Röviden
- Az állami jogi segítségnyújtás kiterjed a bírósági illétékekre, köztük a végrehajtási szakaszban fizetendőkre is, de nem terjed ki a biztosítékra, a bíróságnál lettétbe helyezendő összegre, amelyet a bíróság a végrehajtás ideiglenes felfüggesztéséhez kér.
- Egy végrehajtást vitató személy azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy a szöveg hatályát terjessze ki a biztosítékra is. A testület elfogadhatatlanként elutasította a kérést: alkotmányjogi relevancia nélküli jogalkotási mulasztásról van szó.
- Aki tehát a végrehajtás ideiglenes felfüggesztését kéri, magának kell előteremtenie a biztosíték összegét. Az állami jogi segítségnyújtás kiterjesztése a Parlament döntése marad, nem az Alkotmánybíróságé.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 599. szám, 2026. július 22.
Kihirdetve: 2026. február 5.
Mentesülhet valaki a bírósági illéték alól, mert nincs pénze, mégis kérhetnek tőle biztosítékot ahhoz, hogy ideiglenesen leállítsa a végrehajtást. Az Alkotmánybíróság elfogadhatatlanként elutasította azt az alkotmányellenességi kifogást, amely azt kérte, hogy az állami jogi segítségnyújtás a biztosítékra is terjedjen ki; a 2026. február 5-én hozott 106. sz. határozat most jelent meg a romániai Hivatalos Közlönyben. Az elmúlt hónapokban ez a második alkalom, hogy az állami jogi segítségnyújtás rendszere az Alkotmánybíróság elé kerül, az után a határozat után, amelyben a megítéléséhez szükséges régi jövedelemküszöböket vizsgálták.
A szóban forgó szöveg a polgári ügyekben nyújtott állami jogi segítségnyújtásról szóló, a Kormány 51/2008. sz. sürgősségi rendeletének 6. cikk d) pontja: „Az állami jogi segítségnyújtás a következő formákban nyújtható: […] d) mentességek, kedvezmények, részletfizetések vagy halasztások a törvényben előírt bírósági illétékek megfizetése alól, ideértve a végrehajtási szakaszban esedékeseket is.” A bírálat a záró fordulatot érte, az „ideértve a végrehajtási szakaszban esedékeseket is” kitételt, mert nem foglalja magában a biztosítékot.
A konkrét ügy jól mutatja a tétet. Ioana-Roxana Pirsa a Cornetui Elsőfokú Bíróságon végrehajtási kifogást, a végrehajtás ideiglenes felfüggesztése iránti kérelmet, valamint a biztosíték megfizetése alóli mentesség érdekében állami jogi segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtott be. Az előterjesztő bíróság megalapozatlannak tartotta az alkotmányellenességi kifogást, arra mutatva rá, hogy az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre állítólagosan hiányos szabályozásról dönteni, mert ez közvetlen beavatkozást jelentene a jogalkotói tevékenységbe.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás gyakorlati. A biztosíték a 6. cikkben felsorolt állami jogi segítségnyújtási formákon kívül marad. Aki a végrehajtás ideiglenes felfüggesztését kéri, annak saját forrásból kell lettétbe helyeznie az összeget, még akkor is, ha megkapta a bírósági bélyegilléték alóli mentességet.
A második hatás az Alkotmánybíróság hatáskörének határa. A kifogás indokolása valójában alkotmányjogi relevancia nélküli jogalkotási mulasztásra irányult. A 47/1992. sz. törvény 2. cikk (3) bekezdése szerint az ilyen mulasztás nem pótolható az alkotmányossági felülvizsgálat keretében.
A harmadik hatás a hatalmi ágak közötti szerepmegosztást érinti. A testület emlékeztet arra, hogy az Alkotmány 61. cikk (1) bekezdése alapján a jogi normák módosítása vagy kiegészítése a Parlament kizárólagos hatásköre. Ha az állami jogi segítségnyújtást ki kell terjeszteni a biztosítékra, a döntés a jogalkotóé.
A negyedik hatás az a mérce, amelyet az Alkotmánybíróság újra megismétel, és amelyet érdemes megjegyeznie mindenkinek, aki joghézagra hivatkozik. A jogalkotási mulasztásnak csak akkor van alkotmányjogi relevanciája, ha maga idézi elő az állítólagosan sérült alapjog megsértését. E kapcsolat nélkül a kifogás nem vizsgálható.
Az ötödik hatás egy joggyakorlati vonal megőrzése. Az Alkotmánybíróság a 2010. július 6-i 895. sz., a 2014. október 7-i 502. sz., a 2017. július 4-i 504. sz. és a 2021. február 16-i 98. sz. határozatra hivatkozik, amelyek mind ugyanígy döntöttek hasonló kifogásokról. Az érvet tehát több mint tizenöt éve ismételten elutasítják.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
Jogilag semmi. A 6. cikk d) pontjának szövege változatlan marad, az állami jogi segítségnyújtás formái pedig ugyanazok: mentességek, kedvezmények, részletfizetések vagy halasztások a törvényben előírt bírósági illétékek megfizetése alól, ideértve a végrehajtási szakaszban esedékeseket is.
Világosabb lett viszont egy olyan pont, amelyet sok jogkereső csak a tárgyalóteremben fedez fel. A bírósági illéték alóli mentesség nem terjed ki automatikusan minden összegre, amelyet a bíróság a per során kér. A biztosíték más szabályozás alá esik és más célt szolgál, a törvény pedig nem sorolja a segítségnyújtás formái közé.
A második pontosítás az alkotmányellenességi kifogás megfogalmazásának módját érinti. Az Alkotmánybíróság nyíltan kimondja, hogy az indítványozó állításai nem valódi alkotmányossági kifogások, hanem a törvényszöveg kiegészítésére irányulnak. Az a kérelem, amely úgy kezdődik, hogy „a törvénynek azt is elő kellene írnia”, szerkezetében hordozza ezt a hibát.
A harmadik pontosítás időrendi. Az indítványt a Cornetui Elsőfokú Bíróság 2021. február 2-i végzése terjesztette elő, a határozat 2026. február 5-én született meg, és 2026. július 22-én jelent meg. Az a végrehajtási kifogás, amelyből az egész indult, öt évig várakozott.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- A helyzet világos mindenki számára, aki ideiglenes felfüggesztés iránti kérelmet készít elő: a biztosíték nem tartozik az állami jogi segítségnyújtás körébe, és eleve számolni kell vele.
- Az Alkotmánybíróság ismét kifejti a jogalkotási mulasztás alkotmányjogi relevanciájának mércéjét, ami hasznos annak, aki joghézagot kíván támadni.
- A szerepek elhatárolása világos marad: a törvény kiegészítése a Parlament dolga, ami megóvja a törvényszövegeket a bírói gyakorlat útján végzett módosításoktól.
- A joggyakorlat 2010 óta állandó, így az ügyvédek és a bíróságok nem szembesülnek ellentmondó döntésekkel.
Mi marad probléma
- A forrás nélküli személy, aki megkapja a bírósági illéték alóli mentességet, mégis eleshet a végrehajtás ideiglenes felfüggesztésétől, mert nem tudja megfizetni a biztosítékot.
- Az Alkotmánybíróság nem mondja meg, hogy be kellene-e tölteni a joghézagot, csak azt, hogy ezt nem ő teheti meg, a Parlamentnek szóló üzenet pedig burkolt marad.
- Az érvet tizenhat év alatt ötször utasították el, ami arra utal, hogy az érdemi problémát nem oldották meg jogalkotási úton.
- Az Alkotmánybíróság 2021. februári megkeresése és a határozat 2026. júliusi megjelenése között több mint öt év telt el, a cornetui ügy pedig egy helyben állt.
Hasznos tanácsok
- Ha a végrehajtás ideiglenes felfüggesztése iránti kérelmet készít elő, számolja ki előre a biztosítékot. Az állami jogi segítségnyújtás nem fedezi, lettétbe helyezett biztosíték nélkül pedig a felfüggesztés iránti kérelemnek nem lehet helyt adni.
- Állami jogi segítségnyújtást arra kérjen, amire az valóban kiterjed: mentességek, kedvezmények, részletfizetések vagy halasztások a bírósági illétékek megfizetése alól, ideértve a végrehajtási szakaszban esedékeseket is.
- Ne keverje össze a bírósági bélyegillétéket a biztosítékkal. Az első az államnak járó illéték a bíráskodási szolgáltatásért, a második pedig garanciaként lettétbe helyezett összeg, amely visszajárhat.
- Ha a törvény egy hiányosságát kívánja támadni, mutassa be, hogy az a hiány maga miként sért egy alapjogot. E kapcsolat nélkül az alkotmányellenességi kifogás elfogadhatatlan.
- Nézze át a rendelet 6. cikkében szereplő többi állami jogi segítségnyújtási formát. Egyes költségek fedezhetők akkor is, ha a biztosíték nem az.
- Ha szorítanak a határidők, beszéljen a végrehajtóval és a bírósággal az ideiglenes felfüggesztés alternatíváiról. A végrehajtási kifogás marad a fő út, a felfüggesztéstől függetlenül.
Gyakori kérdések
Mit döntött az Alkotmánybíróság?
Kiterjed az állami jogi segítségnyújtás a biztosítékra?
Miért nem terjesztette ki az Alkotmánybíróság a szöveget a biztosítékra?
Mit jelent az alkotmányjogi relevanciával bíró jogalkotási mulasztás?
Mit kértek konkrétan az alapügyben?
Vannak korábbi határozatok ugyanebben a kérdésben?
Változhat a helyzet?
Mi történik, ha nem tudom megfizetni a biztosítékot?
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 599. szám, 2026. július 22. 16 oldal PDF, 114 KB a jogi aktus a(z) 9. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.
