Röviden
- A készültségi állapot idején a COVID-ellenes intézkedések megsértéséért kiszabott bírságok érvényben maradnak: az 55/2020. sz. törvény három, ezeket megállapító rendelkezése alkotmányos.
- Az oltatlanok hátrányos megkülönböztetésére vonatkozó kifogást egyszerű érvvel utasították el: az oltás szó egyik megtámadott rendelkezésben sem szerepel.
- A készültségi állapotot meghosszabbító kormányhatározat nem támadható meg az Alkotmánybíróság előtt, mert a kormányhatározatok nem szerepelnek az Alkotmány 146. cikke d) pontjának felsorolásában.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 567. szám, 2026. július 10.
Kihirdetve: 2025. december 4.
A készültségi állapot idején megbírságolt személy azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg a bírság jogalapját és az intézkedést elrendelő kormányhatározatot, a testület azonban mindkét kérelmet elutasította, az egyiket megalapozatlanként, a másikat elfogadhatatlanként. A 2025. december 4-i 700. sz. határozat, amelyet a romániai Hivatalos Közlöny 2026. július 10-i 567. számában tettek közzé, megerősíti, hogy az 55/2020. sz. törvény 65. cikkének m) pontja, 66. cikkének a) pontja és 69. cikkének (1) bekezdése alkotmányos. Ugyanazon a nyáron már harmadszor zár le az Alkotmánybíróság egy szabálysértési bírság elleni panaszból indult vitát, azt követően, hogy egy gépkocsivezető azért kérte a bírság megsemmisítését, mert a törvény nem határozza meg, milyen iskolát kell elvégeznie az intézkedő hatósági személynek.
A három megtámadott rendelkezés a bírságolás teljes láncolatát lefedi: a 65. cikk határozza meg, mely cselekmények minősülnek szabálysértésnek, a 66. cikk a bírság összegét állapítja meg, a 69. cikk (1) bekezdése pedig azt, hogyan kell a bírságot megfizetni. A 65. cikk m) pontja a személyek és járművek mozgásának korlátozására vagy megtiltására vonatkozó, ugyanezen törvény 5. cikke (3) bekezdésének b) pontjában előírt intézkedések be nem tartását érinti.
A kifogást egy szabálysértő terjesztette elő a bukaresti 3. kerületi bíróság előtt, amely 2022. március 9-i végzésével fordult az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozó azt állította, hogy az 55/2020. sz. törvény megkerüli az egyes jogok gyakorlásának korlátozására vonatkozó, az Alkotmány 53. cikkében foglalt szigorú feltételeket, hogy az alapvető jogok területén a Kormányra bízza a szabályozást, és hogy az intézkedések tudományos alap nélkül tettek különbséget oltottak és oltatlanok között.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás az, hogy a bírságok érvényben maradnak. Az azokat megállapító rendelkezéseket a megfogalmazott kifogásokhoz képest alkotmányosnak nyilvánították, így az ezekre az érvekre alapított szabálysértési bírság elleni panaszok elveszítik az alapjukat.
A második hatás arra vonatkozik, mi támadható meg és mi nem. Az Alkotmánybíróság elfogadhatatlanként utasította el az 1.090/2021. sz. kormányhatározat 3. mellékletének 2. cikkével szemben felhozott kifogást, a 2025. május 15-i 259. sz. határozatra hivatkozva: elfogadhatatlan az az alkotmányellenességi kifogás, amelynek tárgya az Alkotmány 146. cikkének d) pontjában és a 47/1992. sz. törvény 29. cikkének (1) bekezdésében taxatíve felsorolt aktusoktól eltérő kategóriába tartozik, márpedig a kormányhatározatok nem szerepelnek abban a felsorolásban.
A harmadik hatás a törvény és a kormányhatározat viszonyát érinti. Az Alkotmánybíróság megismételte a 2022. március 3-i 78. sz. határozat indokolását, és rámutatott, hogy a 2020. június 25-i 457. sz. határozat óta a készültségi állapotot elrendelő határozatok már nem szorulnak a Parlament jóváhagyására, a Kormány kibocsátási jogköre pedig az Alkotmány 108. cikkének (2) bekezdése alá tartozik. Mivel az intézkedéseket törvényi szinten rögzítették, sem a hatalmi ágak szétválasztásának, sem az Alkotmány 53. cikkének a megsértése nem állapítható meg.
A negyedik hatás az érvelés technikáját érinti. Az Alkotmánybíróság úgy utasította el a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó kifogást, hogy nem bocsátkozott az indítványozó által felkínált tudományos vitába. A 21. bekezdésben megállapította, hogy a három rendelkezés puszta elolvasásából kitűnik: sem az oltás szó, sem a szócsaládjába tartozó más kifejezés nem szerepel a szövegükben, így ezen az alapon fel sem merülhet az eltérő bánásmód kérdése.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
Jogi értelemben semmi. A határozat egy már kialakult vonalat erősít meg, amely a 2022. január 27-i 36. és 40. sz. határozaton, valamint a 2022. március 3-i 78. sz. határozaton nyugszik.
Ami tisztázódott, az az, hogy miért tekintették kellően világosnak a rendelkezéseket. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az 55/2020. sz. törvény 5. cikke kimerítő képet ad a meghozható intézkedésekről, az 5. cikk (3) bekezdésének b) pontja pedig kifejezetten a személyek és járművek mozgásának korlátozására vagy megtiltására utal a meghatározott helyeken és adott esetben időszakokban. Az, hogy alkalmazásukhoz másodlagos normatív közigazgatási aktusokra van szükség, nem jelenti azt, hogy a szabálysértési tényállásokat a közigazgatás állapítaná meg.
Az is tisztázódott, meddig terjed a törvény pontosságával szemben támasztott követelmény. Az Alkotmánybíróság az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatára hivatkozott, ezen belül a Cantoni kontra Franciaország ügyben 1996. november 15-én hozott ítélet 31. bekezdésére, amely szerint a törvények tartalma nem lehet abszolút pontosságú, a kimerítő felsorolások helyett általános kategóriák használata pedig szokásos szabályozási technika.
Ugyanezen cikk egy korábbi korlátozása is változatlan marad. Az Alkotmánybíróság a 14. bekezdésben megjegyzi, hogy a 2020. június 25-i 457. sz. határozat már alkotmányellenessé nyilvánította a 4. cikk (3) és (4) bekezdését, a 65. cikk s) és ș) pontját, valamint a 66. cikk a), b) és c) pontját annyiban, amennyiben azok a 65. cikk s), ș) és t) pontjára utalnak. Az m) pontot, amelyről a jelen ügyben szó van, az a határozat nem érintette.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Egyhangúlag lezár egy sor, ugyanazon a három érven alapuló szabálysértési bírság elleni panaszt.
- Világosan megmondja, hol támadható meg egy kormányhatározat: nem az Alkotmánybíróság előtt, hanem közigazgatási per útján.
- A hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó kifogást bárki által ellenőrizhető érvvel utasítja el, a szövegek puszta elolvasásával, nem tudományos vitával.
- Megmagyarázza, miért használhat egy törvény általános megfogalmazásokat anélkül, hogy kiszámíthatatlanná válna, az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatára utalva.
Mi marad probléma
- Az oltás szóra épülő érv a kifogás formájára válaszol, nem a lényegére: egy intézkedés eltérő hatásokat válthat ki egyes csoportokra anélkül, hogy a szankciós szöveg megnevezné a szempontot.
- A 15. bekezdés a hivatkozott alapok között sorolja fel az Alkotmány 1. cikkének (3) bekezdését, a vizsgálat viszont a 17. bekezdésben az 1. cikk (5) bekezdésére válaszol.
- A 14. bekezdés megjegyzése a 66. cikk a) pontjának részleges alkotmányellenességéről következtetés nélkül marad a határozat további részében.
- Az Alkotmánybírósághoz fordulás és a határozat közzététele között 1584 nap telt el, egy szabálysértési bírságról szóló ügyben.
Hasznos tanácsok
- Ha még folyamatban van olyan szabálysértési bírság elleni panasza, amely az 55/2020. sz. törvény alkotmányellenességére épül, ellenőrizze, hogy a bíróság felfüggesztette-e az eljárást. A közzétételtől kezdve a felfüggesztés indoka megszűnik.
- Ne támadjon meg kormányhatározatot az Alkotmánybíróság előtt. Az Alkotmány 146. cikkének d) pontjában szereplő felsorolás taxatív, és a kormányhatározatok nem szerepelnek benne.
- Ha mégis egy kormányhatározatot céloz meg, az út a közigazgatási per, a maga határidőivel és feltételeivel.
- Ellenőrizze, a 65. cikk melyik pontját rótták fel Önnek a jegyzőkönyvben. A 457/2020. sz. határozat kiiktatta az s) és ș) pontot, az m) pontot azonban nem, márpedig ez utóbbi vonatkozik a mozgás korlátozására.
- Ha hátrányos megkülönböztetésre hivatkozik, mutassa meg, hogyan működik, ne csak azt, hogy létezik. Az Alkotmánybíróság azért utasította el a kifogást, mert a szankciós rendelkezések nem tartalmazták a hivatkozott szempontot.
Gyakori kérdések
Mely rendelkezéseket vizsgálta az Alkotmánybíróság?
Miért utasították el a kormányhatározattal szemben felhozott kifogást?
Megsemmisíthető-e még a készültségi állapot idején kapott bírságom?
Mondott-e valamit az Alkotmánybíróság az oltásról?
Megengedte-e a törvény a Kormánynak a jogok korlátozását?
Egyhangú volt a döntés?
Mikortól fejt ki hatást?
A szerkesztőség elemzése
A határozat leghatékonyabb érve egyben a legrövidebb is. A 21. bekezdésben az Alkotmánybíróság nem beszél az oltások hatékonyságáról, tanulmányokról vagy arányosságról. Megállapítja, hogy a három megtámadott szövegben nem szerepel az oltás szó, következésképpen a hivatkozott szempont azokon a szövegeken keresztül nem eredményezhet eltérő bánásmódot. Eljárásjogilag helyes lépés: a vizsgálat tárgyát a megjelölt rendelkezések képezik, nem az egészségügyi politika egésze. Ugyanakkor olyan válasz is, amely érintetlenül hagyja az érdemi kérdést, mert egy intézkedés eltérő hatásokat válthat ki személyek egyes csoportjaira anélkül, hogy a szankciós norma valaha is megnevezné a szempontot.
A második észrevétel a hivatkozott és a megválaszolt alapok közötti eltérésre vonatkozik. A 15. bekezdés felsorolja a kifogás alkotmányos alapjait: a jogállamiságról szóló 1. cikk (3) bekezdését, a jogegyenlőségről szóló 16. cikket, a mozgásszabadságról szóló 25. cikket és az egyes jogok gyakorlásának korlátozásáról szóló 53. cikket. A 17. bekezdés viszont így kezdődik: „Az Alkotmány 1. cikke (5) bekezdése és 25. cikke rendelkezéseinek állítólagos megsértésére utalva”, vagyis egy olyan bekezdésre hivatkozik, amely nem szerepel a felsorolásban. Az 1. cikk (5) bekezdése, amely az Alkotmány és a törvények tiszteletben tartásáról szól, valóban az az alap, amelyen a törvény minőségét szokás megítélni, a 18. és 19. bekezdés pedig pontosan a normák világosságát és kiszámíthatóságát tárgyalja. Az Alkotmánybíróság tehát helyesbítette a kifogás besorolását, anélkül azonban, hogy ezt kimondta volna. Ez a második olyan határozat a romániai Hivatalos Közlöny ugyanazon számában, amelyben a hivatkozott és a vizsgált alapok listája nem esik egybe.
A harmadik észrevétel egy függőben maradó bekezdésből indul ki. A 14. bekezdésben az Alkotmánybíróság jelzi, hogy a 2020. június 25-i 457. sz. határozat a 66. cikk a) pontját már alkotmányellenessé nyilvánította, de csak annyiban, amennyiben az a 65. cikk s), ș) és t) pontjára utal. Az észrevételt a „A 66. cikk a) pontjának rendelkezéseire vonatkozóan” fordulat vezeti be, majd a határozat sehol nem tér vissza rá. Az olvasónak magának kell levonnia, hogy mivel az itt bírált pont az m), a 2020-as megállapítás nem érinti az ügyet. A következtetés helyes, csak éppen nincs leírva.
Végül a naptár, amely ebben az ügyben mond valamit az arányokról. A bukaresti 3. kerületi bíróság 2022. március 9-i végzésével fordult az Alkotmánybírósághoz, néhány nappal azután, hogy a készültségi állapot megszűnt. A határozatot 2025. december 4-én hirdették ki, és 2026. július 10-én tették közzé, a kihirdetés után 218 nappal. A megkereséstől a közzétételig 1584 nap telt el, vagyis több mint négy év és három hónap, egy szabálysértési bírság elleni panasz miatt.
Mit kellene megváltoztatni
- A hivatkozott alap átminősítését ki kellene mondani. Ha az előterjesztő bíróság az 1. cikk (3) bekezdését jelöli meg, az Alkotmánybíróság pedig az 1. cikk (5) bekezdése alapján ítél, egyetlen mondat, amely jelzi a váltást, megkímélné az alsóbb fokú bíróságokat egy összehasonlítástól, amelyet így maguknak kell elvégezniük.
- A 14. bekezdés észrevételét következtetéssel kellene lezárni. Ahogy meg van írva, felvet egy kérdést egy korábbi alkotmányellenesség terjedelméről, és nem mondja meg, miért nem alkalmazandó az ügyben.
- A 21. bekezdés szó szerinti érvét érdemes lenne érdemi érvvel megtámogatni. Egy szó hiánya a szövegből arra válaszol, ahogyan a kifogást megfogalmazták, nem arra az esetre, amikor egy intézkedés eltérő hatásokat vált ki anélkül, hogy megnevezné a szempontot.
- A szabálysértési bírság elleni panaszokból induló ügyeknek rövidebb útra lenne szükségük. Négy év és három hónap egy bírság alkotmányossági vizsgálatára önálló szankcióvá változtatja az eljárás felfüggesztését.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 567. szám, 2026. július 10. 16 oldal PDF, 111 KB a jogi aktus a(z) 10. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.