Röviden

  • A hétköznapi betegségek és a munkán kívüli balesetek utáni táppénzt lépcsőzetesen, az igazoláson szereplő napok száma szerint számítják: a számítási alap 55 százaléka a legfeljebb 7 napos igazolásoknál, 65 százaléka a 8 és 14 nap közöttiecknél, és 75 százaléka a 15 napnál hosszabbaknál.
  • Az Egészségügyi Minisztérium és a CNAS közös rendelete négy új sort vezet be a munkáltatók havi bevallási formanyomtatványába, a J1.2-J1.5 tételeket, egyet-egyet minden százalékra, plusz egyet az újraszámításokból eredő összegekre.
  • Vagyis a munkáltatóknak ezentúl külön kell bevallaniuk az összegeket minden lépcsőre, nem egyetlen összesített tételben, ahogy korábban történt.
Jogi aktus: MS/CNAS közös rendelet sz. 909/1.231/2026
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) sz. 606, 2026. július 24.
Hatályba lép: 2026. július 24.

Az öt napos megfázás utáni táppénzt mostantól nem ugyanúgy fizetik, mint a két hétig otthon tartó műtét utánit, és ez a különbség immár abban a formanyomtatványban is látszik, amelyet a munkáltató havonta küld az egészségbiztosítási pénztárnak. Az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) a 909/1.231/2026 sz. közös rendelettel egészítette ki az egészségbiztosítási táppénzekről és juttatásokról szóló 158/2005 sz. sürgősségi kormányrendelet alkalmazási normáit. Ez a két intézmény második, 2026 júliusában közzétett közös rendelete, azt követően, hogy frissítették a kompenzált gyógyszerek tucatjainak terápiás protokolljait.

Maga a rendelet rövid, és tisztán technikainak tűnik: négy tételt ad hozzá egy bevallási mellékletben. Ám ez a négy tétel egy olyan változás könyvelési tükörképe, amely Románia valamennyi alkalmazottját érinti, és amelyet tavaly vezettek be a 89/2025 sz. sürgősségi kormányrendelet VII. cikkelyén keresztül. Az egységes százalékról a rendszer három százalékra tért át, a hétköznapi betegségek vagy a munkán kívüli balesetek miatti táppénz időtartamától függően. Eddig ennek a megkülönböztetésnek nem volt hol megjelennie a munkáltató havi bevallásában. 2026. július 24-től van.

Milyen hatásokkal jár

A normák 10. sz. mellékletében, amely az a formanyomtatvány, amellyel a munkáltatók bevallják az Országos Egységes Egészségbiztosítási Alaptól visszaigényelhető összegeket, a J1.1 betű után négy új betűt vezetnek be. A J1.2 a munkaképtelenségi táppénzeknek van fenntartva, amelyek a számítási alap 55 százalékának alkalmazásából erednek, a legfeljebb 7 napra kiállított táppénzes igazolások esetén. A J1.3 a 65 százaléknak felel meg, a 8 és 14 nap közötti időszakra kiállított igazolásoknál. A J1.4 a 75 százaléknak felel meg, a 15 napnál hosszabb időszakra kiállított igazolásoknál. A J1.5 egy külön tétel, a hétköznapi betegségek miatti táppénzes igazolásokhoz kapcsolódó juttatásokra, amelyek a három százalék egyikének alkalmazásával történő újraszámításból erednek.

A bérszámfejtési osztály számára a hatás azonnali: a bevallást többé nem lehet egyetlen sorban elvégezni. Minden igazolást be kell sorolni, a kiállítás napjainak száma szerint, a három lépcső egyikébe, és az összegeket külön kell összesíteni. A J1.5 tétel egy gyakori gyakorlati problémát old meg, azt, amikor egy igazolást utólag újraszámítanak, például amikor korrigálják a számítási alapot vagy a napok számát.

Az alkalmazott számára a rendelet önmagában semmit nem változtat, mivel a százalékok már hatályban voltak. Az átláthatóságot azonban igen: a fizetési szelvényen látható összegeknek most már egyértelmű megfelelőjük van a hivatalos bevallásban, és az esetleges besorolási hibákat könnyebb azonosítani, mind a biztosítópénztár, mind az alkalmazott számára.

Érdemes kiemelni egy gyakran figyelmen kívül hagyott szempontot: a küszöbértékeket az igazolás kiállítási időszakára vonatkoztatják, nem az év során kivett táppénzes napok összegére. Az az alkalmazott, aki három külön, 5-5 napos igazolást vesz igénybe, mindegyikre 55 százalékot kap, nem 75 százalékot azután, hogy összesen 15 napot halmozott fel.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

  • A bevallás százalékok szerint tagolódik: e rendelet előtt a 10. sz. melléklet egyetlen tételt tartalmazott, a J1.1-et, a hétköznapi betegségek miatti munkaképtelenségi táppénzekre; most öt van.
  • Minden lépcsőnek saját sora van: 55 százalék a legfeljebb 7 napos igazolásokra, 65 százalék a 8-14 napra, 75 százalék a 15 napon felülire.
  • Az újraszámításoknak saját tételük van: a J1.5 betű fedezi a hétköznapi betegségek miatti igazolások újraszámításából eredő összegeket, függetlenül az alkalmazott százaléktól.
  • A 2018-as normák igazodnak a 2025-ös jogszabályhoz: a rendelet összhangba hozza a bevallási formanyomtatványt a 89/2025 sz. sürgősségi kormányrendelet VII. cikkelyével, amely bevezette a százalékok megkülönböztetését.
  • Nem változnak a százalékok, sem a számítási alap: a rendelet nem módosítja a jogosultságokat, csak azt, ahogyan ezeket a munkáltató bevallásában feltüntetik.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Megszüntet egy valós következetlenséget: a megkülönböztetett százalékok 2025 óta érvényesek voltak, de a hivatalos bevallási formanyomtatvány nem ismerte el ezeket, ami rögtönzésre kényszerítette a munkáltatókat.
  • Ellenőrizhetővé teszi minden igazolás besorolását, mind a biztosítópénztár, mind az alkalmazott számára, aki meg akarja érteni, miért kapott egy bizonyos összeget.
  • Az újraszámításoknak szánt külön tétel megakadályozza, hogy a korrigált összegek összekeveredjenek az eredetiekkel, ami gyakori forrása az elszámolási eltéréseknek.
  • A rendelet rövid, és az összegek tagolásán túl nem vezet be új adminisztratív kötelezettségeket, így a munkáltatók megfelelési költsége csekély.

Mi marad probléma

  • A rendelet a közzététel napján, 2026. július 24-én lép hatályba, egy bevallási hónap közepén, a bérszámfejtő programok frissítésére szánt kifejezett átmeneti időszak nélkül.
  • A szöveg nem tisztázza, mi történik a hatálybalépés előtt kiállított, de utána bevallott igazolásokkal, ami a megyei biztosítópénztárak értelmezésére bízza a kérdést.
  • A lépcsőzetes rendszer, amelyet a rendelet csak könyvelésileg tükröz, elbátortalanítja a rövid táppénzeket, holott éppen ezeket ajánlják a szezonális fertőző betegségeknél.
  • A rendeletben nincs kifejezett rendelkezés a folytatólagos igazolások kezeléséről, vagyis ugyanazon betegség meghosszabbításairól, pedig a gyakorlatban ezek vetik fel a legtöbb besorolási kérdést.

Hasznos tanácsok

  1. Ha alkalmazott vagy: ellenőrizd a fizetési szelvényen az alkalmazott százalékot, ne csak az összeget. A legfeljebb 7 napos igazolásnál a helyes százalék a számítási alap 55 százaléka, 8-14 napnál 65 százalék, 15 napon felül pedig 75 százalék.
  2. Ha olyan betegséged van, amely egy hétnél hosszabb felépülést igényel: beszéld meg az orvossal a ténylegesen szükséges időtartamot. A küszöbértékeket az igazoláson feltüntetett időszakra alkalmazzák, tehát egy orvosilag helyesen méretezett igazolásnak közvetlen pénzügyi hatása is van.
  3. Ha bérszámfejtésben dolgozol: frissítsd a bérszámfejtő programot úgy, hogy külön állítsa elő az összegeket a J1.2, J1.3, J1.4 és J1.5 tételekhez. A régi J1.1 tételen összesített bevallás többé nem felel meg a formanyomtatványnak.
  4. Ha voltak újraszámított igazolásaid: az így kapott összegeket a J1.5 betűnél valld be, nem az eredeti százalékos lépcsőnél, hogy elkerüld az elszámolási eltéréseket.
  5. Ha kis munkáltató vagy, dedikált szoftver nélkül: kérd el a megyei egészségbiztosítási pénztártól a frissített formanyomtatványt az első bevallás előtt, hogy ne a régi formátumú mellékletet nyújtsd be.

Gyakori kérdések

Hány százalékát kapom a fizetésemnek táppénz alatt?
Hétköznapi betegségek és munkán kívüli balesetek esetén a számítási alapra alkalmazott százalék attól függ, milyen időszakra állították ki az igazolást: 55 százalék a legfeljebb 7 napra, 65 százalék a 8-14 napra, és 75 százalék a 15 napon felülire. A táppénzek más kategóriáinak, mint a foglalkozási betegségek, munkahelyi balesetek vagy szülési szabadság, saját szabályaik vannak.
A százalékok az igazolásra vagy az éves napok összegére vonatkoznak?
A táppénzes igazolás kiállítási időszakára. A rendelet szövege kifejezetten a „legfeljebb 7 napra kiállított táppénzes igazolásokra”, illetve a „8 és 14 nap közötti”, valamint a „15 napnál hosszabb” időszakokra hivatkozik.
Ez a rendelet csökkenti a táppénzemet?
Nem. A megkülönböztetett százalékokat a 89/2025 sz. sürgősségi kormányrendelet VII. cikkelyé vezette be. Az MS/CNAS 909/1.231/2026 sz. közös rendelete csupán létrehozza a munkáltatók bevallási formanyomtatványában azokat a sorokat, amelyekben ezeket az összegeket külön kell feltüntetni.
Mi a 10. sz. melléklet?
Ez az a formanyomtatvány a 158/2005 sz. sürgősségi kormányrendelet alkalmazási normáiból, amellyel a munkáltatók havonta bevallják az egészségbiztosítási táppénzeket és juttatásokat képviselő összegeket, azok Országos Egységes Egészségbiztosítási Alaptól történő visszaigénylése céljából.
Mire szolgál a J1.5 tétel?
A hétköznapi betegségek miatt megítélt táppénzes igazolásokhoz kapcsolódó juttatásokra, amelyek újraszámításból erednek, az 55, 65 vagy 75 százalék alkalmazásával a számítási alapra. Külön kell bevallani az eredeti összegektől.
Mikortól alkalmazandó?
A romániai Hivatalos Közlönyben történő közzététel napjától, 2026. július 24-től. A rendelet nem ír elő későbbi hatálybalépési dátumot, sem átmeneti időszakot.

Szintén a munkáltatókra vonatkozó szabályok területén, egy nappal később a Munkaügyi Minisztérium közzétette azt a módszertant, amely alapján meghatározzák a hiányszakmák listáját, vagyis azokat a foglalkozásokat, amelyekre külföldi munkavállalókat lehet alkalmazni.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 606. szám, 2026. július 24. 16 oldal PDF, 117 KB a jogi aktus a(z) 15. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.