszámítható, 100 lejes összeget az értékarányos illeték helyett.
  • Emlékeztet a rendelet 42. cikke szerinti mentességek, kedvezmények, részletfizetések és halasztások létezésére.
  • Visszatartja a tömegesen előterjesztett kizárási kérelmeket, amelyeket a per elhúzásának eszközeként használnak.
  • A megfizetett illeték behajtható a pervesztes féltől, a perköltség részeként.

Mi marad probléma

  • Egy kis jövedelmű jogkereső számára a felülvizsgálati tanács kizárásáért fizetendő 300 lej elrettentő összeg marad, még akkor is, ha a végén visszakapható.
  • Az illeték visszaszerzése a per megnyerésétől függ, tehát az a fél, akinek a kizárás kérdésében igaza volt, de érdemben veszít, viseli a költséget.
  • A mentességet vagy a részletfizetést nem automatikusan adják meg, hanem kérelemre és bizonyítékok alapján, ami egy további eljárási lépést jelent.
  • A kifogás előterjesztése, 2021 júniusa, és a határozat közzététele, 2026 júliusa között több mint öt év telt el.
  • Sem a Parlament két házának elnökei, sem a kormány, sem az Ombudsman nem közölte álláspontját.

Hasznos tanácsok

  1. Mielőtt egy teljes tanács kizárását kérné, számoljon: 100 lej minden bíró után, akinek a kizárását kéri. Egy háromtagú tanácsnál ez 300 lej.
  2. Ha a kizárási okok csak egyetlen bíróra vonatkoznak, csak ellene terjessze elő a kérelmet. Az illeték a személyt követi, nem a tanácsot.
  3. Ha nem tud fizetni, kérjen mentességet, kedvezményt, részletfizetést vagy halasztást a bírósági illetékekről szóló 80/2013. sz. sürgősségi kormányrendelet 42. cikke alapján, és csatoljon iratokat az anyagi helyzetéről.
  4. Ne feledje, hogy ha nem képes megbirkózni a per költségeivel, kérhet költségmentességet a külön törvényben meghatározott feltételek szerint.
  5. A megfizetett illeték a perköltség része. Kérje kifejezetten a végindítványában, különben a bíróság hivatalból nem ítéli meg.
  6. Az illeték megállapításának módja ellen újbóli vizsgálat iránti kérelmet nyújthat be ugyanahhoz a bírósághoz, a közléstől számított három napon belül. Ez a kérelem maga illetékmentes.

Gyakori kérdések

Mennyibe kerül egy kizárás iránti kérelem?
100 lej minden olyan eljárási szereplő után, akinek a kizárását kérik. Egy háromtagú bírói tanács esetén a teljes illeték 300 lej.
Miért kell minden bíró után fizetni?
Mert a kizárás iránti kérelem személyes jellegű megfontolásokon alapul, amelyek a tanács minden egyes tagjánál külön jelentkeznek, mutat rá az Alkotmánybíróság.
Változik valami e határozat után?
Nem. A kifogást megalapozatlanként utasították el, és a bírósági illetékekről szóló 80/2013. sz. sürgősségi kormányrendelet 9. cikkének a) pontja változatlanul hatályban marad.
Mentesülhetek az illeték megfizetése alól?
A bíróság mentességet, kedvezményt, részletfizetést vagy halasztást adhat a rendelet 42. cikke alapján, ha a fél anyagi eszközei hiányában nem tud megbirkózni a per költségeivel.
Visszakapom a pénzemet, ha igazam van?
A bírósági illetékek összege beleértendő az ítéletben megállapított perköltségbe, és megfizetésük a pervesztes felet terheli.
Miért fizetek többet, mint az érdemi kérelemért?
A testület rámutat, hogy a kettő nem hasonló helyzet: a kizárás eljárási közbenső kérdésre vonatkozik, az érdemi kérelem pedig a jogvita elbírálására. A bánásmódbeli különbség nem sérti a jogegyenlőséget.
Mit tegyek, ha nem értek egyet a megállapított illetékkel?
Újbóli vizsgálat iránti kérelmet nyújthat be ugyanahhoz a bírósághoz, a fizetendő illeték közlésétől számított három napon belül. Ez a kérelem mentes a bírósági illeték alól.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 591. szám, 2026. július 20. 16 oldal PDF, 113 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.