Röviden
- A Romániába való beutazás tilalma, amelyet a Bevándorlási Főfelügyelőség vagy a határrendőrség rendel el, érintetlen marad. Románia Alkotmánybírósága elfogadhatatlanként utasította el a megtámadását, mert a felhozott indokok nem függtek össze a folyamatban lévő perrel.
- A közvetve megerősített szabályok: a tilalom kitoloncolási intézkedés nélkül is elrendelhető, azoknak az esetében pedig, akik illegálisan lépték át vagy csalárd módon kísérelték meg átlépni a határt, az időtartam 5 év.
- A jogorvoslat rövid és pontos: a közléstől számított 10 nap, annál az ítélőtáblánál, amelynek illetékességi területén az intézkedést elrendelő egység található.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 621. szám, 2026. július 28.
Hatálybalépés: 2026. július 28.
Egy külföldi állampolgár azt kérte Románia Alkotmánybíróságától, hogy semmisítse meg azokat a szabályokat, amelyek alapján megtiltható a Romániába való beutazása, az érvelését azonban olyan helyzetre építette, amely az ő ügyében nem szerepelt. A testület elfogadhatatlanként utasította el a kifogást, érdemben nem vizsgálta. A 2025. december 11-i 764. sz. határozat, amely kedden jelent meg a romániai Hivatalos Közlönyben, a második ugyanazon a napon hozott döntés, amellyel az Alkotmánybíróság szerkesztési hiba miatt tagadja meg egy kifogás érdemi vizsgálatát, az előző a közigazgatási perek bírósági illetékeiről szólt. Mindkettő ugyanarra a tizenöt évvel ezelőtti viszonyítási pontra hivatkozik.
A megtámadott szövegek a Romániában tartózkodó külföldiek jogállásáról szóló, a romániai Hivatalos Közlöny 2008. június 5-i 421. számában újraközölt 194/2002. sz. sürgősségi kormányrendelet két bekezdése. Az első, a 1063. cikk (2) bekezdése azt mondja meg, ki rendeli el a beutazási tilalmat és milyen esetekben. A második, a 1064. cikk (8) bekezdése egy adott kategóriára állapítja meg az időtartamot.
A kifogást Alejandro Daniel Anton emelte a Bukaresti Ítélőtábla VIII. közigazgatási és adóügyi peres tanácsa előtt folyamatban lévő közigazgatási perben, amelynek tárgya a külföldiek jogállásával kapcsolatos jogvita.
Milyen hatásokkal jár
Mit mond konkrétan a két szöveg. A 1063. cikk (2) bekezdése szerint a Romániába való beutazás megtiltását a Bevándorlási Főfelügyelőség vagy a határrendőrség szervei rendelik el abban az esetben is, ha a külföldivel szemben nem hoztak kitoloncolási intézkedést, valamint a 8. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában, továbbá a 8. cikk (2) bekezdésének a) ponttól b1) pontig terjedő rendelkezéseiben említett külföldiekkel szemben, illetve azokkal szemben, akik nem felelnek meg a 6. cikk (1) bekezdésének h) pontjában foglalt feltételeknek. A 1064. cikk (8) bekezdése szerint azoknak a külföldieknek az esetében, akik illegálisan lépték át vagy csalárd módon kísérelték meg átlépni az államhatárt, a beutazási tilalom időtartama 5 év.
Az indítványozó érvelése. Azt állította, hogy a szövegek sértik a törvény előtti egyenlőséget, mert a kiutasított személy nem részesülhet a büntetőeljárási törvénykönyv több jogintézményében: a bűnösség beismeréséről szóló egyezségben, a vádbeismerési eljárásban, a büntetés kiszabásának elhalasztásában, a büntetés végrehajtásának felügyelet melletti felfüggesztésében és a büntetés egyharmaddal való csökkentésében. Hozzátette, hogy annak a személynek a kiutasítása, aki ellen büntetőeljárás folyik, lehetetlenné teszi a tisztességes eljáráshoz való hozzáférést, mivel a per a vádlott távollétében zajlik majd, a közvetlenség, a kontradiktórius eljárás és a fegyveregyenlőség elvének megsértésével.
Miért nem jutott el a testület az érdemi vizsgálatig. Mert az ügy, amelyben a kifogást emelték, közigazgatási per volt, nem büntetőper. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy nincs releváns összefüggés a kifogás indokolása és a folyamatban lévő per között, amelynek jogalapja a 1063. cikk (5) bekezdése, vagyis éppen az intézkedés megtámadásáról szóló szöveg. Az indítványozó feltételezett helyzetből vezette le az alkotmányellenességet: abból, hogy a kiutasított személy vádlott lenne egy romániai bíróság előtt folyó büntetőperben.
A feltételezések nem döntik meg az alkotmányosság vélelmét. Az Alkotmánybíróság a 2020. szeptember 29-i 678. sz. határozat 129. bekezdéséből idézi fel azt a szabályt, amely szerint az alkotmányellenességi kifogásoknak tényleges és meghatározott aktusokra, tényekre vagy magatartásokra kell vonatkozniuk. A puszta feltételezések nem tartoznak az alkotmányossági felülvizsgálat körébe. Az elutasítás alapja a 47/1992. sz. törvény 29. cikkének (1) bekezdése, amely megköveteli, hogy a kifogás összefüggjön az ügy eldöntésével.
A jogorvoslat, amelyre a testület emlékeztet. Az elutasítás indokolásában maga az Alkotmánybíróság idézi a 1063. cikk (5) bekezdését: a Romániába való beutazás megtiltásáról szóló intézkedést a külföldi a közléstől számított 10 napon belül támadhatja meg annál az ítélőtáblánál, amelynek illetékességi területén az intézkedést elrendelő egység található. Ez az egész határozat gyakorlati szempontból leghasznosabb információja.
Egyetlen megkeresett hatóság sem válaszolt. A Parlament két házának elnökei, a kormány és a Nép Ügyvédje nem küldte meg a kért állásfoglalást. A megkereső bíróságon kívül egyedül az ügyészség fejtette ki az álláspontját, és az is az elfogadhatatlanként való elutasítást kérte. A Bukaresti Ítélőtábla a nap többi ügyétől eltérően kifejtette a véleményét: megalapozatlannak találta a kifogást.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
Jogilag semmi. A szövegek hatályban maradnak, az Alkotmánybíróság pedig nem foglalt állást arról, hogy összhangban állnak-e az alkotmánnyal. A beutazási tilalmat a továbbiakban ugyanazokkal a feltételekkel rendelik el, a határ illegális átlépésére előírt 5 éves időtartam pedig változatlan marad.
Ami tisztázódik, az eljárási stratégia kérdése. Az alkotmányellenességi kifogás nem használható arra, hogy egy közigazgatási perben olyan következményeket támadjanak meg, amelyeket a szöveg egy esetleges büntetőügyben váltana ki. A folyamatban lévő üggyel való összefüggés nem formaság, hanem elfogadhatósági feltétel: ha az indokolás más jogterületre vonatkozik, mint amelyben a per zajlik, a testület nem bocsátkozik vizsgálatba.
A második pontosítás a feltételezett helyzetekre való hivatkozást érinti. Egy szöveg nem válik alkotmányellenessé attól, hogy körülmények olyan együttállásában, amely még nem következett be, méltánytalan eredményre vezethetne. A kifogásnak tényleges és meghatározott tényekre kell vonatkoznia.
Érdemes megfigyelni, hogy az ugyanazon a napon közzétett mindkét elfogadhatatlansági határozat ugyanarra a viszonyítási pontra, a 2011. október 4-i 1.313. sz. határozatra támaszkodik, amely rögzítette minden kifogás három elemét: a megtámadott szöveget, a hivatkozott alkotmányos rendelkezést és a kettő közötti ellentét indokolását. Csak a hiányzó elem különbözik: ott maga az indokolás, itt annak a perrel való összefüggése.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- A határozat kifejezetten emlékeztet a beutazási tilalom megtámadásának határidejére és a hatáskörrel rendelkező bíróságra: a közléstől számított 10 nap, a területileg illetékes ítélőtáblánál.
- Világosan elhatárolja, mi vitatható egy közigazgatási perben és mi nem, ami segít egy későbbi kifogás helyes felépítésében.
- Megerősíti, hogy egy szöveg nem támadható meg feltételezett következmények alapján, ami megvédi a normák stabilitását a spekulatív megtámadásoktól.
- A döntés egyhangú szavazattal született, különvélemény nélkül.
- Az elfogadhatatlanként való elutasítás nem foglal állást az ügy érdemében, ezért nem zárja ki, hogy a megfelelő perben és megfelelően indokolva újabb kifogást emeljenek.
Mi marad probléma
- Az indítványozó által felvetett kérdés válasz nélkül marad: a testület nem vizsgálta, hogy a büntetőeljárás alatti kiutasítás sérti-e a tisztességes eljáráshoz való jogot.
- A 2020. márciusi megkereséstől a 2026. júliusi közzétételig több mint hat év telt el, olyan döntésért, amely nem érinti az ügy érdemét.
- A megkeresett hatóságok közül egy sem, sem a kormány, sem a Nép Ügyvédje, sem a két ház elnökei nem küldtek állásfoglalást, noha a törvény éppen ebből a célból írja elő a végzés megküldését.
- A határ illegális átlépésére előírt fix 5 éves időtartam az idézett szöveg alapján semmilyen, a körülményekhez igazodó egyéniesítést nem tesz lehetővé, ezt a szempontot pedig nem vizsgálták.
- A megtámadásra nyitva álló 10 napos határidő rövid annak, aki az országon kívül tartózkodik vagy jogi segítség nélkül maradt, és a határozat ezt a kérdést nem tárgyalja.
Hasznos tanácsok
- Ha a Romániába való beutazás megtiltásáról szóló határozatot kap, azonnal számolja ki a határidőt: a közléstől számított 10 napja van a megtámadására, a 194/2002. sz. sürgősségi kormányrendelet 1063. cikkének (5) bekezdése szerint.
- A keresetet annál az ítélőtáblánál kell benyújtani, amelynek illetékességi területén az intézkedést elrendelő egység található, nem bármelyik bíróságnál.
- Ne feledje, hogy a tilalom akkor is elrendelhető, ha Önnel szemben nem hoztak kitoloncolási intézkedést. A kitoloncolás hiánya nem jelenti a tilalom hiányát.
- Ha a tilalom a határ illegális átlépését vagy csalárd átlépésének kísérletét követi, a törvényben előírt időtartam 5 év.
- Ha alkotmányellenességi kifogást emel, előbb ellenőrizze, hogy a megtámadott szöveg valóban annak az ügynek a jogalapja-e, amelyben Ön érintett. E kapcsolat nélkül a kifogás elfogadhatatlan.
- Ne olyan helyzetre építse a kifogást, amely nem következett be. A testület tényleges és meghatározott tényeket vár el, nem feltételezéseket.
- Ha párhuzamosan büntetőeljárás is folyik Ön ellen Romániában, az ország területéről való eltávolítás eljárási következményeit az ügyvédjével abban az ügyben beszélje meg, ne a közigazgatási perben.
- Őrizze meg a tilalomról szóló határozat közlésének bizonyítékát. Attól a naptól telik a 10 napos határidő.
Gyakori kérdések
Kimondta az Alkotmánybíróság, hogy a beutazási tilalom alkotmányos?
Ki rendelheti el a Romániába való beutazás megtiltását?
Elrendelhető a tilalom kitoloncolási intézkedés nélkül?
Meddig tart a tilalom a határ illegális átlépése esetén?
Hogyan támadhatom meg a beutazás megtiltásáról szóló határozatot?
Miért utasították el a kifogást?
Mit jelent az, hogy az indokolás feltételezett helyzeten alapult?
Emelhető újra ugyanaz a kifogás?
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 621. szám, 2026. július 28. 16 oldal PDF, 110 KB a jogi aktus a(z) 7. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.
