Röviden

  • A kérdés az volt, meddig tarthat a 2022 augusztusa előtt bírósági gondnokság alá helyezett felnőtt gyámsága, a válasz pedig nem érkezett meg. A Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék elfogadhatatlanként utasította el a Neamț Megyei Törvényszék kezdeményezését, vagyis nem tért rá a kérdés érdemi vizsgálatára, mert nem teljesültek azok a feltételek, amelyek mellett a törvény megengedi neki a választ. Érintettek a 2022. augusztus 18-áig bírósági gondnokság alá helyezett személyek családjai, a gyámjaik és mindenekelőtt maguk a védett személyek, akik a bíróság határozatából tudják meg, hogy az intézkedés 5 vagy 15 évig tart.
  • Az elutasítás oka: a kérdés már nem volt új. A bíróságok már többszáz alkalommal megoldották, mindegyik a maga módján. Az iratokhoz 275 bírósági határozat érkezett ugyanerről a kérdésről, 154 az 5 éves, 121 a 15 éves időtartam mellett. Ha a gyakorlat kialakult és megoszlott, mondja a határozat, már nem az előzetes döntés a megfelelő eszköz, hanem a jogegységi eljárás. Egy ilyen létezik is: az 1.114/1/2026. sz. ügy, amelyet 2026. június 9-én iktatott a Bákói Ítélőtábla vezetőtanácsa, 2026. október 12-i tárgyalási határnappal.
  • Addig az időtartamot minden ügyben a bíró állapítja meg. A határozat nem mondja ki, hogy az 5 év helyes, és azt sem, hogy a 15 lenne az. A két érvrendszer mindkettője használható marad, és a közzétett szöveg mindkettőt bőven ismerteti, az Országos Magisztratúra Intézet és négy jogi kar véleményével együtt. Az a per, amelyet e válaszra várva felfüggesztettek, most nélküle folytatódik.
Jogi aktus: a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék jogkérdések eldöntésére hivatott tanácsának 2026. június 22-i, 83. sz. határozata (582/1/2026. sz. ügy)
Megjelent: Hivatalos Közlöny 791. szám, 2026. szeptember 17.
Hatálybalépés: 2026. szeptember 17., a Hivatalos Közlönyben való megjelenés napja

A Legfőbb Semmítő- és Ítélőszéktől azt kérdezték, meddig tarthat a bírósági gondnokság alól kikerülő felnőtt gyámsága, 5 vagy 15 évig, a kérdést pedig válasz nélkül hagyta. A Neamț Megyei Törvényszék kezdeményezését a 2026. június 22-i, 83. sz. határozattal elfogadhatatlanként elutasította, a határozat pedig 2026. szeptember 17-én jelent meg. Ez a második, válasz nélkül a bíróságokhoz visszaküldött kérdés a különleges gyámságról kevesebb mint két hónap alatt, a védelmi határozatról szóló 2026. július 28-i után. A különbség az, hogy itt a tét valakinek az életéből eltelő években mérhető: ha a bíróság 5 évet állapít meg, a család öt év múlva új orvosi és pszichoszociális értékeléssel tér vissza a bíróságra; ha 15-öt, akkor nem.

Előbb néhány szó közérthetően. A bírósági gondnokság alá helyezés volt az a régi intézkedés, amellyel egy pszichés beteg felnőtt elvesztette a jogot, hogy bármit egyedül aláírjon, mindent vagy semmit, mindenféle árnyalat nélkül. Az Alkotmánybíróság a 2020. július 16-i, 601. sz. határozatával megállapította, hogy az ezt szabályozó szöveg, a polgári törvénykönyv 164. cikkének (1) bekezdése, alkotmányellenes, a Parlament pedig a 140/2022. sz. törvénnyel két olyan intézkedéssel váltotta fel, amelyet az ember tényleges szükségletére szabtak: a bírósági tanácsadással, azokra az esetekre, amelyekben a szellemi képességek romlása részleges, és a személynek tanácsra van szüksége, valamint a különleges gyámsággal, azokra, amelyekben a romlás teljes, és a személyt másnak kell képviselnie. Az első nem haladhatja meg a 3 évet, a második az 5-öt, mondja a polgári törvénykönyv 168. cikkének (2) és (3) bekezdése.

Itt kezdődik a gond. A polgári törvénykönyv ugyanezen mondata így folytatódik: ha a szellemi képességek romlása tartós, a bíróság elrendelheti a különleges gyámság meghosszabbítását hosszabb, de 15 évet meg nem haladó időtartamra. A 140/2022. sz. törvény pedig arra kérte a bíróságokat, hogy vizsgálják felül az összes régi gondnokság alá helyezést, és váltsák fel az egyik új intézkedéssel. A kérdés egyszerűen megfogalmazva: amikor a bíró egy régi gondnokságot különleges gyámsággal vált fel, új intézkedést hoz, tehát megáll 5 évnél, vagy csak folytat egy már meglévőt, tehát mehet egyenesen 15-ig?

Az az ügy, amely a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszékhez eljutott, Piatra Neamțból származik. A járásbíróság a 2025. április 4-i, 1.411. sz. polgári ítéletével a gondnokságot különleges gyámsággal váltotta fel, és 15 évre a védett személy egyik rokonát nevezte ki gyámnak. Az ügyészség fellebbezett: a leghosszabb időtartam 5 év, nem 15. A Neamț Megyei Törvényszék 2026. február 17-én felfüggesztette a fellebbezés tárgyalását, és előzetes döntést kért a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszéktől, vagyis azt az eljárást vette igénybe, amelyben az ügyben utoljára ítélkező bíróság megállítja a pert, és a döntés meghozatala előtt megkérdezi a legfelsőbb bírói fórumot, hogyan kell egy törvényszöveget olvasni. Az ezen az úton kapott válasz minden bíróságot kötelez.

Milyen hatásokkal jár

A kérdés érdemében a határozat semmilyen hatással nem jár. Nem állapítja meg, hogy a helyes időtartam 5 év, nem állapítja meg, hogy 15 lenne, és semmiben nem szűkíti a polgári törvénykönyv 168. cikke (3) bekezdésének vagy a 140/2022. sz. törvény 20. cikkének szövegét. Amit lezár, az az út: 2026. szeptember 17-étől egy utolsó fokon ítélkező törvényszéknek vagy ítélőtáblának nincs többé oka felfüggeszteni egy ügyet azért, hogy ugyanezt a kérdést előzetes döntés útján feltegye.

A tanács végigment azon a hat feltételen, amelyet a polgári perrendtartás 519. cikke egyszerre kíván meg, és amelyeket a határozat 75. bekezdése sorol fel. Rendben találta a kezdeményezés előterjesztőjét, az ügy szakaszát, amely egy utolsó fokon ítélkező törvényszék előtt volt folyamatban, a kérdés és a fellebbezés eldöntése közötti összefüggést, azt, hogy a legfelsőbb bírói fórum korábban nem foglalt állást ebben a kérdésben, valamint a 81. bekezdés szerint azt, hogy a kérdés nem képezi folyamatban lévő jogegységi eljárás tárgyát. A jogkérdés újdonságát, amely az összes többitől elkülönülő követelmény, nem találta teljesültnek, egyetlen hiányzó feltétel pedig elég az elutasításhoz.

Az érvelés rövid, és számokra támaszkodik. Az újdonság, mutatja a határozat, abban a mértékben vész el, ahogy a bíróságok maguk adnak megoldást a kérdésre. Ha már van jelentős számú határozat, amely megoldotta, akár eltérően is, a törvény szerinti szabályozó gépezet többé nem az előzetes döntés, hanem a jogegységi eljárás, vagyis az az eljárás, amely a már kialakult, nem egységes gyakorlatot hozza közös nevezőre. Az ítélőtáblák 275 bírósági határozatot küldtek az iratokhoz: 154-et, amellyel a különleges gyámságot 5 évre rendelték el, és 121-et, amellyel egyenesen 15 évre.

A nagyságrend a határozat által idézett második számból is látszik. Az Igazságügyi Felügyelőségnek a 140/2022. sz. törvény hatásáról szóló, a 2022. június 1. és 2024. december 31. közötti időszakra kiterjedő vizsgálatot tartalmazó jelentése szerint országszerte 18 120 ügyben indult felülvizsgálati eljárás, amelyekből e határozat időpontjáig hozzávetőleg 11 500 zárult le. Marad tehát 6 600 körüli ügy, amelyben az intézkedés időtartamát mindenféle kötelező iránymutatás nélkül kell megállapítani. Ugyanez a jelentés a saját szavaival jelezte, hogy „nem egyértelmű az a szabályozás, amely megmondja, mely időszakra rendelhető el a különleges gyámság”, és jelezte az ebből fakadó nem egységes gyakorlatot is.

A közvetlen eljárási hatást a megállított ügyek érzik. A Neamț megyei ügy, amelyet a polgári perrendtartás 520. cikkének (2) bekezdése alapján 2026. február 17-én függesztettek fel, folytatódik, a törvényszék pedig maga dönti el, meddig tart az intézkedés. Ugyanígy folytatódnak az 520. cikk (4) bekezdése alapján felfüggesztett hasonló ügyek is, anélkül, hogy a várakozásból bármit nyertek volna.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

2026. szeptember 17-éig a kérdés egyszerre két síkon volt nyitva. A gyakorlat síkján a bíróságok mindegyike úgy válaszolt, ahogy jónak látta, és ezt teszik ezután is. Az eljárás síkján az előzetes döntés útja még járhatónak látszott, és az a bíróság, amely el akart kerülni egy téves döntést, felfüggeszthette az ügyet és kérdezhetett. A 83/2026. sz. határozat a második síkot zárja le, az elsőt pedig egyáltalán nem érinti.

Ami konkrétan változik annak, akinek folyamatban van az ügye, az az ügyvéd vagy az ügyész célszerűségi számítása. A Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék e kérdésben való megkeresésére irányuló kérelemnek nincs többé esélye, mert az elutasítás oka, a már kialakult gyakorlat, most még inkább fennáll. Egyetlen egységesítő út marad, a jogegységi eljárás, az pedig nem a felek kérelmére nyílik meg: a polgári perrendtartás 514. cikke szerint a legfőbb ügyészre, a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék vezetőtanácsára, az ítélőtáblák vezetőtanácsaira és az ombudsmanra hárul a kötelezettség, hogy egységes értelmezést kérjen a legfelsőbb bírói fórumtól.

A második változás az időhorizont. Eddig a válasznak nem volt dátuma. Most van egy: 2026. október 12-e, az 1.114/1/2026. sz. ügy tárgyalási határnapja, a Bákói Ítélőtábla vezetőtanácsa által előterjesztett jogegységi indítványé. Az ott feltett kérdés ugyanaz, még közvetlenebbül megfogalmazva: a bírósági gondnokság különleges gyámsággal való felváltása legfeljebb 5 vagy 15 évre rendelhető el? Ha azt az indítványt elfogadják, az értelmezés a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől kötelezővé válik minden bíróságra, a polgári perrendtartás 517. cikkének (4) bekezdése szerint.

Végül egy változás, amely a rendelkező részben nem látszik, de számít annak, aki perel. A most közzétett szöveg a Hivatalos Közlöny nyolc oldalán gyűjti egybe a két tábor összes érvét, az azokat valló bíróságok listáját, az ügyészség véleményét, az Országos Magisztratúra Intézet véleményét, valamint a kolozsvári, nagyszebeni, craiovai és temesvári jogi kar véleményét. Mostantól nyilvános anyag, amelyre közvetlenül lehet hivatkozni.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • A felfüggesztett ügyek kimozdulnak a holtpontról. A védett személynek és a családjának nem kell tovább várnia egy meg nem érkező válaszra, a per pedig a ma hatályos törvényszöveggel folytatódik.
  • Tisztázódik, melyik eszközt kell használni. A már kettéosztott gyakorlatot jogegységi eljárással kell javítani, nem előzetes döntéssel, a határozat pedig elmagyarázza, miért nem helyettesítheti a két gépezet egymást.
  • A válasz dátumot kap: 2026. október 12-ét, a Bákói Ítélőtábla vezetőtanácsa által iktatott jogegységi indítvány tárgyalási határnapját.
  • Egyetlen bíróság sem marad olyan értelmezéshez kötve, amely a védett személy hátrányára válhatna, mert a határozat egyiket sem teszi kötelezővé.
  • Mindkét irányzat érvei, négy jogi kar és az Országos Magisztratúra Intézet véleményével együtt, a Hivatalos Közlönybe kerülnek, és így hivatkozhatók.

Mi marad probléma

  • Az érdemi kérdés válasz nélkül marad. Két azonos kórismével élő ember kaphat 5 vagy 15 évet, aszerint, hová került az ügye, az iratokhoz küldött 275 határozat aránya pedig, 154 a 121-hez, azt mutatja, hogy nem elszigetelt kivételről van szó.
  • A határozat idején hozzávetőleg 6 600 felülvizsgálati ügy volt még elintézetlen a 2024. december 31-éig megindított 18 120-ból. Mindegyikük olyan választ kíván, amelyet senki nem ad meg.
  • A határozatot 2026. június 22-én hirdették ki és 2026. szeptember 17-én tették közzé, vagyis 87 nap múlva, jóllehet a polgári perrendtartás 521. cikkének (2) bekezdése az 517. cikk (3) bekezdésével összefüggésben legfeljebb 30 napot hagy az indokolásra és további 15-öt a közzétételre.
  • A határozat az egyik bekezdésben megállapítja, hogy nincs folyamatban jogegységi eljárás, egy másik bekezdésben pedig kimutatja, hogy van. A részletek a következő szakaszban.
  • Az a 3 éves határidő, amelyen belül a bíróságoknak hivatalból felül kellett volna vizsgálniuk az összes gondnokságot, és amelyet a 140/2022. sz. törvény 20. cikkének (6) bekezdése ír elő, 2025. augusztus 18-án telt le, 308 nappal e határozat előtt.
  • A 2026. június 9-e után iktatott ügyek nem függeszthetők fel a jogegységi eljárásra várva. A polgári perrendtartás 517. cikkének (11) bekezdése csak azoknál az ügyeknél engedi meg a felfüggesztést, amelyek a legfelsőbb bírói fórum megkeresésének napján már folyamatban voltak.

Hasznos tanácsok

  1. Ha e határozatra várva felfüggesztett felülvizsgálati ügye van, kérje az eljárás folytatását. Az érdemi válasz nem érkezett meg, és ezen az úton nem is fog, a felfüggesztésnek pedig nincs többé tárgya.
  2. Az érvek nem tűntek el az elutasítással. Mindkét irányzat megtalálható a Hivatalos Közlöny 2026. szeptember 17-i, 791. számában közzétett határozatban: a 40. bekezdés a 15 éves időtartam melletti indokokat gyűjti össze, a 44. az 5 év mellettieket. Pontosan abban a formában hivatkozhatók a bíróság előtt.
  3. Ne keverje össze a felváltást a meghosszabbítással. A felváltás az a művelet, amellyel egy régi gondnokság különleges gyámsággá vagy bírósági tanácsadássá válik. A meghosszabbítás egy már létező és a végéhez közeledő különleges gyámságra vonatkozik. Az egész vita abból a kérdésből indul, kezelhető-e az első úgy, mint a második.
  4. Az 5 éves időtartam nem jelenti azt, hogy az intézkedés a végén magától megszűnik. A polgári törvénykönyv 168. cikkének (6) bekezdése kötelezi a gyámot, hogy legalább 6 hónappal a lejárat előtt forduljon a bírósághoz, a bíróság pedig elrendelheti az intézkedés meghosszabbítását, felváltását vagy megszüntetését. A gyámhatóság ellenőrzi, hogy a gyám megtette-e a kötelességét, és ha nem, maga fordul a bírósághoz.
  5. A régi gondnokság alatt kinevezett gyám rendszerint a tisztségében marad. A 140/2022. sz. törvény 20. cikkének (4) bekezdése kéri a gyámügyi bíróságtól, hogy tartsa meg, kivéve, ha a törvény szerint már nem töltheti be ezt a tisztséget.
  6. Ha a hozzátartozója ügyét még nem vizsgálták felül, az eljárás megindítható. A 140/2022. sz. törvény 20. cikkének (2) bekezdése hivatalból vagy kérelemre írja elő a felülvizsgálatot, a 3 éves határidő 2025. augusztus 18-i lejárta pedig nem szüntette meg a bíróságok kötelességét, hogy a felülvizsgálatokat folytassák.

Gyakori kérdések

Mit jelent az, hogy a kezdeményezést elfogadhatatlanként utasították el?
Azt, hogy a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék el sem jutott a kérdésig. Ahhoz, hogy ezen az úton válaszoljon, a törvény előbb hat feltétel egyidejű teljesülésének megállapítását kéri tőle. Egy hiányzott, így az érdemet már nem vizsgálta. Az elutasítás semmit nem mond arról, melyik értelmezés a helyes.
Akkor meddig tarthat a különleges gyámság, 5 vagy 15 évig?
A törvény szövege a korábbi marad: a polgári törvénykönyv 168. cikkének (3) bekezdése szerint a különleges gyámság elrendelése nem haladhatja meg az 5 évet, de ha a szellemi képességek romlása tartós, a bíróság elrendelheti az intézkedés meghosszabbítását olyan időtartamra, amely nem haladhatja meg a 15 évet. Az nem tisztázódott, hogy egy régi gondnokság felváltása elrendelésnek vagy meghosszabbításnak olvasandó-e. Kötelező válaszig minden ügyben a bíró dönt.
Mi a különbség a bírósági gondnokság alá helyezés és a különleges gyámság között?
A gondnokság egységes és teljes intézkedés volt, amelyet a betegség fokától függetlenül mindenkire ugyanúgy alkalmaztak. A különleges gyámságot csak akkor rendelik el, ha a szellemi képességek romlása teljes, és a személyt folyamatosan képviselni kell, időtartama korlátozott, és a polgári törvénykönyv 168. cikkének (4) bekezdése szerint ügycsoportokra, illetve csak a vagyonra vagy csak a személyre szabható. Az enyhébb helyzetekre ott a bírósági tanácsadás.
Kötelező a határozat a bíróságokra?
A határozat azzal a megjegyzéssel zárul, hogy a polgári perrendtartás 521. cikkének (3) bekezdése szerint kötelező, az a szöveg pedig a jogkérdésekre adott értelmezést teszi kötelezővé a megjelenés napjától. Mivel a kezdeményezést az érdem vizsgálata nélkül utasították el, nincs olyan értelmezés, amely a bíróságokat az időtartam kérdésében kötné. Ami a határozatból következik, az más: az, hogy a kérdés többé nem küldhető el előzetes döntés útján.
Miért számított, hogy már több száz határozat volt ebben a kérdésben?
Mert az előzetes döntés a nem egységes gyakorlat megelőzésére való, nem a javítására. A határozat kimutatja, hogy mihelyt a bíróságok már maguk adtak megoldást a kérdésre, akár eltérőt is, a megelőzés célja többé nem érhető el, és a szabályozó szerepű gépezet a jogegységi eljárás lesz. Az ítélőtáblák által küldött 275 határozat volt a bizonyíték arra, hogy a kezdeti gyakorlat szakaszán már túl vagyunk.
Mi lesz a felfüggesztett ügyekkel?
Folytatódnak. A kezdeményezést kiváltó ügy 2026. február 17-e óta volt felfüggesztve, a polgári perrendtartás 520. cikkének (2) bekezdése alapján, a hasonló ügyeket pedig az 520. cikk (4) bekezdése alapján lehetett felfüggeszteni. A határozat megjelenésével a felfüggesztés oka megszűnik, és minden bíróság a saját értelmezése szerint ítélkezik.
Mégis mikor jön kötelező válasz?
Legkorábban 2026. október 12-e után, amely a 2026. június 9-én 1.114/1/2026. számon iktatott jogegységi indítvány tárgyalási határnapja. Ha elfogadják, az értelmezés a határozat Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől minden bíróságra kötelezővé válik, a polgári perrendtartás 517. cikkének (4) bekezdése szerint.
Ha a hozzátartozóm már jogerős határozattal 15 évet kapott, változhat még valami?
Igen, de más úton, mint a jogegységi eljárás, amely a polgári perrendtartás 517. cikkének (2) bekezdése szerint nincs hatással a megvizsgált határozatokra és az azokban részt vevő felek helyzetére. A megmaradt út a polgári törvénykönyv 168. cikkének (6) bekezdése: a gyám köteles a bírósághoz fordulni, valahányszor olyan adatok és körülmények merülnek fel, amelyek az intézkedés újraértékelését indokolják, a bíróság pedig ilyenkor elrendelheti a meghosszabbítását, a felváltását vagy a megszüntetését.

Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben

  • A 81. bekezdés a 99. bekezdéshez viszonyítva. A 81. bekezdésben a határozat megállapítja, hogy „a jogkérdés nem képezi folyamatban lévő jogegységi eljárás tárgyát”, vagyis pontosan azt a feltételt, amelyet a polgári perrendtartás 519. cikke az újdonság mellett megkíván. A 99. bekezdésben ugyanez a határozat kimutatja, hogy 2026. június 9-én, 13 nappal a június 22-i ülés előtt, a legfelsőbb bírói fórum előtt iktatták az 1.114/1/2026. sz. ügyet, a Bákói Ítélőtábla vezetőtanácsa által előterjesztett jogegységi indítványt, amelynek tárgya ugyanaz a kérdés, vagyis az, hogy legfeljebb mely időtartamra rendelhető el a bírósági gondnokság különleges gyámsággal való felváltása, és ebből azt a következtetést vonja le, hogy „a kezdeményezést mint elfogadhatatlant el kell utasítani”. A két megállapítás nem lehet egyszerre igaz. Az indítvány létezéséről a tanács éppen az ülésen szerzett tudomást, a 6. bekezdésben ismertetett bírósági asszisztensi tájékoztatóból, és arra az ügyész is hivatkozott a 8. bekezdésben. A következmény: a közzétett szövegből nem állapítható meg, hogy az elutasítás az újdonság hiányán nyugszik-e, amely feltételt a törvény a tanács mérlegelésére bíz, vagy egy jogegységi eljárás létezésén, amely tárgyi akadály. A különbség számít minden más törvényszéknek és ítélőtáblának, amely ugyanebben a tárgyban mérlegelne kezdeményezést: az első indokkal egy újabb kezdeményezés vitatható, a másodikkal kizárt, amíg az indítványt el nem bírálják.

A szerkesztőség elemzése

A határozat valós eljárási kérdést old meg, és helyesen oldja meg. Az előzetes döntés megelőző eszköz, amelyet olyan új törvényszövegre találtak ki, amelyet a bíróságok még nem alkalmaztak, a már kettéosztott gyakorlatban döntőbíróként használni pedig más elfogadhatósági feltételekkel működő jogegységi eljárássá változtatná. A számok fellebbezés nélkül támasztják alá: 154 határozat az egyik irányban, 121 a másikban, az összes ítélőtáblától összegyűjtve. Csakhogy annak, akinek ma folyamatban van az ügye, ez a kifogástalan indokolás egyetlen mondatra fordítható le: kérdezzen mást. A másik, a helyes gépezet pedig nem az ő kérelmére indul el.

Az a megfigyelés, amely nem látszik az aktus végigolvasásából, az órára vonatkozik, és kétféle. A kezdeményezést 2026. március 20-án iktatták, a polgári perrendtartás 520. cikkének (12) bekezdése pedig azt kéri, hogy az érkezéstől számított legfeljebb 3 hónapon belül bírálják el. Három hónap március 20-ától 2026. június 20-a, ami szombatra esett, így a határidő az első munkanapig, hétfőig, június 22-éig meghosszabbodott, pontosan az ülés napjáig. A tanács a saját határidejét az utolsó lehetséges napon, épphogy betartotta. Aztán jött a második rész: az 521. cikk (2) bekezdése, amely ugyanezen törvénykönyv 517. cikkének (3) bekezdésére utal, legfeljebb 30 napot hagy az indokolásra és további 15-öt a közzétételre, összesen tehát 45 napot. A közzététel 87 nap múlva érkezett, majdnem a kétszerese. Ez alatt az idő alatt a bíróságok tovább ítélkeztek, és elvben ügyeket függeszthettek fel egy olyan válaszra várva, amelyet már megtagadtak.

A második megfigyelés az arányok viszonyából jön. Az Igazságügyi Felügyelőség 18 120 felülvizsgálati ügyet számolt össze, amely 2024. december 31-éig indult meg, ezekből pedig e határozat idejére nagyjából 11 500 zárult le. Az ítélőtáblák által küldött 275 határozat, bármilyen soknak tűnik az elfogadhatósági érvelésben, a lezárt ügyek mintegy 2,4%-át teszi ki. Az a gyakorlat, amelyet a legfelsőbb bírói fórum kialakultnak és megszilárdultnak tekint, valójában minta. Marad hozzávetőleg 6 600 nyitott ügy, amelyekhez hozzáadódnak a még meg sem indítottak, jóllehet a 140/2022. sz. törvény 20. cikkének (6) bekezdésében előírt 3 éves határidő 2025. augusztus 18-án telt le, 308 nappal a kihirdetés előtt. Mindegyikük 5 vagy 15 évet kap majd, attól függően, melyik bíróság elé kerül.

Végül egy eljárásjogi felépítésbeli részlet, amely a következő hónapokban számítani fog. A polgári perrendtartás 517. cikkének (11) bekezdése csak akkor engedi meg a hasonló ügyek felfüggesztését, ha azok a jogegységi indítvány előterjesztésének napján, vagyis 2026. június 9-én már a bíróságok előtt voltak folyamatban. Az e dátum után iktatott ügyek nem függeszthetők fel a válaszra várva, és a mai nem egységes gyakorlat szerint ítélik meg őket, bármeddig tartson is az eljárás. A hatás visszás: éppen az a gépezet hagyja ernyője alól kívül a legújabb ügyeket, amelynek az eltérést javítania kellene, vagyis azokat, amelyek a legtöbbet nyerhettek volna egy egységes megoldásból.

Mit kellene megváltoztatni

  • Újra kell írni a polgári törvénykönyv 168. cikkének (3) bekezdését úgy, hogy közvetlenül megmondja, megállapítható-e a 15 éves időtartam kezdettől fogva, ha a romlás tartós. Az Igazságügyi Felügyelőség maga jelezte e szöveg „nem egyértelmű szabályozását”. Ami változna: a nyitva maradt körülbelül 6 600 ügy választ kapna anélkül, hogy egy jogegységi eljárás megoldására kellene várnia, az elrendelés és a meghosszabbítás közötti vita pedig a forrásánál szűnne meg.
  • Ki kell egészíteni a 140/2022. sz. törvény 20. cikkét a felváltás természetére vonatkozó pontosítással. A törvény megmondja, mit kell tenniük a bíróságoknak, de nem mondja meg, hogy egy régi gondnokság felváltása egy védelmi intézkedést folytat-e vagy újat kezd, és az egész eltérés ebből a hallgatásból nő ki. A gyakorlatban a bírónak nem kellene többé a francia joggal való összevetésből kikövetkeztetnie a jogalkotó szándékát, ahogy azok a bíróságok tették, amelyek 15 évet adtak.
  • Oda kell tenni a jogegységi eljárásra vonatkozó megállapítást, ahol az elfogadhatósági feltételeket vizsgálják, nem a végére, kiegészítő érvként. Ami változna: a határozat egyetlen, ellenőrizhető indokot mutatna, a 81. bekezdés pedig nem mondana többé ellent a 99. bekezdésnek. Az az aktus, amely ellentmond önmagának, éppen annál az olvasónál veszíti el a meggyőző erejét, akinek szüksége van rá.
  • Be kell tartani a polgári perrendtartás 521. cikkének (2) bekezdése és 517. cikkének (3) bekezdése szerinti 45 napos közzétételi határidőt. Konkrétan: a bíróságok és a felek majdnem hat héttel korábban tudták volna meg, hogy ez az út zárva van, és felhagytak volna azzal, hogy ügyeket függesszenek fel egy meg nem érkező válaszra várva.
  • Ki kell terjeszteni a felfüggesztés lehetőségét a jogegységi indítvány előterjesztése után iktatott ügyekre is. Ma a polgári perrendtartás 517. cikkének (11) bekezdése az indítvány napján folyamatban lévő ügyekre korlátozza. A következmény: egy 2026 októberében indult ügyet nem kellene kötelezően az eltérő gyakorlat szerint elbírálni, hanem néhány hónapot várhatna az őt közvetlenül érintő megoldásra.
  • Közzé kell tenni a gondnokságok felülvizsgálatáról szóló adatok frissítését. Az utolsó nyilvános szám egy olyan jelentésből származik, amelynek vizsgálatai 2024. december 31-én zárultak, a befejezés törvényes határideje pedig időközben lejárt. A gyakorlatban látszana, hogy a 18 120 ügyből hány van még nyitva, és hány embert érint ténylegesen a válasz nélkül maradt kérdés.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Hivatalos Közlöny 791. szám, 2026. szeptember 17. 16 oldal PDF, 119 KB a jogi aktus a(z) 5. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.