Röviden
- A hétköznapi betegségek és a munkán kívüli balesetek utáni táppénzt lépcsőzetesen, az igazoláson szereplő napok száma szerint számítják: a számítási alap 55 százaléka a legfeljebb 7 napos igazolásoknál, 65 százaléka a 8 és 14 nap közöttiecknél, és 75 százaléka a 15 napnál hosszabbaknál.
- Az Egészségügyi Minisztérium és a CNAS közös rendelete négy új sort vezet be a munkáltatók havi bevallási formanyomtatványába, a J1.2-J1.5 tételeket, egyet-egyet minden százalékra, plusz egyet az újraszámításokból eredő összegekre.
- Vagyis a munkáltatóknak ezentúl külön kell bevallaniuk az összegeket minden lépcsőre, nem egyetlen összesített tételben, ahogy korábban történt.
Közzétéve: Hivatalos Közlöny sz. 606, 2026. július 24.
Hatályba lép: 2026. július 24.
Az öt napos megfázás utáni táppénzt mostantól nem ugyanúgy fizetik, mint a két hétig otthon tartó műtét utánit, és ez a különbség immár abban a formanyomtatványban is látszik, amelyet a munkáltató havonta küld az egészségbiztosítási pénztárnak. Az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) a 909/1.231/2026 sz. közös rendelettel egészítette ki az egészségbiztosítási táppénzekről és juttatásokról szóló 158/2005 sz. sürgősségi kormányrendelet alkalmazási normáit. Ez a két intézmény második, 2026 júliusában közzétett közös rendelete, azt követően, hogy frissítették a kompenzált gyógyszerek tucatjainak terápiás protokolljait.
Maga a rendelet rövid, és tisztán technikainak tűnik: négy tételt ad hozzá egy bevallási mellékletben. Ám ez a négy tétel egy olyan változás könyvelési tükörképe, amely Románia valamennyi alkalmazottját érinti, és amelyet tavaly vezettek be a 89/2025 sz. sürgősségi kormányrendelet VII. cikkelyén keresztül. Az egységes százalékról a rendszer három százalékra tért át, a hétköznapi betegségek vagy a munkán kívüli balesetek miatti táppénz időtartamától függően. Eddig ennek a megkülönböztetésnek nem volt hol megjelennie a munkáltató havi bevallásában. 2026. július 24-től van.
A rendelet hatásai
A normák 10. sz. mellékletében, amely az a formanyomtatvány, amellyel a munkáltatók bevallják az Országos Egységes Egészségbiztosítási Alaptól visszaigényelhető összegeket, a J1.1 betű után négy új betűt vezetnek be. A J1.2 a munkaképtelenségi táppénzeknek van fenntartva, amelyek a számítási alap 55 százalékának alkalmazásából erednek, a legfeljebb 7 napra kiállított táppénzes igazolások esetén. A J1.3 a 65 százaléknak felel meg, a 8 és 14 nap közötti időszakra kiállított igazolásoknál. A J1.4 a 75 százaléknak felel meg, a 15 napnál hosszabb időszakra kiállított igazolásoknál. A J1.5 egy külön tétel, a hétköznapi betegségek miatti táppénzes igazolásokhoz kapcsolódó juttatásokra, amelyek a három százalék egyikének alkalmazásával történő újraszámításból erednek.
A bérszámfejtési osztály számára a hatás azonnali: a bevallást többé nem lehet egyetlen sorban elvégezni. Minden igazolást be kell sorolni, a kiállítás napjainak száma szerint, a három lépcső egyikébe, és az összegeket külön kell összesíteni. A J1.5 tétel egy gyakori gyakorlati problémát old meg, azt, amikor egy igazolást utólag újraszámítanak, például amikor korrigálják a számítási alapot vagy a napok számát.
Az alkalmazott számára a rendelet önmagában semmit nem változtat, mivel a százalékok már hatályban voltak. Az átláthatóságot azonban igen: a fizetési szelvényen látható összegeknek most már egyértelmű megfelelőjük van a hivatalos bevallásban, és az esetleges besorolási hibákat könnyebb azonosítani, mind a biztosítópénztár, mind az alkalmazott számára.
Érdemes kiemelni egy gyakran figyelmen kívül hagyott szempontot: a küszöbértékeket az igazolás kiállítási időszakára vonatkoztatják, nem az év során kivett táppénzes napok összegére. Az az alkalmazott, aki három külön, 5-5 napos igazolást vesz igénybe, mindegyikre 55 százalékot kap, nem 75 százalékot azután, hogy összesen 15 napot halmozott fel.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
- A bevallás százalékok szerint tagolódik: e rendelet előtt a 10. sz. melléklet egyetlen tételt tartalmazott, a J1.1-et, a hétköznapi betegségek miatti munkaképtelenségi táppénzekre; most öt van.
- Minden lépcsőnek saját sora van: 55 százalék a legfeljebb 7 napos igazolásokra, 65 százalék a 8-14 napra, 75 százalék a 15 napon felülire.
- Az újraszámításoknak saját tételük van: a J1.5 betű fedezi a hétköznapi betegségek miatti igazolások újraszámításából eredő összegeket, függetlenül az alkalmazott százaléktól.
- A 2018-as normák igazodnak a 2025-ös jogszabályhoz: a rendelet összhangba hozza a bevallási formanyomtatványt a 89/2025 sz. sürgősségi kormányrendelet VII. cikkelyével, amely bevezette a százalékok megkülönböztetését.
- Nem változnak a százalékok, sem a számítási alap: a rendelet nem módosítja a jogosultságokat, csak azt, ahogyan ezeket a munkáltató bevallásában feltüntetik.
Előnyök és hátrányok
Mi jó benne
- Megszüntet egy valós következetlenséget: a megkülönböztetett százalékok 2025 óta érvényesek voltak, de a hivatalos bevallási formanyomtatvány nem ismerte el ezeket, ami rögtönzésre kényszerítette a munkáltatókat.
- Ellenőrizhetővé teszi minden igazolás besorolását, mind a biztosítópénztár, mind az alkalmazott számára, aki meg akarja érteni, miért kapott egy bizonyos összeget.
- Az újraszámításoknak szánt külön tétel megakadályozza, hogy a korrigált összegek összekeveredjenek az eredetiekkel, ami gyakori forrása az elszámolási eltéréseknek.
- A rendelet rövid, és az összegek tagolásán túl nem vezet be új adminisztratív kötelezettségeket, így a munkáltatók megfelelési költsége csekély.
Ami továbbra is gondot okoz
- A rendelet a közzététel napján, 2026. július 24-én lép hatályba, egy bevallási hónap közepén, a bérszámfejtő programok frissítésére szánt kifejezett átmeneti időszak nélkül.
- A szöveg nem tisztázza, mi történik a hatálybalépés előtt kiállított, de utána bevallott igazolásokkal, ami a megyei biztosítópénztárak értelmezésére bízza a kérdést.
- A lépcsőzetes rendszer, amelyet a rendelet csak könyvelésileg tükröz, elbátortalanítja a rövid táppénzeket, holott éppen ezeket ajánlják a szezonális fertőző betegségeknél.
- A rendeletben nincs kifejezett rendelkezés a folytatólagos igazolások kezeléséről, vagyis ugyanazon betegség meghosszabbításairól, pedig a gyakorlatban ezek vetik fel a legtöbb besorolási kérdést.
Hasznos tanácsok
- Ha alkalmazott vagy: ellenőrizd a fizetési szelvényen az alkalmazott százalékot, ne csak az összeget. A legfeljebb 7 napos igazolásnál a helyes százalék a számítási alap 55 százaléka, 8-14 napnál 65 százalék, 15 napon felül pedig 75 százalék.
- Ha olyan betegséged van, amely egy hétnél hosszabb felépülést igényel: beszéld meg az orvossal a ténylegesen szükséges időtartamot. A küszöbértékeket az igazoláson feltüntetett időszakra alkalmazzák, tehát egy orvosilag helyesen méretezett igazolásnak közvetlen pénzügyi hatása is van.
- Ha bérszámfejtésben dolgozol: frissítsd a bérszámfejtő programot úgy, hogy külön állítsa elő az összegeket a J1.2, J1.3, J1.4 és J1.5 tételekhez. A régi J1.1 tételen összesített bevallás többé nem felel meg a formanyomtatványnak.
- Ha voltak újraszámított igazolásaid: az így kapott összegeket a J1.5 betűnél valld be, nem az eredeti százalékos lépcsőnél, hogy elkerüld az elszámolási eltéréseket.
- Ha kis munkáltató vagy, dedikált szoftver nélkül: kérd el a megyei egészségbiztosítási pénztártól a frissített formanyomtatványt az első bevallás előtt, hogy ne a régi formátumú mellékletet nyújtsd be.
Gyakori kérdések
Hány százalékát kapom a fizetésemnek táppénz alatt?
A százalékok az igazolásra vagy az éves napok összegére vonatkoznak?
Ez a rendelet csökkenti a táppénzemet?
Mi a 10. sz. melléklet?
Mire szolgál a J1.5 tétel?
Mikortól alkalmazandó?
Szintén a munkáltatókra vonatkozó szabályok területén, egy nappal később a Munkaügyi Minisztérium közzétette azt a módszertant, amely alapján meghatározzák a hiányszakmák listáját, vagyis azokat a foglalkozásokat, amelyekre külföldi munkavállalókat lehet alkalmazni.
A jogszabály eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
Mutasd a teljes jogszabályszövegetRejtsd el a teljes jogszabályszöveget
MINISTERUL SĂNĂTĂȚII – Nr. 909 din 21 iulie 2026
CASA NAȚIONALĂ DE ASIGURĂRI DE SĂNĂTATE – Nr. 1.231 din 30 iunie 2026
ORDIN pentru completarea Normelor de aplicare a prevederilor Ordonanței de urgență a Guvernului nr. 158/2005 privind concediile și indemnizațiile de asigurări sociale de sănătate, aprobate prin Ordinul ministrului sănătății și al președintelui Casei Naționale de Asigurări de Sănătate nr. 15/2018/1.311/2017
EMITENT: MINISTERUL SĂNĂTĂȚII, CASA NAȚIONALĂ DE ASIGURĂRI DE SĂNĂTATE
Publicat în: MONITORUL OFICIAL nr. 606 din 24 iulie 2026
Având în vedere:
– Ordonanța de urgență a Guvernului nr. 158/2005 privind concediile și indemnizațiile de asigurări sociale de sănătate, aprobată cu modificări și completări prin Legea nr. 399/2006, cu modificările și completările ulterioare;
– art. VII din Ordonanța de urgență a Guvernului nr. 89/2025 pentru modificarea și completarea Legii nr. 227/2015 privind Codul fiscal, reglementarea unor măsuri fiscal-bugetare, precum și pentru modificarea și completarea unor acte normative, cu modificările și completările ulterioare;
– Referatul de aprobare al Ministerului Sănătății nr. 909R din 21.07.2026 și al Casei Naționale de Asigurări de Sănătate nr. DG 7.581 din 30.06.2026,
în temeiul dispozițiilor art. 7 alin. (4) din Hotărârea Guvernului nr. 144/2010 privind organizarea și funcționarea Ministerului Sănătății, cu modificările și completările ulterioare, ale art. 291 alin. (2) din Legea nr. 95/2006, republicată, cu modificările și completările ulterioare, și ale art. 17 alin. (5) din Statutul Casei Naționale de Asigurări de Sănătate, aprobat prin Hotărârea Guvernului nr. 972/2006, cu modificările și completările ulterioare,
ministrul sănătății, interimar, și președintele Casei Naționale de Asigurări de Sănătate emit următorul ordin:
Art. I. – În anexa nr. 10 la Normele de aplicare a prevederilor Ordonanței de urgență a Guvernului nr. 158/2005 privind concediile și indemnizațiile de asigurări sociale de sănătate, aprobate prin Ordinul ministrului sănătății și al președintelui Casei Naționale de Asigurări de Sănătate nr. 15/2018/1.311/2017, publicat în Monitorul Oficial al României, Partea I, nr. 31 din 12 ianuarie 2018, cu modificările și completările ulterioare, după litera J1.1 se introduc patru noi litere, literele J1.2-J1.5, cu următorul cuprins:
„– J1.2 ……………………… lei, reprezentând indemnizații pentru incapacitate temporară de muncă, cauzată de boli obișnuite sau de accidente în afara muncii, prin aplicarea procentului de 55% asupra bazei de calcul pentru certificatele de concediu medical eliberate pentru o perioadă de până la 7 zile de incapacitate temporară de muncă;
– J1.3 ……………………… lei, reprezentând indemnizații pentru incapacitate temporară de muncă, cauzată de boli obișnuite sau de accidente în afara muncii, prin aplicarea procentului de 65% asupra bazei de calcul pentru certificatele de concediu medical eliberate pentru o perioadă cuprinsă între 8 și 14 zile de incapacitate temporară de muncă;
– J1.4 ……………………… lei, reprezentând indemnizații pentru incapacitate temporară de muncă, cauzată de boli obișnuite sau de accidente în afara muncii, prin aplicarea procentului de 75% asupra bazei de calcul pentru certificatele de concediu medical eliberate pentru o perioadă de peste 15 zile de incapacitate temporară de muncă;
– J1.5 ……………… lei, reprezentând indemnizații aferente certificatelor de concediu medical acordate pentru boli obișnuite, rezultate ca urmare a recalculării (prin aplicarea procentului de 55%/65%/75% asupra bazei de calcul pentru certificatele de concediu medical eliberate);”.
Art. II. – Prezentul ordin se publică în Monitorul Oficial al României, Partea I.
Ministrul sănătății, interimar,
Cseke Attila-Zoltán
p. Președintele Casei Naționale de Asigurări de Sănătate,
Liliana Maria Mihai
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.