Röviden
- Az Alkotmánybíróság elfogadhatatlanként elutasította azt a kifogást, amellyel két nyugdíjas azt kérte, hogy a nyugdíjkorhatár 2 éves csökkentése, amely a visszamaradó szennyezéssel érintett térségekben élőknek járt, az öregségi nyugdíjra is vonatkozzon, ne csak a részleges előrehozott nyugdíjra.
- Az elfogadhatatlanság nem jelent alkotmányosságot. A testület nem hagyta jóvá a szöveget, hanem megállapította, hogy a kérelem a törvény kiegészítését feltételezte egy új korhatárcsökkentési esettel, ami kizárólag a Parlamentre tartozik, nem az alkotmánybíráskodásra.
- Kiket érint: azokat, akiknek a 263/2010. sz. törvény 65. cikke (5) bekezdésére alapított perük van folyamatban. A rendelkezés a mai törvényben már nem szerepel, mert a 360/2023. sz. törvény nem vette át a szennyezett térségekre vonatkozó kedvezményt. A határozat 2026. július 24-től végleges és általánosan kötelező.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 605. szám, 2026. július 24.
Hatálybalépés: 2026. július 24.
A nyugdíjkorhatár 2 éves csökkentését, amely azoknak jár, akik évtizedeken át kombinátok és bányák szomszédságában éltek, a bíróságok nem terjeszthetik ki az öregségi nyugdíjra. Az Alkotmánybíróság elfogadhatatlanként elutasította a Lidia Mihaela Dumitru és Zorinel Pașa által emelt kifogást, amely a Ploiești-i Ítélőtábla, illetve a Prahova Megyei Törvényszék előtt folyó két ügyben merült fel, azzal az indokolással, hogy a kért kiterjesztés a törvény kiegészítését jelentené, vagyis parlamenti hatáskörbe tartozik. Ez újabb olyan kérelem a nyugdíjszabályok átírására, amelyet a testület elutasított, miután korábban már megerősítette a 2011 előtt nyugdíjba vonultakra vonatkozó újraszámítási szabályt. A 2025. december 4-i 699. sz. határozat a romániai Hivatalos Közlöny 2026. július 24-i 605. számában jelent meg.
A vitatott rendelkezés a régi nyugdíjtörvény egyik legkonkrétabb szabálya volt. A 263/2010. sz. törvény 65. cikkének (5) bekezdése névszerint sorolta fel azokat a városokat és községeket, amelyeket a szénkitermelésből és a szén elégetéséből, az uránérc feldolgozásából, a színesfémkohászatból vagy a kénes kőolaj finomításából származó visszamaradó szennyezés érintett, Baia Mare, Copșa Mică és Zlatna településektől Rovinari, Motru, Năvodari vagy Săvinești településekig. Aki legalább 30 évig élt valamelyikükben, vagy a szennyezett terület 8 kilométeres körzetében, annak 2 évvel csökkent az általános nyugdíjkorhatára, mégpedig a részleges előrehozott nyugdíjnál egyébként alkalmazott csökkentés, vagyis a nyugdíj összegének csökkentése nélkül.
A két indítványozó sérelme éppen e kedvezmény korlátjából indult ki. A korkedvezmény csak a részleges előrehozott nyugdíjnál működött, az öregségi nyugdíjnál nem, jóllehet az érdemi feltétel, vagyis a szennyezett térségben töltött hosszú lakhatás, ugyanaz. Azt állították, hogy a káros anyagoknak való kitettség a város valamennyi lakóját egyformán érintette, függetlenül attól, melyik nyugdíjfajtát kérik, és az Alkotmány 4. és 16. cikkére hivatkoztak, amelyek az egyenlőségről szólnak, a 34. cikkre, amely az egészség védelméhez való jogot rögzíti, a 35. cikkre, amely az egészséges környezethez való jogot, valamint a 47. cikkre, amely az életszínvonalat.
Mindkét előterjesztő bíróság megalapozatlannak találta a kifogást, az ügyészség pedig annak elutasítását kérte, a 2025. február 27-i 123. sz. határozatra hivatkozva. A Parlament két házának elnökei, a Kormány és az ombudsman nem közölt álláspontot.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás a legfontosabb és egyben a legkönnyebben félreérthető. Az elfogadhatatlanságot kimondó döntés nem jóváhagyás. Az Alkotmánybíróság nem azt mondta ki, hogy a 263/2010. sz. törvény 65. cikkének (5) bekezdése alkotmányos, hanem azt, hogy nem vizsgálhat érdemben olyan kifogást, amely valójában a törvény kiegészítését kéri tőle. A különbség annak számít, aki újra fel akarná vetni a kérdést: az érdemi vita formálisan eldöntetlen marad.
A második hatás eljárási. A határozat a közzétételtől végleges és általánosan kötelező, ugyanaz a kifogás pedig a 47/1992. sz. törvény 29. cikkének (3) bekezdése alapján többé nem emelhető. A két per, amelyek közül az egyiknek a részleges előrehozott nyugdíj öregségi nyugdíjjá alakítása a tárgya, a másiknak az öregségi nyugdíj megállapítása, ezen érv nélkül folytatódik.
A harmadik hatás az elutasítás indokához kötődik, és az ügyön túl is hasznos. Az Alkotmánybíróság a 47/1992. sz. törvény 2. cikkének (3) bekezdésére utalva kifejtette, hogy csak azoknak az aktusoknak az alkotmányosságáról dönt, amelyekkel megkeresték, és nem módosíthatja vagy egészítheti ki a vizsgálat alá vont rendelkezéseket. Egy kedvezmény kiterjesztése az egyik nyugdíjfajtáról a másikra kizárólag a jogalkotó feladata, az Alkotmány 47. cikkének (2) bekezdése és 61. cikkének (1) bekezdése szerint.
A negyedik hatás az az érdemi magyarázat, amelyet a testület a 2025. február 27-i 123. sz. határozatból vesz át, és amely megvilágítja, miért nem azonos helyzet a kétféle nyugdíj. Az öregségi nyugdíjnál a teljes járulékfizetési időbe a 263/2010. sz. törvény 49. cikke szerinti beszámított időszakok is beleszámítanak, a kérelmezőnek el kell érnie az általános nyugdíjkorhatárt, ez utóbbi pedig az 55-61. cikk alapján számos élethelyzetben csökkenthető. A részleges előrehozott nyugdíjnál a beszámított időszakokat nem veszik figyelembe, cserébe legfeljebb 5 évvel korábban lehet nyugdíjba vonulni, a nyugdíj összegének csökkentése mellett, amely alól a 65. cikk (5) bekezdése éppen a szennyezett térségek lakóit mentesítette.
Az ötödik hatás a szöveg jogi minősítése, amelyet a testület kifejezetten megfogalmazott: a 65. cikk (5) bekezdése nem a törvényes nyugdíjkorhatár csökkentésének esetét szabályozta, hanem csupán mentességet a nyugdíj összegének csökkentése alól. Az öregségi nyugdíjnál nincs ilyen összegcsökkentés, mert a nyugdíjas már teljesítette a teljes járulékfizetési időt és az általános nyugdíjkorhatárt is, így hasonló szabálynak nem lett volna értelme.
A határ, amely elválasztja azt, amiről a bíróság dönt, attól, ami másra tartozik, a nyugdíjtörvény egy másik fejezetében is újra meghúzódott. Egy 2026. szeptember 23-án megjelent határozatban a testület azt válaszolta, hogy egy munkahelyet nem lehet bírósági határozattal különleges munkakörülmények közé sorolni, hanem csak a munkáltató által megindított közigazgatási eljárásban.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
A legnagyobb változás nem a határozatból ered, hanem az új nyugdíjtörvényből, és ezt világosan ki kell mondani: az itt tárgyalt kedvezmény már nem létezik. A 263/2010. sz. törvényt az állami nyugdíjrendszerről szóló 360/2023. sz. törvény 168. cikke (1) bekezdésének a) pontja helyezte hatályon kívül; ez utóbbi a romániai Hivatalos Közlöny 2023. december 4-i 1089. számában jelent meg, és 2024. szeptember 1-jétől alkalmazandó. Átnéztük a 360/2023. sz. törvény egységes szerkezetbe foglalt szövegét, mind a 176 cikkét: nem tartalmaz egyetlen utalást sem a szennyezésre, a visszamaradó szennyezésre vagy a régi 65. cikk (5) bekezdésében felsorolt települések bármelyikére.
Más szóval a szennyezett térségek lakóinak járó 2 éves korkedvezményt nem terjesztették ki, ahogy a kifogás előterjesztői kérték, hanem a régi törvénnyel együtt teljesen eltűnt. A kérdés csak a régi törvény alatt benyújtott nyugdíjkérelmek és az akkor indult perek szempontjából marad jelentős, ahol a rendelkezés továbbra is kifejti a hatását.
Az Alkotmánybíróság mégis egy hatályon kívül helyezett szövegről döntött, és ez nem figyelmetlenség. A szabály a 2011. június 15-i 766. sz. határozatból ered, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2011. augusztus 3-i 549. számában jelent meg: a hatályát vesztett norma addig vonható alkotmányossági vizsgálat alá, amíg egy folyamatban lévő per kimenetele függ tőle.
Egy második támpont a háttérhez a 207/2020. sz. törvény, amely módosította a 65. cikk (5) bekezdését, és amelyből a kritika egy része kiindult. Az indítványozók szerint hátrányos megkülönböztetés, hogy az új szöveg csak a hatálybalépése után megállapított nyugdíjakra vonatkozik, a már folyósítottakra nem. A Ploiești-i Ítélőtábla az álláspontjában azt felelte, hogy éppen ezt kívánja meg az Alkotmány 15. cikkének (2) bekezdése, amely szerint a törvény csak a jövőre nézve rendelkezik.
A Parlamentben vannak javaslatok a szennyezett térségekre vonatkozó korkedvezmény visszaállítására, amelyeket az e településeken alacsonyabb várható élettartammal indokolnak. Amíg ezek javaslatok maradnak, a jogi helyzet a fentiek szerinti.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Tisztázza az alkotmányossági vizsgálat és a jogalkotás közötti határvonalat olyan területen, ahol gyakoriak a kedvezmény kiterjesztésére irányuló kérelmek.
- Bárki számára érthetően elmagyarázza, miért nem volt azonos helyzet a részleges előrehozott nyugdíj és az öregségi nyugdíj: az egyiknél csökken a nyugdíj összege, a másiknál nem, a vitatott rendelkezés pedig e csökkentés alóli mentesség volt, nem korhatárcsökkentés.
- Nem zárja le az érdemi vitát. Mivel elfogadhatatlanságot kimondó döntés, nem állapítja meg a szöveg alkotmányosságát, tehát nem teremt olyan előzményt, amely megakasztana egy esetleges új szabályozást.
- Ismét megerősíti, hogy hatályon kívül helyezett norma is vizsgálható alkotmányossági szempontból mindaddig, amíg egy folyamatban lévő per kimenetele függ tőle, ami védi a két törvény közé szorult jogkeresőket.
Mi marad probléma
- A két indítványozó számára az eredmény az ügyükben szereplő egyetlen alkotmányjogi érv elvesztése, közel négyévnyi várakozás után a megkeresés óta.
- A kifogásolt egyenlőtlenség eldöntetlen marad. A testület nem mondja meg, hogy a bánásmódbeli különbség indokolt volt-e, csak azt, hogy nem ő az, aki orvosolhatja.
- Az új törvény alatt a probléma áttevődött a nyugdíjfajták közötti egyenlőtlenségről a kedvezmény teljes megszűnésére a szennyezett térségek lakói számára.
- A kihirdetés és a közzététel közötti távolság tetemes. A határozat 2025. december 4-én született, és csak 2026. július 24-én került a romániai Hivatalos Közlönybe, vagyis általános hatásai több mint hét hónapos késéssel álltak be.
- A régi szöveg névszerinti településfelsorolása amúgy is kihagyott ugyanolyan érintett térségeket, és a határozat ezt az érdemi problémát egyáltalán nem érinti.
Hasznos tanácsok
- Először azt ellenőrizze, melyik törvény alapján állapították meg vagy kérte a nyugdíját. Ha a kérelmet 2024. szeptember 1-je után nyújtotta be, a 360/2023. sz. törvény alkalmazandó, amely már semmilyen, szennyezett térségekhez kötődő kedvezményt nem tartalmaz, tehát az e határozatban tárgyalt kérdés Önt nem érinti.
- Ha a 263/2010. sz. törvény 65. cikke (5) bekezdésére alapított pere van folyamatban, kérje meg az ügyvédjét, ellenőrizze, hogy az érvelés kizárólag az alkotmányellenességre támaszkodott-e. Ez az érv többé nem hozható fel, a védekezést tényekre kell helyezni, például a lakóhely időtartamának bizonyítására.
- Ha ténylegesen igénybe vette a 2 éves korkedvezményt a részleges előrehozott nyugdíjnál a régi törvény alatt, a megállapított jogát ez a határozat nem érinti. Kizárólag a másik nyugdíjfajtára való kiterjesztés kérelmére vonatkozik.
- Őrizze meg a 30 évre vonatkozó lakóhelyigazolásokat, vagyis a polgármesteri hivatal igazolásait, a tulajdoni okiratokat, a bérleti szerződéseket vagy a mezőgazdasági nyilvántartásból származó kivonatokat. Hasznosak maradnak, ha a Parlament visszaállítja a kedvezményt, ahogyan azt már javasolták.
- Ne keverje össze ezt a kedvezményt a nehéz, illetve különleges munkakörülményekhez vagy a fogyatékossági fokhoz kötődő korhatárcsökkentésekkel. Azoknak saját jogalapjuk van, más feltételek szerint járnak, és a jelenlegi törvényben is megvannak.
- Ha a régi szövegben felsorolt települések egyikén él és közeledik a nyugdíjkorhatárhoz, kérjen írásbeli számítást a Nyugdíjpénztártól. Csak így látható feketén-fehéren, milyen korhatárcsökkentések vonatkoznak Önre a törvény jelenlegi formájában.
Gyakori kérdések
Mit döntött konkrétan az Alkotmánybíróság?
Miért elfogadhatatlan, és miért nem megalapozatlan?
Azt jelenti ez, hogy a szöveget alkotmányosnak nyilvánították?
Kérhetem még a 2 éves korkedvezményt azon az alapon, hogy szennyezett térségben éltem?
Mi volt a különbség a két nyugdíjfajta között e kedvezmény szempontjából?
Mely települések tartoztak a régi szöveg hatálya alá?
Hogyan orvosolható a helyzet?
Mikortól fejti ki hatását a határozat?
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 605. szám, 2026. július 24. 16 oldal PDF, 123 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.
